Jogszabályt módosítottak Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő miatt Szlovákiában. Az ottani politikai elit ugyanis felháborítónak tartotta a Jobbik alelnökének dunaszerdahelyi irodanyitását, mondván, ezzel súlyosan beavatkozik a szlovák belpolitikába. A törvény értelmében nem működhetnek külföldön bejegyzett pártok, illetve azok képviselői Szlovákiában, aki pedig ezt megszegi, egymillió forintos bírságot is fizethet. Szávay nem hátrál meg, perre készül.

„Nem fizetek büntetést, nem zárom be az irodámat, és nemzetközi fórumok elé viszem az ügyet" – mondta Szávay István, a Jobbik alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a szlovák parlament olyan törvényt fogadott el, amely tiltaná a külföldi pártok, illetve azok képviselőinek ottani tevékenységét. A jogszabály pénzbüntetést is lehetővé tesz, így Szávay Istvánra 600 és 3500 euró (200 ezer és egymillió forint) közötti bírság várhat.

Szávay István szerint törvényi kötelessége a határon túli magyarok meghallgatása és képviseleteForrás: MTI/Földi Imre

A Jobbik alelnöke október közepén nyitotta meg képviselői irodáját a szlovákiai Dunaszerdahelyen, ahol heti rendszerességgel tart fogadóórákat. A politikus szerint a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása óta törvényi kötelessége, hogy „meghallgassa a határon túli magyarok gondjait és panaszait". Hangsúlyozta, hogy

országgyűlési képviselőként nyitotta az irodát, azaz szerinte nem a Jobbik párthelyiségéről van szó.

A politikus az Origónak azt mondta, hogy a költségeket abból a 400 ezer forintos országgyűlési irodakeretből finanszírozza, amely minden országgyűlési képviselő rendelkezésére áll.

A párt külföldi terjeszkedése egyébként nem csak Szlovákiára korlátozódik: van már irodájuk Szerbiában, Ukrajnában és Romániában is, és várhatóan további képviseletek nyílnak majd. Szerbiában - Szlovákiához hasonlóan - nagyon nem örültek a Jobbik megjelenésének, több politikus is fasiszta veszélyt emlegetett.

Visszamenőleg alkalmaznák a jogszabályt

Szávay István az Origónak egyértelművé tette, hogy semmilyen bírságot nem fizet ki, az irodáját pedig nem hajlandó bezárni. „A törvény december 15-étől hatályos, de visszamenőleg is érvényes, ami szerintem súlyosan sérti a jogállamiság elvét" – fogalmazott a Jobbik alelnöke, aki azt mondta, nemzetközi bíróságra viszi az ügyet.

Szlovákiában és Szerbiában sem örültek a Jobbik megjelenésénekForrás: MTI/Kovács Tamás

A politikus úgy vélte, „magyarellenes provokáció" a törvény elfogadása, a magyar kormánytól ezért azt várja, hogy álljon ki mellette.

Szlovákiában egyébként politikai színezettől függetlenül mindenki támogatta a törvény elfogadását, amelyet Peter Pellegrini, a szlovák parlament elnöke nyújtott be.

Kivételesen egyetértek önnel, és azonosulok a javaslatával"

- üzente Alojz Hlina ellenzéki képviselő a parlament elnökének, de Robert Fico kormányfő is megszólalt az ügyben: ő azt követelte, hogy Szávay István zárja be az irodáját.

Mások is kampányolnak külföldön

A pártok határon átnyúló tevékenysége ugyan nem példa nélküli Európában, de az intézményes megjelenés nem jellemző – mondta az Origónak Kiszelly Zoltán politológus. Nicolas Sarkozy francia elnök például 2007-ben Londonba ment, hogy az ottani 300 ezres francia közösségnek kampányoljon. Donald Tusk is élt ezzel az eszközzel, ő egy korábbi kampány során egy londoni Tescót keresett fel, Angliában ugyanis nagyjából egymillió lengyel állampolgár él. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök Németországban tett látogatást, ott kétmillió török él.

Kitiltási hullám a Jobbikban
A Jobbik a romániai Székelyudvarhelyen pártirodát nyitott, de a dunaszerdahelyihez hasonló képviselői iroda működik Ukrajnában és Szerbiában is. A párthoz köthető Hatvannégy Magyar Vármegye Szerbiában próbált megtelepedni, Toroczkai László, a szervezet vezetője és Vona Gábor pártelnök például 2011-ben avatta fel a torontáltordai „Remény Házát". Több, magyarok és szerbek között kitört verekedést is a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom számlájára írnak, azonban Toroczkai László cáfolta, hogy ehhez köze lenne a szervezetnek. A környező országok mindenesetre sorra tiltják ki a jobbikos politikusokat, Szávay Istvánt Romániába és Ukrajnába, Kovács Bélát Ukrajnába, Toroczkai Lászlót pedig Romániába nem engedték be.

Kiszelly Zoltán úgy véli, a szomszédos országok politikusaiban igen erős fóbia dolgozik, így várhatóan később is mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy megakadályozzák a magyar pártok, különösen a Jobbik intézményes megjelenését. Félelmük azonban valószínűleg alaptalan, a határon túli magyarok túlnyomó többsége ugyanis mérsékelt szavazó, és elsősorban arra adják a voksukat, akit a helyi magyar párt ajánl. A Jobbiknak az a problémája, hogy szélsőséges pártként nem tud partneri viszonyt kialakítani a külföldi pártokkal. 

Kivel fogjanak össze? A nacionalista szlovák pártokkal, akik nem kedvelik a magyarokat"

– vetette fel a politológus.

Kiszelly Zoltán szerint a Jobbik irodanyitása inkább szimbolikus tartalommal bír, és az anyaországnak szól, így valószínűleg nem jár majd jelentős szavazatszerzéssel. Sokkal eredményesebb viszont a párt tevékenysége a zene területén, a nemzeti rock ugyanis nagyon népszerű a Kárpát-medence magyarságának körében.