Hosszú védőbeszédre készül Hagyó ügyvédje

2015.12.08. 08:58

Hagyó Miklós felmentését kéri védőbeszédében a volt főpolgármester-helyettes ügyvédje. A volt MSZP-s politikus elleni fő vádról – a nokiásdobozban átadott kenőpénzekről – már az ügyészség is elismerte, hogy bizonyíthatatlan, ám a két esetből csak egyet húztak ki a vádiratból. A BKV-per kedden folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken.

Hagyó Miklós felmentését kérő, várhatóan hosszúra nyúló védőbeszédbe kezd a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédje – ezt Kádár András ügyvéd árulta el az Origónak. Azt is mondta, szerinte egyik vádpont sem áll meg a Kecskeméti Törvényszéken folytatódó BKV-perben. 

A büntetőeljárás fő vádlottjaként Hagyót bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolják, amelyekért – ha bűnösnek találják – akár 25 év börtönt is kaphat.  Annak ellenére is, hogy a Nokia-dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész maga ismerte el, hogy a vádirat ezen – legsúlyosabb – állítása nem bizonyítható.

Januárban várható ítélet

Az ötnapos vádbeszéd után kedden kezdi Hagyó ügyvédje, Kádár András a védőbeszédét. A védőbeszédek karácsony előtt véget érnek, a vádlottak január 13-án szólalnak meg az utolsó szó jogán,  majd január 21-én hirdethet elsőfokú ítéletet a bíróság. 

Hagyó Miklós felmentését kéri ügyvédje a kedden folytatódó büntetőperbenForrás: MTI/Ujvári Sándor

A november 12-én véget ért vádbeszédében Homonnai János, a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze Hagyó Miklósra és hét társára letöltendő börtönbüntetést, négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért, míg két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta.  

Egy Nokia-doboz maradt

A vádbeszéd előtt nem sokkal egyébként – hatodik alkalommal – az ügyészség még módosította a vádiratot. Mint arról az Origo beszámolt, szeptemberben a vádhatóság kivette a vádak közül azt, amelyik egy ízben egy nokiásdobozban elhelyezett 15 millió forint kenőpénz elfogadását írta Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes számlájára. 

A volt szocialista főpolgármester-helyettes elleni fő vádpontot módosította az ügyészségFotó: Origo

Ez volt a legsúlyosabb vádpont a korábban a BKV-ért felelős politikus ellen. A korábbi két eset helyett így már csak egy Nokia-dobozos kenőpénz átvételével vádolják Hagyó Miklóst,  pedig mindkét vádpont ugyanazon az azóta visszavont vallomáson alapult. Szeptemberben nemcsak enyhítettek a Hagyó elleni vádon, hanem csökkentették a vádirat szerint okozott kárérték összegét is. 

A II. vádpontban a tényállást annyiban módosítom, hogy a tényállásból mellőzöm, hogy Balogh Zsolt 2008. évben 15 millió forintot juttatott el Hagyó Miklós I. rendű vádlottnak"  – mondta akkor az ügyész. Csakhogy Hagyót kétszer 15 millió forint kenőpénz átvételével vádolták, a vádirat szerinti másik, 2009-es esetet az ügyészség nem vonta vissza. 

Megszüntették a nyomozást

A két vesztegetési vádpont közül az egyiknek a meghagyása azért érdekes, mert mindkettő az említett Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató ellentmondásos nyomozati vallomásán alapult. Azt Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, idén januárban pedig bocsánatot is kért Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt neki – sem nokiásdobozban, sem máshogy. 

Mint arról az Origo beszámolt, a Nokia-dobozos vádponttal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség idén júniusban megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény". 

Nyomozás a vádemelés után

Az állítólagos nokiásdobozos vesztegetési pénzek körüli további érdekesség, hogy a vádirat ezen, legsúlyosabb állításának ügyében csak az után kezdett nyomozni az ügyészség, hogy már vádat emeltek a volt MSZP-s politikus ellen. 

A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból kiderül ugyanis, hogy az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal az után, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó ellen – más mellett ebben a vádpontban is. 

Az önkormányzati voksolás előtt

Hagyót egyébként a parlamenti választás után, 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd még az önkormányzati választás előtt, 2010. augusztus 30-án gyanúsították meg a nyomozó ügyészek a Nokia-dobozos ügyben vesztegetéssel. 

Balogh Zsolt még BKV-vezérként Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesselForrás: MTI/Beliczay László

A vádiratban a nokiásdoboz kifejezés ugyan nem szerepelt, de Balogh vallomása alapján az igen, hogy Hagyó 2008 márciusában arra utasította őt mint a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki, nyomatékképpen pedig meg is fenyegette. 

A vádirat rögzítette, hogy Balogh 2008. és 2009. évben is 15-15 millió forintot juttatott Hagyónak.  Balogh 2010-ben a Magyar Nemzetnek mondta azt: "Azóta tudom, hogy tizenötmillió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget." 

Hagyó tagadta a vesztegetést

A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes már 2010 nyarán, gyanúsítotti kihallgatásán is azt állította, hogy ezt a bűncselekményt és semmilyen más bűncselekményt nem követtem el". 

A bíróság előtt Hagyó Miklós azt is megjegyezte, hogy a két és fél éves nyomozás alatt meg sem kérdezték azt, akitől állítólag Balogh egy BKV-s tender "jutalékaként" a 15 milliót egyszer átvette. 

Felmentést is kért az ügyész

Az után, hogy a Hagyó elleni két vesztegetési vádpont közül az egyiket kihúzták a vádiratból, az ügyészség az egyik vádlott felmentését is indítványozta. Az Origo is beszámolt róla, hogy bizonyítottság hiányában javasolták ejteni a BKV volt humánpolitikai igazgatója elleni vádat. 

A volt igazgató korábban több hónapot volt előzetesben, majd egy vitatott 86 milliós, nagyrészt végkielégítésből származó összeg felvétele miatt emeltek ellene vádat. Az ügyész a vádbeszédben jelezte, hogy nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a volt igazgató megtévesztette volna feletteseit.

A volt humánpolitikai igazgatóé volt az a végkielégítési eset, amely 2009-ben a BKV-botrányt elindította. A BKV könyvvizsgálója, a Deloitte által a cég 2008-as mérlegéhez fűzött nyilatkozata szerint jogszerűen fizették ki a végkielégítést a továbbfoglalkoztatott vezető számára. 

Egyszer újrakezdték a pert

Eközben már bőven száz fölött van a tárgyalási napok száma a BKV-perben, amit időközben egyszer az elejétől újrakezdtek. A legelső tárgyalást 2012. június 13-án tartották,  és a 2013. december 12-én jött az a fordulat, hogy az egész büntetőeljárást újra kell kezdeni. Az újrakezdés ráadásul több hónapnyi illetékességi vita következménye volt. 

Hagyó Miklós a BKV-per tárgyalásán a Kecskeméti TörvényszékenFotó: Origo

Ennek előzménye az volt, hogy a büntetőpert az illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezték 2012 elején. Majd ezt az Alkotmánybíróság 2013. decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az ügyáthelyezés intézményét, vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 januárjában az Országos Bírósági Hivatal élén hivatalba lépett Handó Tünde az ügyet Kecskemétre helyezte. 

A vidéki bíróságok ezután a BKV-pert visszaadták a Fővárosi Törvényszéknek, ám az nem tartotta magát illetékesnek, ezért a Kúria döntött, és visszahelyezte az ügyeket vidékre. Ezzel hónapok teltek el, és az ilyen kiemelt ügyekben a három hónapnál hosszabb szünet esetén a tárgyalást újra kell kezdeni. A per 2014. július elsején indult újra első fokon. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK