Életveszélyes Európa menekültpolitikája

Nem tudunk befogadni több menekültet – mondta a francia kormányfő.

Az Amnesty International szerint az Európai Unió külső határainak lezárása, a kerítésépítés, a kitoloncolás számos emberi jogi jogsértésre ad lehetőséget, pedig az unió képes lenne arra, hogy intézkedjen az Európába érkező menekültek védelmében. Magyarországot szintén bírálják, amiért "kétes biztosítékok mellett" és gyorsított eljárással Szerbiába toloncolják vissza menekülteket.

A Kerítések, félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére (Fear and Fences: Europe's approach to keeping refugees at bay) című jelentés beszámol arról, hogy az országhatárok lezárása elzárta a menekülteket a menedéktől, rossz bánásmódnak tette ki őket, ráadásul a menekültek életveszélyes tengeri utazásokra is kényszerültek.

Nem állította meg

Az Európai Unió külső határainak lezárása egy sor emberi jogi jogsértésnek szolgáltat alapot, megállítani azonban nem képes a kétségbeesett menekültek beáramlását.

A kerítések megakadályozták a menedékhez való hozzáférést Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

"A kerítések építése, a rossz bánásmód nem fogja megállítani azokat, akik háború elől menekülnek" – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. "Azonban várható, hogy

ahol kerítéseket állítanak, ott emberi jogi jogsértések is lesznek.

Egy dolog szabályozni az EU-ba való belépést, megint más azonban ezt egy az egyben megtagadni a menekültektől. Az előbbi átgondolt és legális, az utóbbi pedig embertelen és illegális, azonnal fel kell hagyni vele."

Aggályos, hogy biztonságos

A dokumentum a szeptemberi jelentés után ismét bírálja Magyarországot, amely – mint olvasható – szeptemberben alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös határán, hogy

kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbiába".

Az emberi jogi szervezet szerint az EU és tagországai egyre gyakrabban fordulnak harmadik országok felé, hogy azok játsszák el Európa kapuőreinek szerepét.

Az Amnesty International álláspontja szerint aggályos az olyan országok biztonságosnak nyilvánítása, mint például Törökország, Marokkó vagy Szerbia.

Az Origo már a szeptemberi jelentés után kikérte a magyar kormányzat álláspontját, azonban eddig nem érkezett válasz. A keddi dokumentum nyilvánosságra kerülése után ismét feltettük kérdéseinket, amint megérkeznek a válaszok, beszámolunk róla.

Hol van a leghosszabb kerítés?

Az EU tagországai 175 millió euróból összesen több mint 235 kilométernyi kerítést húztak fel az EU külső határain. Felépült:

• egy 175 kilométer hosszú kerítés a magyar–szerb határon;
• egy 30 kilométeres kerítés a bolgár–török határon, amit további 130 kilométerrel terveznek meghosszabbítani;
• 18,7 kilométernyi kerítés Spanyolország marokkói enklávéi, Ceuta és Melilla határain, valamint
• egy 10,5 kilométeres kerítés az Évrosz régióban, a görög–török határ mentén.

A jelentés szerint a kerítések ahelyett, hogy útját állták volna az emberáradatnak, csupán más

szárazföldi vagy veszélyes tengeri útvonalak

felé terelték a menekülteket.

Sokan felfújható gumicsónakkal vágnak neki a tengeri útnak Forrás: MTI/EPA/DPA/Opielok Offshore Car

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2015 novemberére az EU-ba tengeren érkezők száma elérte a 792 883 főt; ehhez képest az EU határellenőrzési ügynöksége, a Frontex adatai alapján a 2014-es év során a földön és vízen érkezők száma összesen 280 000 volt. A UNHCR szerint idén eddig csak Görögországba 647 581-en érkeztek a tengeren,

a 93 százalékuk pedig a világ tíz legtöbb menekültet adó országának valamelyikéből jött.

A tengeri útvonal azonban életveszélyes, november 10-ig ebben az évben 512 ember halt meg az Égei-tengeren, a Földközi-tenger egészén pedig majdnem 3500-an vesztették életüket.

Visszatoloncolás és más jogsértések

Görögországba, Bulgáriába és Spanyolországba belépni próbáló emberek meséltek az Amnesty Internationalnek arról, hogyan toloncolták ki őket a határellenőrzési szervek anélkül, hogy lehetőséget adtak volna menedékkérelem benyújtására, vagy esélyük lett volna fellebbezni a kiutasításuk ellen – mindez a nemzetközi jog egyértelmű megsértése.

A visszatoloncolás gyakran jár együtt erőszakkal, emberi életeket veszélybe sodorva.

Egy 31 éves szír férfi elmesélte, miként nézett ki egy tipikus visszatoloncolás idén áprilisban a görög–török határon. "A folyóhoz vittek minket, és azt mondták, térdeljünk le. Már besötétedett, este fél kilenc körül volt. Más emberek is voltak ott, akikre szintén visszatoloncolás várt.

Az egyik rendőr hátba vágott, majd a lábaimat és a fejemet kezdte ütni egy farúddal.

Közelebb vittek minket a folyóhoz, és ránk szóltak, hogy maradjunk csendben, és ne mozogjunk. Ezután arrébb vittek a csoporttól, majd ököllel ütni kezdtek bennünket, és a földön rugdostak. A hajamnál fogva lökdöstek a folyó felé."

Menekültek a görög–macedón határon, Gyevgyelija közelében Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Az Amnesty International kutatásából kiderül, hogy a visszatoloncolások a görög–török határon szokásossá váltak, a bolgár–török határon azonban a jelentések szerint már állandósultak is.

Spanyolország pedig 2015 márciusában elfogadott egy jogszabályt, amelyben legalizálta, hogy spanyol csendőrök toloncolják ki a menekülteket és migránsokat Spanyolország marokkói enklávéiból, Ceutából és Melillából.

Európa kapuinak őrzői

A jelentés emlékeztet, hogy az EU arra törekszik, hogy Törökországgal közös akciótervet dolgozzon ki, amelynek értelmében Törökország feladata lenne, hogy "megakadályozza az irreguláris migrációt". Ez ugyanakkor azért problémás, mert

az egyezség szemet hunyna a menekülteket és migránsokat Törökországban érő jogsértések fölött.

Az elmúlt hónapok során Törökország ügyvéd biztosítása nélkül börtönzött be az országban feltartóztatott migránsokat és menedékkérőket, valamint küldött vissza erővel menekülteket Szíriába és Irakba is. Ez a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése. Számos nem szír menekült öt évnél is tovább kénytelen várni, hogy a menedékkérelmét feldolgozzák.

Javaslatok az EU számára

Az EU képes arra, és szükség is lenne rá, hogy a globális menekültügyi válságra reagálva, valamint az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakorlatias intézkedést.

A kerítés nem oldja meg a problémákat Forrás: MTI/Sóki Tamás

Az Amnesty International arra szólítja fel az EU-t és a tagországokat:

• teremtsenek biztonságos és legális utakat nagyobb arányú áttelepítés, családegyesítés, valamint humanitárius célból kiadott belépési engedélyek és vízumok kiadása által;
• biztosítsák, hogy a menekültek beléphessenek és menedékhez juthassanak az EU külső szárazföldi határain;
• hagyjanak fel a visszatoloncolásokkal és más emberi jogi jogsértésekkel a határokon, különös tekintettel a lehetséges jogsértések alapos kivizsgálására nemzeti szinten, illetve eljárások kezdeményezésére az Európai Bizottság által olyan esetekben, amikor az EU-s törvények sérülnek;
• jelentősen növeljék meg a befogadhatók számát, illetve a rövid távú humanitárius segítség arányát az EU külső határain fekvő tagországokban; valamint
• az EU gyorsítsa fel és terjessze ki a menedékkérők áttelepítési programjának kivitelezését.