Az MSZP és Gyurcsányék katonákat küldenének az Iszlám Állam ellen

2015.11.19. 12:19

Két ellenzéki párt támogatná, hogy küldjünk katonai segítséget Franciaországnak, a Honvédelmi Minisztérium még vizsgálja a lehetőséget. Megkérdeztük, mit gondolnak a magyar pártok a francia hadügyminiszter katonai segítségnyújtásról szóló bejelentéséről.

"Franciaország kétoldalú támogatást kér európai partnereitől az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában folyó harchoz, valamint a tagállamok katonai aktivitásának fokozását azokon a műveleti területeken, ahol francia erők teljesítenek szolgálatot" – jelentette be kedden Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter Brüsszelben.

Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszterForrás: AFP/Stephane De Sakutin

A francia tárcavezető az uniós védelmi miniszterek keddi találkozóján vett részt, ahol a 129 áldozatot követelő párizsi terrortámadások miatt kezdeményezte, hogy alkalmazzák az Európai Unió alapszerződésének 42. cikke 7. bekezdését. Eszerint egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni".

Először alkalmaznák

A cikkely erősen hasonlít a NATO alapszerződésének ötödik cikkelyére: eszerint ha a szövetség egyik tagját fegyveres támadás éri, a többi tagállam „megteszi azokat a intézkedéseket - ideértve a fegyveres erő alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart."

Ezt a szabályt már alkalmazták terrortámadásra válaszul.  A 2001. szeptember 11-i merényletek után az Egyesült Államok kollektív segítségnyújtást kért a NATO többi államától. Az EU-alapszerződés 42. cikkének 7. bekezdése azonban még egyszer sem lépett életbe.

Irakban már ott vagyunk

Az Origo megkereste a Honvédelmi Minisztériumot és az ellenzéki pártokat, hogyan reagálnának a francia hadügyminiszter bejelentésére. Ebben az évben már volt egy, a magyar katonák külföldi bevetéséről szóló szavazás az Országgyűlésben.  Márciusban arról kellett dönteni, hogy egy amúgy informális amerikai kérésre küldjön-e Magyarország egy 150 fős alakulatot az iraki Kurd Autonóm Tartományba. A misszió tagjai nem harctéri feladatokat látnak el, a feladatuk csak azoknak a táboroknak az őrzése, amelyekben az Iszlám Állam ellen harcoló kurd katonákat, a Pesmerga tagjait képzik ki.

Maszúd Barzani, az iraki Kurd Autonóm Tartomány elnöke Mikola István Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárralForrás: MTI/Kovács Tamás

A magyar katonák külföldi küldetéseit a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia. Márciusban ez összejött: a Fidesz-KDNP-frakció, az ellenzékiek közül pedig a Demokratikus Koalíció képviselői támogatták az indítványt. Az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői nemmel szavaztak.

Vizsgálja a Honvédelmi Minisztérium

Az Origo kérdésére, hogy támogatnák-e, hogy Magyarország katonákat küldjön az Iszlám Állam ellen, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya a következőt válaszolta: A honvédelmi tárca is kész megvizsgálni, hogy hogyan tudná segíteni Franciaországot,  és milyen támogatást tudna nyújtani a francia erőknek. Fontos kiemelni, hogy Franciaország elsősorban nem közös, uniós fellépést kezdeményezett, hanem bilaterális alapon kíván egyeztetni az egyes tagállamokkal a segítségnyújtás konkrét formáiról. Magyarország kész a további kétoldalú egyeztetésekre a francia féllel,  mindazonáltal, a támogatás konkrét formájáról a francia kérés pontos részleteinek megismerését követően, a későbbiekben tudunk érdemben nyilatkozni.”

A minisztérium emlékeztetett, hogy „Magyarország már most is részt vesz az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben, amelynek keretében a magyar kontingens a térségben elsősorban partnerképesség-építési és őrző-védő feladatokat lát el.”

Simicskó István hadügyminiszter Veszprémben, az amerikai és magyar katonák közös hadgyakorlatánFotó: Szabó Gábor - Origo

Szárazföldi hadműveletre van szükség

Az esetleges szíriai beavatkozásról beszélt szerdán a Honvédség vezérkari főnöke, Benkő Tibor is. A vezérezredes a Magyar Időknek azt mondta, "nem elég az, hogy a légierő bombázza az ISIS állásait, egy átfogó, szárazföldi műveletre lenne szükség a megfelelő erőkkel,  hogy fel lehessen számolni a terrorista sejteket, központokat, gócpontokat. Az ISIS elleni koalícióban sok NATO-tagállam is részt vesz, egy magyar misszió például kiképzésekkel járul hozzá ehhez az iraki Kurdisztánban.”

Az MSZP támogatja

„Ha az EU vagy a NATO alapszerződése alapján hivatalos segítségnyújtást kér valamelyik szövetségesünk, támogatnánk, hogy Magyarország is nyújtson segítséget”  – mondta Harangozó Tamás szocialista képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja. Az MSZP ugyan áprilisban nem szavazta meg a kurdisztáni missziót, de Harangozó Tamás szerint akkor más volt a helyzet. „Akkor nem érkezett semmilyen hivatalos felkérés Magyarország felé, ezért nem támogattuk” – mondta.

A képviselő elmagyarázta azt is, miért nem támogatták a menekültkvóták elutasításáról szóló indítványokat. „Nem Juncker tervével értünk egyet, azonban ez a szavazás nem magáról a javaslatról szólt, hanem az európai szolidaritásról, a Fidesz az EU-tagállamok közötti együttműködést, a közös menekültpolitikát kérdőjelezte meg.” Hozzátette, hogy a kvótarendszer annak a kölcsönös európai segítségnyújtásnak egy példája, amely Magyarországnak is hasznos lehet, ha mi szorulunk segítségre, például ha az ország biztonsága kerül veszélybe. Az MSZP szerint az EU-n belüli együttműködés erősítésére van szükség a biztonságpolitikában is, szükség van például egy közös európai haderő és közös hírszerző ügynökség felállítására.

Közös európai haderőre van szükség az MSZP szerintFotó: Szabó Gábor - Origo

Visszahívnák a katonákat

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője kérdésünkre azt válaszolta, nem változott az álláspontjuk a párizsi terrortámadás miatt, „inkább csak megerősítette őket abban, hogy nem helyes taktika részt venni az ilyen konfliktusokban". Akik részt vesznek hasonló beavatkozásokban, azok a terroristák térképére is felkerülnek,  ezért óriási nemzetbiztonsági kockázatot rejtene magában, ha Magyarország is részt venne az Iszlám Állam elleni hadműveletekben. A segítségnyújtás számtalan formáját támogatjuk, de magyar katonai akciókat nem." A Jobbik tavasszal ellenezte a kurdisztáni missziót. Mirkóczki Ádám azt mondta, a Jobbik továbbra is azon az állásponton van, hogy ezt az alakulatot is vissza kéne hívni.

Közvetlen felelősség

Megjegyezte, hogy az EU országainak nincs közvetlen felelőssége a Szíriában kialakult helyzet miatt, Magyarországot pedig végképp nem lehet ezért felelősségre vonni. „Az Iszlám Állam kialakulásáért és megerősödéséért az Egyesült Államokat és a Szíriában jelen lévő közvetlen szövetségeseit, az Öböl-államokat, valamint Törökországot terhelheti felelősség,  ezért a rendteremtés árát is nekik kellene megfizetniük.” Szerinte az EU legtöbb tagállamának a történtekben nincs közvetlen felelősségük, ezért ezeknek az országoknak nem is kellene részt venniük a hadműveletekben, de minden másban segíthetnek.

Az orosz beavatkozásról Mirkóczki Ádám megjegyezte, hogy „addig nem lesz rend, amíg Oroszország és az USA meg nem egyeznek ebben a nagyon súlyos geopolitikai kérdésben. Önmagában sem az orosz, sem az amerikai légicsapások nem vezetnek valódi és tartós megoldáshoz.”

Mirkóczki Ádám szerint célpont lehet Magyarország, ha részt veszünk egy hasonló misszióbanFotó: Polyák Attila - Origo

Szigorú határellenőrzés

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője azt mondta, támogatnák, hogy Magyarország is küldjön katonákat,  ha elindulna egy EU-s hadművelet az Iszlám Állam ellen. A politikus emlékeztetett arra is, hogy a DK tavasszal az egyedüli ellenzéki pártként támogatta, hogy Magyarország válaszoljon az amerikai felkérésre, és őrző-védő kontingenst küldjön Irakba (a DK képviselőin kívül az Együtt két országgyűlési képviselői Szelényi Zsuzsanna és Szabó Szabolcs is megszavazta a javaslatot). „Magyarországnak kötelessége minden segítséget megadni, katonai, titkosszolgálati és szervezeti értelemben” – mondta.

Kérdésünkre Gréczy Zsolt beszélt arról is, hogy nem változott a DK álláspontja a határzárról sem a párizsi terrortámadások miatt. A DK mindig is a szigorú határellenőrzés pártján állt,  hogy csak a valódi háborús menekültek kaphassanak menedékjogot.” Szerinte „Orbán nem mond igazat, amikor arról beszél, hogy ő megvédi Európát, hiszen az egyik párizsi merénylő akkor utazott be, amikor a magyar kormány vonatokkal, buszokkal szállította a migránsokat nyugatra” – mondta.

A titkosszolgálat fontosabb

Gál József, az LMP szóvivője azt mondta, még több információra lenne szükség, hogy állást foglaljanak egy európai beavatkozással kapcsolatban. „Ha biztosnak tűnik, hogy garantált, hogy Európát biztonságosabbá tenné egy európai hadművelet, akkor támogatnánk, de ezt egyelőre nem lehet tudni” – mondta. Hozzátette, az LMP általánosságban támogatja az EU-s szintű összefogást a terrorizmus elleni harc terén, de katonai eszközökkel önmagukban nem lehet megoldani a problémát.

Terrorellenes akció PárizsbanForrás: AFP/Kenzo Tribouillard

„Fontosabb, hogy az európai titkosszolgálatok hangolják össze a munkájukat, az első lépés mindenképpen ez kell, hogy legyen”  – mondta, felidézve, hogy a párizsi terrortámadás után, miután az titkosszolgálatok magasabb készültségben vannak, és kicserélik egymás között az információkat, sikerült is megakadályozni egy újabb merényletet. Emellett szerinte fontos lenne elvágni az Iszlám Állam fegyveres, pénzügyi és önkénteseket biztosító utánpótlásának útvonalát, mind Európában, mind a Közel-Keleten.

Az LMP tavasszal nem szavazta meg a kurdisztáni missziót, Gál József elmondása szerint a merényletek után sem változott az álláspontjuk. „Továbbra is úgy látják, hogy általában nem lett jó vége, amikor a közel-keleti térségbe katonákat küldtek.” Szerinte egyébként a bejelentés alapján nem is biztos, hogy Franciaország valóban katonákat kér egy hadművelethez, lehet, hogy csak valamilyen diplomáciai vagy gazdasági segítségről lesz szó a végén.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK