A strasbourgi bíróság szerint a magyar hatóságok nem szabtak ki aránytalanul magas bírságot, amikor Budaházy György szélsőjobboldali aktivistát megbüntették a 2002-es hídfoglalásért.

Hiába fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához Budaházy György, nem neki adtak igazat. A bíróság szerint nem volt aránytalan a 2002-es hídfoglalásért rá kiszabott bírság mértéke. Budaházy György azzal indokolta keresetét, hogy a demonstráció politikai döntés által kiváltott spontán megmozdulás volt.

A bíróság nem fogadta el ezt az indoklást.

Az emberi jogok európai egyezményének a gyülekezési szabadságról szóló 11. cikkelyére támaszkodva a bíróság mérlegelte és nem találta arányosnak a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog használatának mértékét és a közlekedési fennakadások által okozott kárt - áll a strasbourgi bíróság indoklásában.

Budaházy György egy tüntetésenFotó: Bielik István - Origo

Budaházy György azért szervezett megmozdulást Budapest egyik legforgalmasabb hídjára a 2002-es országgyűlési választások után, hogy halasszák későbbre a szavazólapok megsemmisítését és

számolják újra a voksokat.

Budaházy néhány társával a híd valamennyi sávját elfoglalta, akadályozva ezzel a forgalmat - mindegy 23 ezer ember közlekedését zavarva - reggel nyolc és déli tizenkét óra között. Budaházy ellen a magyar hatóságok eljárást indítottak és végül az anyagi károk megtérítésére és 30 nap közmunkára ítélték.