A határzár után sincs megoldás a menekültválságra

2015.11.12. 18:40

Magyarországnak a déli határon felhúzott kerítéssel sikerült eltérítenie a menekülteket, de a problémát nem tudta megoldani – hangsúlyozta Jeney Orsolya az Amnesty International igazgatója és Gárdos Tódor, a szervezet balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse. Álláspontjuk szerint a menekültválság kezelésével sérültek az európai értékrendek is, a nemzetközi kötelezettségeinknek pedig nem teszünk eleget.

„Önnek annyi módja lett volna bejönni Európába, maga mégis a bűncselekménnyel járó illegális határátlépést választotta" – mondta az egyik menekültnek a magyar bíró a déli határon tartott tárgyaláson az Amnesty International beszámolója szerint. Jeney Orsolya, a szervezet hazai igazgatója úgy véli, ez a mondat jól mutatja Magyarország hozzáállását a menekültválsághoz.

Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az Amnesty International szerint ugyanis Magyarország viselkedése a jogszabályok betartására és az európai értékrendre nézve is aggályos, mert

  • rosszak a befogadási körülmények,
  • Magyarország kriminalizálja a menekülteket azzal, hogy büntethetővé tette a határzár átlépését,
  • a menekülteknek nem biztosítják az ország területéhez való hozzáférést, ami ellentétes a nemzetközi joggal,
  • Szerbia ráadásul biztonságos országnak minősül a magyar jogszabályok szerint, pedig ez nem felel meg a valóságnak.

Gárdos Tódor az Amnesty International balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse hangsúlyozta, hogy a menekültek nem tudnak másként az országba érkezni, hiszen nincsen vízumuk. Magyarország a kerítés felállításával pedig nem oldotta meg a problémát, mindössze annyit tett, hogy megpróbálja kivonni magát a menekültválság kezelése, valamint a nemzetközi kötelezettségei alól. Gárdos Tódor szerint Magyarország és több balkáni ország hozzáállása komolyan veszélyezteti az európai értékeket.

Úgy vélte, sokat segítene, ha a menekültekre cselekvő egyénekre gondolnánk. „Jelenleg ezek az emberek menekültek, de rendelkeznek múlttal és az integráció után remélhetőleg jövővel is" – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy nem szabad ennek az egy jelzőnek alapján megítélni őket. Arra is emlékeztetett, hogy a luxemburgi bíróság azért nem küldött vissza Magyarországra egy menekültet, mert az ország túlzsúfolt és „ellenséges a hangulat".

Szerbia nem biztonságos ország

Az Amnesty International szerint komoly problémát okozott, hogy Magyarország biztonságos országnak minősítette Szerbiát, miközben ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A menekültek gyakran semmilyen ellátásban nem részesülnek, ráadásul sokszor a szabad ég alatt kell éjszakázniuk, miután nincsenek megfelelő szálláshelyek. Ugyan a hivatalos kommunikáció barátságosabb, mint Magyarország esetében, de sokat elárul, hogy több százezren mentek át az országon, de csak 15-en kaptak menekültstátuszt és kilencen kiegészítő védelmet.

Ennek ellenére Magyarország megpróbálja visszatoloncolni Szerbiába azokat a menedékkérőket, akiknek a kérelmét elutasították. Szerbia viszont egyértelművé tette, hogy nem fogad vissza senkit sem, így jelenleg 1000 ember várja, hogy kikerüljön ebből a patthelyzetből.

Jeney Orsolya emlékeztetett, hogy nem véletlen, Németország olyan ajánlást fogalmazott meg a tartományoknak, hogy Magyarországra ne küldjenek vissza menekülteket. A visszatoloncolási eljárások során ugyanis a biztonságos ország státusz mellett azt is vizsgálni kell, hogy fennáll-e továbbküldés esélye. Az eljárásnak egyébként része beleegyezési procedúra is, azaz a fogadó államnak nyilatkoznia kell arról, hogy visszaveszi a menekültet.