Bizalmi szavazást akart maga ellen az MSZP elnöke

MSZP kongresszus

Nem volt nyílt lázadás az MSZP kongresszusán, de ettől még csendes forradalom zajlik a pártban. Tóbiás József elnök pozíciója pedig annak ellenére nem erősödött, hogy a küldöttek nagy többséggel hagyták jóvá a tervezett alapszabály-módosítást. Tóbiás új korszakról beszélt, aláírásgyűjtés indul a fizetésemelésért, Botka László pedig Gyurcsány Ferencnek és Hiller Istvánnak is üzent.

Már kora reggel, a színfalak mögötti heves vitával kezdődött az MSZP kongresszusa. Majd annak ellenére, hogy a küldöttek tanácskozása hozott néhány jól kommunikálható eredményt,

nem csökkent a párton belüli feszültség,

valójában csendes forradalom zajlik a szocialistáknál - tudta meg az Origo.

Bizalmi szavazást akart

Még a kongresszus kezdete előtt,

reggel fél kilencre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Tóbiás József,

ahol miután többen kritizálták, azzal vágott vissza, hogy akkor ő bizalmi szavazást kér maga ellen - tudta meg az Origo.

Tóbiás József pártelnök új korszakról beszélt az MSZP kongresszusán Fotó: M.Schmidt János – Origo

A reggeli elnökségi ülés közvetlen előzménye, hogy az Origo megírta: több elnökségi tag is lemondását fontolgatja.

Ha öten lemondtak volna, akkor a párt alapszabálya szerint teljes tisztújítást kellett volna tartani

- az elnök személye mellett az összes tisztségről.

Információink szerint Tóbiás azért fenyegetőzhetett a bizalmi szavazással, mert tudta, hogy az elégedetlenkedők sem akarnak "nagy, a pártot teljesen romba döntő balhét", nem is jelentette be végül egyikük sem a lemondását.

Több volt az "igen", mint a szavazók száma

Az eredetileg fél egyre tervezett elnöki beszéd mintegy egy órát csúszott, mert az Origo értesülései szerint a szavazáskor a szavazati joggal, illetve a tanácskozási joggal rendelkező küldötteket nem tudták megkülönböztetni, így volt olyan voksolás, ahol az igenek száma meghaladta a szavazat leadására jogosultakét. Emiatt több esetben mandátumvizsgálatot kellett tartani, és újraszavaztatni, ami csúszást okozott.

Győzelem és új korszak

Néhány órával a reggeli elnökségi vita, majd a kongresszus délelőtti, zárt ülésén az alapszabály-módosításról megtartott sikeres szavazás után mondott beszédet Tóbiás József, aki az alapszabály-módosítás valóban nagy arányú támogatottságát az ő másfél éve meghirdetett politikája melletti bizalmi szavazásként, annak erős támogatásaként értékelte.

Amit ma a küldöttek mintegy 80 százaléka tett, az mérföldkő az MSZP politikájában, és a meghirdetett programot igazolja"

- mondta, hozzátéve: az új alapszabály "túllép a 20. század keretein, és példát mutat". Új korszakról beszélt, majd lényegében megismételte, amit a tavaly decemberi pártértekezleten is ígért: 2016 a programalkotás éve lesz az MSZP-ben.

Vereség és meghátrálás

Az elnöki értékelést több küldött azonban jóval árnyaltabban látja, és az Origónak többen azt mondták: "nem új korszak ez, csak a nagy büdös semmi". Arra utaltak, hogy az alapszabály egyetlen lényeges újdonsága - amit egyébként Tóbiás is kiemelt a beszédében -, hogy opcionálisan bekerült a szövegbe az előválasztás lehetősége, amit szintén már egy éve felvetett az elnök.

Botka László választmányi elnök és Tóbiás József pártelnök a kongresszuson Fotó: M.Schmidt János – Origo

Mint arról az Origo is beszámolt, az eredetileg a 106 egyéni képviselő kiválasztására is alkalmazni kívánt szisztéma ebben a körben már nem is merül fel teljes körűen, leginkább csak a miniszterelnök-jelölt kiválasztásánál. De csak akkor lehet szó erről, ha a választmány kétharmada megszavazza. Mivel a rendszer "bevetésére" vajmi kevés az esély, a részletszabályokat nem is találták ki.

Ráadásul az igyekezetben, hogy a korábban kínossá vált castingolástól mentes miniszterelnökjelölt-keresést célzó előválasztást beépítsék az alapszabályba, a szabályzat "hozzáigazításáról" már elfelejtkeztek.

Az alapszabályban benne maradt az a passzus, hogy a miniszterelnök-jelölt személyéről a kongresszus hatásköre dönteni.

Így viszont nincs értelme az egésznek.

Két volt pártelnök, Mesterházy Attila és Kovács László a kongresszuson Fotó: M.Schmidt János – Origo

Eközben az alapszabály-módosítás során más területeken visszavonulót kellett fújnia Tóbiásnak. Az az elképzelése, hogy az elnök által kinevezett és a hierarchiában

a megyei elnökök fölé pozicionált hét régiós vezető tisztsége nem jött létre.

Sőt engednie kellett abban is, hogy az országos választmány tagja legyen minden megyei elnök, a kezdetben megnyirbálni tervezett párttanács hatásköreit még ki is szélesítették.

Júniusban lesz tisztújítás

A küldötteket talán leginkább foglalkoztató kérdés volt, hogy mikor tartják jövőre a tisztújító kongresszust, ahol elnököt is választanak. Ha ma lemondott volna legalább öt elnökségi tag, kikényszerítve az azonnali, teljes tisztújítást, akkor a felmenő rendszer miatt 90 nap múlva, már február végén, legkésőbb márciusban tisztújító kongresszust kellett volna tartani.

Az MSZP tavaly júliusi, Tóbiást elnökké választó kongresszusa Fotó: Origo

Ha pedig a borsod megyei MSZP-elnökség javaslatát szavazásra bocsátották volna, az alapján kicsit később, májusban tarthatták volna a tisztújítást. Végül a borsodiak nem ragaszkodtak ehhez, mert a színfalak mögötti politikai egyeztetésen eldőlt, hogy Tóbiásék belemennek egy ehhez közelítő dátumba. Az elnök nyilvánosan be is jelentette: júniusban lesz tisztújítás.

Jövő év júniusában megválasztjuk a vezetőinket, és le tudjuk rakni annak a programnak az alapjait, amiről most beszéltünk"

- mondta beszédében Tóbiás József. Ez a dátum azt jelenti, hogy Tóbiás József nem tölti ki teljesen a tavaly július közepén elnyert kétéves mandátumát. Az viszont biztos, hogy újraindul az elnöki posztért. Mint legutóbb, a Népszabadságnak adott interjúban mondta:

Indulni fogok újra, elnökként. A program, amit tavaly nyáron meghatároztam, négy évre szól."

Aláírásgyűjtés: több pénzt!

Aláírásgyűjtésbe kezd az MSZP, hogy a már korábban bevetett, és az utóbbi időben erőteljesen kommunikált, a minimálbér-emelést követelő akcióját ezzel is támogassa - derült ki a pártelnök beszédéből. Tóbiás azt mondta, az MSZP annak a Fidesznek a leváltására készül, amelyik "eltűri a mélyszegénységet Magyarországon, megnyomorítja a jelent, és feléli a jövőt."

Ilyen, felkiáltójeles pólóban gyűjtik majd az aktivisták az aláírásokat a fizetésemelésért Fotó: M.Schmidt János – Origo

Az elnök jelezte, azt szeretnék, hogy míg most van olyan dada, aki havi nettó 57 ezret, vagy egy iskolai pedellus, aki nettó 62 ezret visz haza, a jövőben egy közalkalmazott se kereshessen nettó 150 ezer forintnál kevesebbet. Ha főiskolai diplomája van, akkor pedig 175 ezernél, ha egyetemi, akkor 200 ezernél - tette hozzá.

Gyurcsánynak és Hillernek üzent

A puskaport tartsuk szárazon, és ne egymásra pazaroljuk - intette párttársait beszédében Botka László választmányi elnök, szegedi polgármester.

Botka nem kímélte Gyurcsány Ferencet és Hiller Istvánt sem,

és bár nevüket nem említette, előbbit azért bírálta, mert megértő a Fidesz egykulcsos adórendszerével, utóbbit pedig azért, mert szimpatizál a határon felhúzott kerítéssel.

A választmányi elnök Gyurcsány Ferencnek és Hiller Istvánnak is üzent Fotó: M.Schmidt János – Origo

A választmányi elnök beszédében több küldött öniróniát érzett, amikor Botka úgy fogalmazott: a programalkotás fontos dolog, neki is áll ennek jövőre az MSZP, de

ez nem pótolhatja a hitelességet, sem a kormányzóképességet."

Botka szerint az MSZP nincs egyedül, és az Orbán-kormány leváltásához mindenkire szükség is van, azért a civilek szerepére kitérve megjegyezte: "a tüntetések olykor buktatnak meg kormányokat, de nem alakítanak kormányokat". Szólt arról is, hogy "a Fidesz és a Jobbik ugyanaz".