Vágólapra másolva!
Januárban és várhatóan márciusban a parlamenti pártok számára meglehetősen fontos választásokat tartanak majd Szolnokon, Hajdúszoboszlón és Salgótarjánban. Az utóbbi városban a baloldal tűnik esélyesnek, míg Szolnokon inkább a jobboldalnak áll a zászló.
Vágólapra másolva!

Fontos választásokkal indul 2016. Salgótarjánban várhatóan márciusban polgármestert, Szolnokon és Hajdúszoboszlón pedig egyéni képviselőt választanak január 17-én. Mindhárom voksoláson világos képet kaphatunk arról, hogyan is áll a nagy pártok támogatottsága, de a helyi sajátosságokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Pár helyen már a jelöltállítás és a kampány is megkezdődött, nem kevés furcsasággal.

Tét

Rövid, súlyos betegség után november 29-én hunyt el Dóra Ottó, Salgótarján MSZP-s polgármestere. Az új választást 120 napon belül kell megtartani, így a legkésőbbi időpont a március 26-i hétvége lehet. A pártok kegyeleti okokból megígérték, hogy

a volt városvezető temetéséig nem foglalkoznak a választással,

és csak utána kezdenek jelölteket keresni.

Komoly választási harc lesz Salgótarjánban Forrás: MTI/Komka Péter

A baloldal számára a poszt megtartása óriási jelentőséggel bír, mivel egy újabb kudarc még lejjebb lökné a kormányváltást akaró erőket. A jobboldal számára komoly fegyvertény lenne a győzelem, mivel azt mondhatnák, hogy 2014 ősze óta növelték a támogatottságukat. A siker két évvel az országgyűlési választások előtt is jól jönne a pártnak.

Boldvai–Puszta-belháború

Salgótarján a rendszerváltás után 2006-ig a baloldal és liberálisok erők egyik legerősebb fellegvára volt. A városnak 1990–94 között SZDSZ-es és fideszes polgármestere is volt, de akkor még mindketten a liberális oldalra pozicionálták magukat. 1994–2006 között Puszta Béla MSZP-s polgármester vezette a települést. Pusztát egyébként mindig óriási fölénnyel választották meg, 2002-ben például úgy vert közel 40 százalékpontot fideszes riválisára, hogy az SZDSZ jelöltje több mint 8 százalékot szerzett.

Korábban Medgyessy Péter is beleszólt a salgótarjáni politikai küzdelmekbe Forrás: MTI/Kovács Attila

A szocialista politikus 2006-ban összekülönbözött Boldvai László szocialista politikussal, aki a mai napig meghatározó szerepet tölt be a szocialista párt Nógrád megyei szervezetében. Viszályuk egyébként 2002-re nyúlt vissza, de akkor

Puszta Medgyessy Péter támogatásával indulhatott MSZP-s jelöltként

a választáson. Négy évvel később Már Boldvai volt az erősebb, aki Dóra Ottót támogatta a voksoláson. Puszta úgy bosszulta meg a kikosarazását, hogy független jelöltként elindult a polgármesteri címért.

50 szavazat

Nyolc évvel ezelőtt a baloldal megosztottsága a Fidesz malmára hajtotta a vizet. Székyné Sztrémi Melinda 210 szavazattal verte meg Dórát, miközben Puszta 1976 szavazatot kapott, de az SZDSZ-es önálló induló is begyűjtött 516-ot. A jobboldal számára óriási siker volt, hogy bevették a népnyelvben kis-Moszkvaként emlegetett egykori iparvárost. 2010-ben a Fidesz meg tudta tartani a város vezetését, bár Dóra akkor a szavazatok több mint 44 százalékát szerezte meg. Dóra ezzel az eredménnyel

az egyik legjobban teljesítő szocialista jelöltnek számított

a megyei jogú városok között.

2014-ben nagyon izgalmas versenyben tudott győzni Dóra Ottó. A baloldali politikus 50 szavazattal előzte meg Székynét, ráadásul a közgyűlésben is sikerült többséget szereznie az MSZP–DK–Együtt–szövetségnek. Dóra sikerében egyrészt szerepet játszott, hogy a Fidesz nem folytatott túlzottan erőteljes kampányt a városban. Másrészt pedig, hogy 2010-zel szemben a Jobbik tavaly önálló polgármesterjelöltet állított. A radikálisoknak vélhetően pont annyi bizonytalan fideszes szavazót sikerült megszerezniük, amennyi elég volt Dóra sikeréhez.

Orbán Viktor is kiállt Székyné Sztrémi Melinda korábbi fideszes polgármester mellett Forrás: MTI/Komka Péter

Összefogás lesz

A városi erőviszonyok kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a 2014-es országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve egy háromosztatú versenyt láthattunk. A baloldali összefogás akkor 34,28, a Fidesz–KDNP 34,15, a Jobbik 22,79, az LMP pedig 3,64 százalékot kapott. A kormánypártok támogatottsága már akkor is jóval elmaradt az országos 43,72 százaléktól, míg a baloldal messze afölött (26,32 százalék) szerepelt.

Éppen emiatt a baloldal számára szinte biztos vereséget jelente, ha az MSZP, a DK és az Együtt külön indulna. Várhatóan

ezt a szívességet nem fogják megtenni a Fidesznek,

mivel ők is tisztában vannak azzal, hogy egy újabb vereséggel még tovább csökkentenék a 2018-as győzelmi esélyeiket. A kormánypártok támogatottsága az utóbbi hónapokban növekedett az országos felmérések szerint, de a Nógrád megyei székhelyhelyen a jobboldal sikere nagy meglepetés lenne.

Minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc is be fog szállni a salgótarjáni kampányba Forrás: MTI/Komka Péter

Független jelölt mögött a baloldal

Szolnokon már zajlik a jelöltállítás. Elsőként Rezák László, a Fidesz–KDNP jelöltje adta le az induláshoz szükséges ajánlásokat. A kormánypártok számára előny, hogy egy kertvárosi körzetben lesz majd választás, ahol hagyományosan jobban szerepelnek a baloldalhoz képest.

Az Origo információi szerint a baloldali pártok eredetileg külön szerettek volna indulni, de a biztos vereség lehetősége miatt

végül egy független jelölt mögé sorakoztak föl.

Ligeti József a 2014-es voksoláson ugyanebben a körzetben szintén függetlenként indult. Akkor 8,83 százalékot ért el, és holtversenyben a negyedik helyen végzett.

Jobbikos viszonyok

A Jobbik Csikós Attilát indítja. Lázár Zoltán, a párt városi elnöke a jelölt bemutatásakor azt mondta, „orvos, illetve ha jól tudom, akkor programozó matematikus". Úgy tudjuk, a pártban nem őt szerették volna indítani.

A szolnoki Jobbikban két irányzat áll szemben egymással:

a tagság egyik fele Vona Gáborhoz kötődik, míg a másik Baráth Zsolthoz. Úgy tudjuk, Csikós a Baráth-vonalhoz tartozik. Mindennek ellenére a kampányban Vona Gábor is tiszteletét teszi majd a megyeszékhelyen.

Vona Gábor is beszáll majd a szolnoki kampányba Forrás: MTI/Kovács Attila

Baráth volt az a jobbikos képviselő, aki 2013-ban azt mondta, hogy a mai napig nem derült ki az igazság a tiszaeszlári gyilkossággal kapcsolatban. 1882-ben a nyírségi faluban eltűnt Solymosi Eszter. A cselédlányt holtan találták meg. Azután,

a vérvád középkori babonáját felelevenítve,

meghurcolták a Tisza menti település zsidó lakosságát. Azzal vádolták őket, hogy rituális gyilkosságot követtek el. Az 1883-as perben bebizonyították, hogy a rituális gyilkosság vádja hamis.

Függetlenedő Fidesz

Hajdúszoboszlón a várost irányító Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőéért Egyesület Németh Attila Sándort támogatja a voksoláson. A Fidesz itt a szolnoki baloldali modellt követve egy független jelölt mellé sorakozott föl, így a kormánypárt logója nem lesz a szavazólapon január 17-én. A hajdúsági városban a pártoktól független civil jelölt győzelme tűnik valószínűnek.