A biciklisek nem viccből mennek át a piroson

2015.12.14. 15:14

A biciklizőknek vannak észszerű indokaik, hogy bizonyos esetekben miért mennek át a piros lámpán. Tarlós Istvánnak vagy a fővárosi közgyűlésnek viszont nincs arra jogköre, hogy KRESZ-vizsgához kösse a kerékpározást. A kormánynak lenne, de egy nemzetközi egyezmény tiltja. A bringásjogsi amúgy is fölösleges, de a rendőrök bírságolhatnák a piroson áthajtó kerékpárosokat. Vagy lehetne módosítani a KRESZ-t, hogy a biciklisek bizonyos feltételek mellett átmehessenek a piroson. A nemzetközi tapasztalatok szerint ettől nem lesz több baleset, és nem lassul a forgalom, sőt gyorsul.

Tarlós Istvánnak valószínűleg igaza van, amikor azt mondja, hogy a kerékpárosok rendszeresen figyelmen kívül szokták hagyni a piros lámpát. A főpolgármester azt javasolja, a ciklus végén meg kellene fontolni, hogy a bicikliseknek kötelező legyen KRESZ-vizsgát tenni, ha addig nem javul a közlekedési moráljuk. 

Jogos a felháborodás

A főpolgármester felvetése abból a szempontból indokolt, hogy az autóvezetők sokkal ritkábban hajtanak át a piroson, mint a kerékpározók, és a pirosnál állva joggal háborodnak fel azon, hogy mások megsértik a szabályt.

Ahogy az is mindenkit joggal zavar, amikor egyik-másik bicikliző szlalomozik a zebrán a gyalogosok között ahelyett, hogy megállna a pirosnál. 

Az a biciklizők és a piros lámpa viszonyát nem érinti, hogy az emberek gyalogosan is gyakran átmennek a tilosban, az autóvezetők pedig gyakran nem indexelnek, és nem adják meg az elsőbbséget a zebránál várakozó gyalogosoknak. 

Meg lehet indokolni

A piros lámpán való áthajtást a KRESZ egyértelműen tiltja, aki bármilyen járművel vagy jármű nélkül átmegy a piroson, az szabályt szeg. De a biciklizőknek azért vannak arra érveik, hogy miért szoktak bizonyos helyzetekben átmenni a piros lámpán.

A biciklin is ember ül

Nyilván nem azért, mert az emberekből a kerékpárnyereg puszta érintése kihozza a szuicid adrenalinfüggőt. A biciklizők elsősorban pontosan azért mennek át a piroson, amiért az autóvezetők a fék helyett a gázra taposnak, amikor sárgára vált előttük a lámpa, vagy amiért nem lassítanak a zebra előtt: sietnek. Kezdődik a műszak, az iskola, este várja őket a gyerek vagy életük párja. Esetleg mozijegyük van. 

Mindenki szeretné inkább gyorsabban elérni az úti célját, mint lassabban.  Azzal most ne foglalkozzunk, hogy a nagy sietség közben mekkora kárt lehet tenni másokban egy 10 kilós biciklivel vagy egy egytonnás autóval.

Senki sem szeret a lámpa előtt állni ahelyett, hogy haladnaFotó: Bielik István - Origo

Az autókra lett szabva

A másik ok, hogy a közlekedési lámpák intézménye a motorizált forgalom miatt létezik, és városban az 50 kilométer per órás sebességgel haladó forgalomhoz van igazítva. Vannak olyan lámpák, amik csak azért működnek, hogy a következőnél ne torlódjon föl túlságosan az 50-nel haladó forgalom. Nincs mögöttük sem zebra, sem keresztező út. A bicikliző viszont nem 50-nel halad, a biciklizőnek nincs zöldhullám. 

Más lámpák azért vannak, hogy gyalogosan keresztezni lehessen a járművek útvonalát. Autóval a gyalogosok zavarása nélkül képtelenség lenne átmenni a kereszteződésen, biciklivel át lehet (általában úgy is, ha a bicikliző nem szlalomozik centikre a gyaloglóktól). 

Nem ugyanaz a pedál

Vannak még körülmények, amik arra ösztönzik a biciklizőket, hogy átmenjenek a piroson, bár ezeket a legtöbben valószínűleg nem tudatosítják magukban, csak érzik őket. Az egyik ilyen az általános iskolai fizikából ismert: nyugvó tömeget nehezebb felgyorsítani, mint mozgó tömeg sebességét megőrizni. Felnőttnyelvre lefordítva, biciklivel fárasztó megállni és újra elindulni. Az autó is többet fogyaszt, ha álló helyzetből kell felgyorsulnia, de az autóvezetőnek nem nagyobb fáradság lenyomni a gázpedált. 

Vigyázz, kész, rajt, menj arrébb! 

A biciklizőnek ráadásul stresszes, sőt néha veszélyes az autókkal együtt indulni a lámpától (hogy mennyire, azt embere válogatja). Indulásnál a kerékpár imbolyog, az autók pedig összetorlódtak a lámpánál, nehezebb sávot váltani, rajt után ezért néhány autóvezető hajlamosabb biztonságos oldaltávolság nélkül előzni a biciklizőket (ami egyébként szabálytalan). 

Senkinek sem jó, ha a biciklizők együtt indulnak a lámpától az autóvezetőkkelForrás: Origo

Béke és nyugalom a piros túloldalán

Ezzel összefügg, hogy a piros lámpa fedezéket nyújt a biciklizőnek, természetesen csak akkor, ha előbb átment rajta. A piros lámpa mögötti térben nincs forgalom, a biciklizőt nem előzik sávon belül, nem száguldanak mellette autók. A piros lámpán átmenni néha olyan érzés, mint amikor az ember a sűrű, tövises erdő bozótharcából kilép egy napsütötte tisztásra.

Három lehetőség

Természetesen abból, hogy megértjük, miért hajlamosak a biciklizők átmenni a piroson, még nem derül ki, mit lehetne kezdeni ezzel a helyzettel. Alapvetően három lehetőség adódik: 

  • Beletörődünk, nem változtatunk semmin, 
  • a biciklizőket idomítjuk a KRESZ-hez, 
  • a KRESZ-t idomítjuk a biciklizőkhöz. 

Az átlagember nem szeret illegálkodni

A semmittevés szinte biztosan nem jó megoldás. A szabályok gyakori megszegése senkinek sem jó. A biciklizőket vélhetően zavarja, amikor szabályt szegnek (hogy kit mennyire, azt megint csak embere válogatja), a legtöbb ember kényelmesebben érzi magát, amikor betartja a szabályokat, mint amikor nem. Romlik a közlekedési morál, a többi közlekedő feszült lesz, ha azt látják, hogy egyesek rendszeresen szabályt szegnek. 

Ráadásul nehéz megindokolni, miért nézzük el bizonyos szabályok megsértését egyes közlekedőknek, ugyanakkor miért várjuk el szigorúan ugyanannak a szabálynak a betartását más közlekedőktől, vagy más szabályok betartását ugyanazoktól a közlekedőktől. 

Jogosítvánnyal is át lehet menni a piroson

A biciklizőket hozzá lehet idomítani a KRESZ-hez, de nem úgy, ahogy Tarlós István javasolja. A biciklizők nyilván nem azért mennek át a piroson, mert nem tudják, hogy nem szabad; egy hároméves gyerek is tisztában van vele, hogy a piros: tilos. Ráadásul a gépjárművezetők címeres, fényképes, sorszámozott jogosítvány birtokában is gyakran megsértik a KRESZ-t. A szabály ismeretéből nem következik a szabály betartása. 

Abból, hogy valakinek van jogosítványa, nem következik, hogy betartja a szabályokatForrás: MTI

A rendőr büntethet

A megoldás ezért nem a kötelező KRESZ-oktatás. A piros lámpán való áthajtás (a jogi szlengben a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseinek figyelmen kívül hagyása) szabályszegés, a rendőr maximum 50 ezer forintos helyszíni bírsággal vagy feljelentéssel szankcionálhatja. Ha azt akarjuk, hogy a biciklizők ne menjenek át a piroson, a rendőrségnek ellenőrzési kampányt kell indítania. Ha a rendőrök minden második sarkon 50 ezer forintos csekkeket osztogatnának a piroson áthajtó biciklizőknek, rögtön többen állnának meg a pirosnál. 

Nem Tarlós István osztja a jogosítványokat

A kötelező KRESZ-oktatást persze meg lehet fontolni, de ez nem Tarlós István dolga. Azt, hogy Magyarországon milyen járművet milyen engedéllyel lehet vezetni, a jogosítványokat hogyan lehet megszerezni, a kormány dönti el, rendeletben. (Itt elolvashatja, aki szereti a jogszabályokat.) Tarlós István is azt mondta, hogy a fővárosnak kezdeményeznie kellene a jogszabály-módosításokat.

Amúgy a dolgok jelen állása szerint ilyesmit a kormány is csak fontolgathat, de be nem vezethet. Az 1968-as bécsi egyezményben, hivatalos nevén a közúti közlekedési egyezményben, amit Magyarország (akkoriban még népköztársaság) aláírt és kihirdetett, az áll, hogy egyik szerződő fél sem követelheti meg, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő kerékpárok vezetőinek vezetői engedélye legyen”. (Itt elérhető, 3. cikk, 5. pont.) 

Nem Tarlós István dönti el, hogy Magyarországon milyen járműhöz milyen jogosítvány kellFotó: Dudás Szabolcs - Origo

A kerékpáros jogosítvány nem életszerű

Persze, ha a kormány nagyon akarja, akkor hasogathatja a jogi szőrszálat, hogy kiderüljön, a kötelező KRESZ-oktatás vezetői engedélynek minősül-e (ha nélküle tilos kerékpárt vezetni, akkor a józan ész szerint igen). Vagy felmondhatja az egyezményt. 

Bár érdekes kérdés, hogy a kötelező KRESZ-oktatás bevezetése után mi történik azokkal a más országból érkező kerékpáros turistákkal, akiknek nincs se vezetői engedélyük, se KRESZ-oktatásuk. Vagy azzal a párkányi nagymamával, aki szeretne átbiciklizni a Mária Valéria hídon Esztergomba, hogy meglátogassa az unokáját. Sőt a magyar falvakkal és kisvárosokkal en bloc, ahol a kerékpár mind a mai napig az elsődleges közlekedési eszköz.

A KRESZ nincs kőbe vésve

A harmadik lehetőség, hogy a KRESZ-t idomítjuk a biciklizőkhöz, vagyis szabályossá tesszük a piroson való áthajtást. Ez nem ördögtől való ötlet, a KRESZ nem szent és sérthetetlen, elég gyakran változik. Sőt napirenden van a teljesen új KRESZ bevezetése, tekintve, hogy a mostani (jórészt épp a sok módosítgatás miatt) eléggé áttekinthetetlen és túl bonyolult. 

És az sem érv, hogy a KRESZ-nek nem szabad kivételeznie. A KRESZ most is különbséget tesz a járművek közt (ezzel nincs semmi baj, sőt), sok esetben más-más szabályok vonatkoznak a gyalogosokra, a kerékpárokra, a motorokra, a személygépjárművekre, a tehergépjárművekre. Hogy egy példát említsünk, kerékpárral lakott területen belül jobbra kell tartani, autóval nem. 

De mi alapján döntheti el a kormány, hogy változtasson-e a KRESZ-en, és ha változtat, akkor milyen módon? 

A KRESZ nincs kőbe vésve, meg lehet változtatni, hogy teljesíteni tudja a feladatátForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A KRESZ eszköz, célja van

A KRESZ egy konvencionális szabályrendszer, és két célja van. Az egyik, hogy minél biztonságosabbá, a másik, hogy minél gyorsabbá tegye a közlekedést azzal, hogy megoldja a koordinációs feladatok sorozatát közlekedés közben.

Képzeljük el, hogy két szekér találkozik egy keresztútnál, ahol egyszerre nem férnek el! Mit tehetnek a szekerek hajtói? Az egyik lehetőség, hogy nagy ostorcsattogtatással behajtanak a kereszteződésbe. Ez nem jó megoldás, mert valószínűleg összeütköznek, törik a tengely és a bordák, a lovak szélnek szaladnak. Se nem biztonságos, se nem gyors.

Biztonság és gyorsaság

A második lehetőség, hogy leugranak a bakról, találkoznak félúton, megsüvegelik egymást, és szépen megbeszélik, ki siet jobban, ki menjen át előbb a kereszteződésen. Ez már jobb megoldás, biztonságos (kivéve, ha nem tudnak megegyezni, és ölre mennek), de nagyon lassú.

A harmadik lehetőség, hogy előzetesen megegyeznek egy általános szabályban, ami kimondja, hogy mindig, amikor két szekér összetalálkozik egy kereszteződésnél, az mehet át először, amelyik a másiktól jobbra helyezkedik el. Ez a legjobb megoldás, biztonságos és gyors, mert a hajtóknak csak fel kell ismerniük, hogy az adott szituációjuk besorolható az általános szabály alá, és követniük kell a szabályt (persze az sem árt, ha meg tudják különböztetni a jobb kezüket a baltól).

A KRESZ koordinálja a közlekedést, hogy ne kelljen minden szituációt egyesével megoldaniForrás: MTI/Kallos Bea

A biciklizőkre visszatérve, gyorsítaná-e a közlekedést, ha átmehetnének a piroson? A biciklizőkét nyilván mindenképpen. 

Nem fürdik vérben a város

A másik feltétel ugyebár a biztonság. Ha a kerékpározók mindenféle korlátozás nélkül átmehetnének a piroson, abból biztosan súlyos balesetek lennének. De ha hiszünk Tarlós Istvánnak, akkor 10-ből 8-an már most átmennek a piroson. És mégsem fürdik vérben a város. 

A Magyar Kerékpárosklub által összegyűjtött adatok szerint az elmúlt húsz évben 11-szeresére nőtt a biciklizők száma Budapesten (vagyis, ha általánosítani akarunk, 11-szer annyian bicikliznek át a piroson). A kerékpáros balesetek száma eközben alig nőtt. Egész pontosan a könnyű balesetek számában volt növekedés, a súlyos balesetek száma nem változott, a halálos balesetek száma pedig csökkent.

Idahóban a biciklizőknek nincs piros lámpa

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy nem lesz több baleset attól, hogy a biciklizők bizonyos feltételek mellett áthajthatnak a piroson. Az amerikai Idaho államban 1982 óta él az a szabály, amely szerint a kerékpározók a stoptáblát elsőbbségadás kötelező táblaként, a piros lámpát pedig stoptáblaként kezelhetik. Bevezetése után nem nőtt a balesetek száma, a baleseti statisztikák mind a mai napig nem rosszabbak, mint máshol.

A franciák kipróbálták

Párizsban épp most helyezik ki azokat a kiegészítő táblákat, amelyek bizonyos kereszteződésekben (nem mindegyikben) megengedik a biciklizőknek, hogy a piros jelzés ellenére jobbra kanyarodhassanak vagy átmehessenek a keresztező úton, természetesen az elsőbbség megadása mellett. Azt a táblák kihelyezése előtt mérlegelik, hogy csak a jobbra kanyarodást engedik-e meg az adott kereszteződésben, vagy az áthaladást is. 

Párizsban ez a tábla engedi meg a biciklizőknek, hogy a piroson keresztül jobbra kanyarodjanakForrás: Flickr/Cycle & Rail

A franciák egyáltalán nem ugrottak bele a rendszer bevezetésébe, évek óta tesztelik kisebb városokban, például Bordeaux-ban és néhány párizsi kereszteződésben. Azért döntöttek a bevezetése mellett, mert a tesztek során kiderült: nem nő a balesetek száma, ha a biciklizők átmehetnek a piroson. 

Amszterdamtól Brüsszelig

Belgiumban a biciklizők 2011 óta kanyarodhatnak jobbra a piros lámpák alatt, ha ezt kiegészítő tábla megengedi, és ha megadják az elsőbbséget. Hollandiában 1991 óta létezik ilyen tábla. London 2016-ban választ új polgármestert, mind a négy legesélyesebb jelölt azt nyilatkozta, megfontolnák, hogy ilyen táblákat vezessenek be. 

Tarlós István szerint Budapest nem Amszterdam. Ebben a főpolgármesternek igaza van. Nem is Idaho, nem Párizs, nem Bordeaux, nem Brüsszel, nem London. És nagyon úgy tűnik, ha Tarlós Istvánon múlik, egy darabig nem is lesz. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK