A szombati MSZP-kongresszus deklarált célja, hogy a kormányt szembesítse a valósággal, ám lehet, hogy az utóbbi időben sokak által kritizált Tóbiás József pártelnök szembesül majd inkább a párton belüli valósággal. Benne van ugyanis a levegőben a teljes alapszabály-módosítás leszavazása éppúgy, mint egy rendkívüli, februári tisztújítás, amit az elnökségi tagok tömeges lemondása idézne elő.

Több fronton vereséget szenvedhet Tóbiás József pártelnök az MSZP szombati, napirendje alapján nem túl izgalmasnak ígérkező kongresszusán - értesült az Origo. Bár Tóbiás információink szerint számít és készül is arra, hogy az elmúlt hónapok többségben névtelen elégedetlenkedői után ezúttal sokan nyíltan is kritizálják majd az elnöki munkát, és a szemére vetik, hogy sem az irány, sem a tempó nem lesz így elég semmire 2018-ban, de van, amivel így is meglephetik.

Tömeges lemondás jöhet

Elnökségi tagok kényszeríthetik ki Tóbiás József pártelnök idő előtti távozását az MSZP szombati kongresszusán, mivel az Origo szocialista politikusoktól úgy értesült, az elnökkel együtt 14 tagú elnökség több tagja is fontolgatja, hogy a kongresszuson bejelenti lemondását.

Az elnökség több tagja is bejelentheti lemondását - legalábbis ezen gondolkodnakFotó: Polyák Attila - Origo

Ha ezt elegen, egészen pontosan öten megteszik, azzal utat nyitnának egy teljes, felmenő rendszerű tisztújítás előtt. Az MSZP hatályos alapszabálya szerint ugyanis tisztújítást kell kiírni, ha "az országos elnökség kongresszuson választott tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent".

Azt, hogy talán mégsem lepné meg egy ilyen akció Tóbiást, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Origo úgy tudja, éppen ennek a pontnak a törlését kezdeményezte volna az elnök a párt alapszabályának átírásakor, ám látva az ellenállást, letett erről, hiszen a javaslat úgysem kapott volna támogatást.

A mesterházysták példája

Az elnökségi tagok tömeges lemondására volt már példa, nem is olyan régen. Tavaly május végén az akkor 13 tagú elnökség hat tagja jelentette be egyszerre a lemondását - a 14. tag eredetileg Simon Gábor elnökhelyettes volt, de ő titkos külföldi bankszámlái miatt addigra már lemondott.

Mesterházy Attilát lemondása után az elnökség hat tagja is követte tavalyFotó: Origo

Tavaly nyáron tehát éppen az alelnökök tömeges lemondása miatt kellett teljes, felmenő rendszerű tisztújítást tartani: az ezt követő júliusi tisztújító kongresszuson választották elnöknek Tóbiást. Van azonban egy fontos különbség: akkor nem az elnökválasztás kikényszerítése volt az akció célja.

Alig egy nappal korábban ugyanis az akkori elnök, Mesterházy Attila már lemondott elnöki és frakcióvezetői posztjáról is - vállalva a felelősséget a parlamenti, majd az EP-választás kudarcáért. Ráadásul a fél tucat távozóból öt elnökségi tagot is a Mesterházyhoz lojális politikusok közé soroltak.

Sőt, a teljes tisztújítás kikényszerítése a lemondásokkal állítólag a távozó elnök ötlete volt arra, hogy megakadályozza az akkori tervek szerinti, átmenetinek szánt hatalmi struktúra kialakítását. Addig azt tervezték ugyanis az MSZP-ben, hogy elkerülik a hosszas tisztújítást, és csak elnököt választanak.

Márciusban vagy májusban

Ha elég elnökségi tag mond le, kikényszerítve az azonnali, teljes tisztújítást, akkor a felmenő rendszer miatt már február végén, legkésőbb márciusban tisztújító kongresszust kell tartani, elnökválasztással együtt. Így Tóbiás eredetileg kétéves mandátuma négy hónappal korábban véget érne.

Ha nem is lesz így, szinte biztos, hogy csak két hónapot "nyer" az elnök, mert az Origo úgy tudja, április végén, május elején még akkor is lehet tisztújító kongresszus. A most szombati kongresszuson ugyanis a Borsod megyei küldöttek kezdeményezik a júliusihoz képest előre hozott tisztújítást.

Javasoljuk, hogy január végén, február elején kezdődjön meg a teljes tisztújítás három hónapos folyamata" - erősítette meg az Origónak az egyik kezdeményező, a párt volt borsodi elnöke, Gúr Nándor. Úgy tudjuk, a javaslatot 13 megye, vagyis a kongresszusi küldöttek döntő többsége támogatja majd.

Gúr Nándor szerint a borsodiak javaslata nem valaki ellen szólFotó: Origo

"Nem valaki ellenében kezdeményezzük ezt, hanem azért, hogy a tisztújítás még a nyári szezon előtt lezáruljon, és minél hamarabb elkezdhessen dolgozni az új elnök és az elnökség" - tette hozzá Gúr, aki azért megjegyezte: szerinte több kihívója is akadhat Tóbiásnak az elnöki poszton.

Tóbiás újra elnök akar lenni

Az ugyanis biztos, hogy Tóbiás újraindul az elnöki posztért. A pártelnök legutóbb a Népszabadságnak adott interjúban azt mondta: Indulni fogok újra, elnökként. A program, amit tavaly nyáron meghatároztam, négy évre szól." A napilapnak egyébként május-júniusi tisztújító kongresszust emlegetett a politikus, vagyis a Gúr-javaslat szerintinél későbbit, de a rendesnél némileg korábbit.

Tóbiás József mindenképpen újraindul az elnöki posztért, mert négy évre tervezFotó: Bielik István - Origo

Előzőleg, a Népszavának is hasonlóan nyilatkozott: "Én elvállaltam ezt a feladatot. A következő választásig tervezek. Pontosan tudom, hogy egy pártelnöknek egy ilyen helyzetben mi a feladata, mi a kötelessége. Ennek a kötelességnek igyekszem megfelelni, nem másnak. Arra fókuszálok, hogy mi az ország érdeke, és hogy ennek képviseletéhez milyen párt kell. Engem ez vezet. Végigcsinálom."

Egyedül vagy versenyben?

Kevés dolog tudná azonban tovább mélyíteni az MSZP válságát, mint az, hogy a párton belüli palotaforradalom kikényszeríti ugyan az előre hozott tisztújítást, ám ha nem lesz épkézláb ellenjelölt, akkor az elégedetlenkedők kénytelenek lesznek az egyedüli induló Tóbiást újraválasztani. Sovány vigasznak tűnik, hogy ez esetben talán annyit elérnének: Tóbiás érezné, hogy másképp kell csinálnia.

Ujhelyi Istvánt, a párt EP-képviselőjét sokan szívesen látnák az elnöki poszton 

Forrás: MTI/Kovács Attila

Ami a lehetséges elnökjelölteket illeti, az Origo is beszámolt róla, hogy nem nagyon tolonganak egyelőre. Az MSZP EP-delegációjának vezetőjét, Ujhelyi Istvánt sokan szívesen látnák az elnöki poszton, de ő az Origónak azt mondta, inkább végigcsinálná a már megkezdett munkát Brüsszelben.

Szanyi Tibor, a másik brüsszeli szocialista egy másmilyen MSZP-t szívesen vezetneFotó: Bielik István - Origo

Saját bevallása szerint ugyan nem ugrana el a feladat elől - bár egy másfajta MSZP-t vezetne szívesen - a másik brüsszeli szocialista, Szanyi Tibor, aki már szintén berendezkedett Brüsszelben: a legaktívabb magyar képviselő, aki az egész családját kiköltöztette, nyilván ezt nehéz visszacsinálni.

Új szereplőként jelent meg a színen a párt egyik régi, sikeres fővárosi politikusa, Molnár Gyula. A volt XI. kerületi polgármester, egykori budapesti elnök a 168 Óra értesülései szerint visszatérne a politikába, és sokan szeretnék, ha akár elnökjelöltként is megmérettetné magát.

Hiller István információink szerint választmányi elnök szeretne lenniFotó: Origo

Nem jönnek szóba a veterán MSZP-sek, mint Hiller István vagy Kovács László, akik jelezték, hogy szívesen segítenek, de nem elnökként. A volt elnök Mesterházy Attila, ha visszatérne, csak később tenné. Az elnökaspiránsként felmerült Harangozó Tamás pedig úgy nyilatkozott: "ha lesz tisztújítás, akkor nyilatkozhat mindenki, hogy milyen feladatra kérték fel, vagy mire érzi képesnek magát."

Szekeres Imre Hiller Istvánnal szemben indultFotó: Origo
Ritkán van verseny
Az MSZP újkori, rendszerváltás óta eltelt történetében gyakrabban választottak a kongresszusi küldöttek egyetlen jelölt közül, mint ahányszor valódi verseny volt. Mindössze kétszer indultak ketten a posztért. Az újrainduló Mesterházy Attila ellen 2012-ben elindult Szanyi Tibor, de alulmaradt: csak a szavazatok harmadát szerezte meg. A másik esetben 2004-ben Szekeres Imre maradt le, így lett akkor elnök Hiller István.

Az említett korábbi pártelnök, Hiller István szocialista forrásaink szerint már csak azért sem akar újra elnök lenni, mert egészen más poszton, a választmány elnökeként szeretne dolgozni. A választmányi elnök a pártelnök után a második ember, és jelenleg ezt a tisztséget a sikeres szegedi polgármester, a pártelnökségre többször is sikertelenül kapacitált Botka László tölti be.

Támogatók és program kell

Akárhány elnökjelölt is lesz a tisztújításra, előzőleg mindegyiknek össze kell gyűjtenie elég sok támogató aláírást a párttagoktól, sőt még az is lehet, hogy programot is kell hirdetniük. Ez még bizonytalan, hiszen a mostani kongresszus elé kerülő alapszabály-módosítás e szabályozást is érinti.

Az MSZP tavalyi tisztújító kongresszusa, amikor Tóbiást elnökké választottákFotó: Origo

Eddig az elnökjelöltnek a teljes, mintegy húszezres párttagság 10 százalékának megfelelő számú ajánlást kellett gyűjtenie. A szombaton a küldöttek elé vitt verzió ezt fixen 1500 szignóban határozná meg, mondván: így nem kell mindig számolgatni, viszonyítani a tagság aktuális létszámához.

Az Origo úgy tudja, bekerülne az alapszabályba, hogy az elnökjelölteknek programot is kell hirdetniük - érdekes, ez eddig nem volt előírás. Ez a kitétel azután került bele az egyeztetéseken a javaslatba, hogy Tóbiásék az egész ajánlósdit kivették volna, de nem sikerült.

Több ponton engednie kellett

A már említett, az elnökségi tagok lemondására vagy az ajánlásokra vonatkozó eddigi szabályok kihúzását célzó, ám az alapszabály-előkészítő egyeztetéseken visszavert elnöki, illetve elnökségi törekvések mellett más területeken is visszavonulót kellett fújnia Tóbiásnak.

Úgy tudjuk, nem sikerült megvalósítania elképzelését, így az elnök által kinevezett és a hierarchiában a megyei elnökök fölé pozicionált hét régiós vezető tisztsége nem jön létre. Sőt engednie kellett abban is, hogy az országos választmány tagja legyen alanyi jogon minden megyei elnök, továbbá a kezdetben megnyirbálni tervezett párttanács hatásköreit még ki is szélesítik.

Már csak opció az előválasztás

Az Origo információi szerint a mostani kongresszuson a szocialisták visszalépnek a korábban az MSZP és a 2018-ban is elkerülhetetlennek tűnő demokratikus ellenzéki összefogás csodafegyverének kikiáltott, Tóbiás József tavaly decemberi programhirdetésekor előadott előválasztás kérdésében is.

Az ellenzéki összefogás tagjai a tavalyi parlamenti választások eredménye ismeretébenForrás: MTI/Kovács Attila

Az alapvetően a baloldali összefogás kínossá vált castingjától mentes miniszterelnökjelölt-keresést célzó előválasztási módszert eredetileg a 106 egyéni képviselő kiválasztására is alkalmazták volna, most már az elnök és környezete ez utóbbi a körben csak részlegesen, elvi lehetőségként beszél róla.

A kongresszus elé kerülő alapszabályszöveg is csak lehetséges opcióként említi az előválasztást, sőt azt is csak akkor, ha a választmány kétharmada megszavazza. Mivel használatára vajmi kevés az esély - nem beszélve arról, hogy a technikai lebonyolítás nehézségei, buktatói mellett a leendő összefogás más pártjai is ambivalensen viszonyulnak hozzá -, a részletszabályokat nem is találták ki.

Sok kritika, de kevés önkritika

Tóbiás József pártelnök a környezetéből származó értesüléseink szerint az utóbbi hónapokban megszaporodott kritikus hangokkal nem igazán törődik, és azt mondogatja, hogy a bírálóinak inkább önkritikát kellene gyakorolniuk.

Az elnök szerint bírálóinak inkább önkritikát kellene gyakorolniukFotó: Bielik István - Origo

A névtelen elégedetlenkedőknek és a kiszivárogtatásoknak ettől függetlenül Tóbiás nem örül, bár a pártban megerősítették: igaz a hír, amit elsőként a 168 Óra írt meg, hogy a Jókai utcai székház tervezett, de még le nem zárult értékesítése miatt már a mostani kongresszuson úgy módosítják a párt alapszabályát, hogy az új székhely a párt egy kicsi, földszinti irodája lesz a VII. kerületben.

Az embereket érintő kérdések

A magyar társadalmat érdeklő legfontosabb kérdésekkel, a fizetésemeléssel, a földkérdéssel, a szociális kérdésekkel, a rezsivel, a társadalmi részvétellel és a főváros jövőjével foglalkozik az MSZP szombati kongresszusa - szól a hivatalos bejelentés, amihez Budai Bernadett szóvivő hozzátette: amúgy módosítják a párt alapszabályát is.

Szavazólap az MSZP kongresszusán - sok minden eldőlhetFotó: Origo

Mint mondta, a szocialistáknak a valós társadalmi kérdésekkel kell foglalkozniuk, azokkal, amelyek az emberek mindennapjaiban a legnagyobb problémát okozzák. Szavai szerint a párt alapszabályának módosításával világossá válik, mi egy 21. századi párt értékválasztása, azt a hazafiság és az európai értékek összhangjaként lehet leírni.