Pénzhiány miatt nem ratifikált Isztambuli Egyezmény, női miniszter nélküli kormány, unokákat szülő lányokat vizionáló házelnök – az utóbbi időben több jel utal arra, hogy a magyar kormány nem kényezteti el a nőket.
„A genderügy és a homoszexuálisok házassága kedves témák, de nem segítik elő a probléma megoldását” – ezekkel a szavakkal érvelt Orbán Viktor néhány hete a Budapesti Demográfiai Fórumon, ahol a résztvevők a népességfogyásra keresték a válaszokat.
A miniszterelnöknek nem ez volt az első megnyilatkozása nőjogi ügyekben. A kormányfő a Bibó szakkollégiumban egy beszélgetésen – a kiszivárgott információk szerint – például azzal magyarázta, miért nincs egyetlen női tagja sem a kormánynak, hogy
a nők nem tudják kezelni a karaktergyilkosságot,
ami ezzel a pozícióval járt.
Véleményét más fontos pozícióban lévő politikus is osztja. Kövér László házelnök a Fidesz- kongresszuson mondta el széles körű felháborodást keltő beszédét, amelyben kijelentette:
„Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.”
Bár most főleg a házelnök és a telekomos szerződését elveszítő Kovács Ákos énekes-dalszerző szavai tartják izgalomban a közvéleményt, ha egy kicsit távolabbra nézünk, ők sem feltétlenül lógnak ki azoknak a soraiból, akik már megbotránkoztatták a közvéleményt a nőkről alkotott véleményükkel.
Varga István fideszes országgyűlési képviselő például már 2012-ben vitát kavart, amikor egy parlamenti felszólalásában azt állította, hogy aki sok gyereket szül, azt otthon sem fogják megverni.
„Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak” – érvelt.
Illés Zoltán egy évvel később a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként mondta azt Szél Bernadett LMP-s képviselőnek, hogy
attól, hogy ön szép, még nem következik, hogy ön okos”.
Az pedig valószínűleg örökre beleivódott a magyar társadalomba, amikor Balogh József képviselő azzal magyarázta élettársa sérüléseit, hogy a nő „átesett a család vak komondorán”.
Hiába tartja azonban Orbán Viktor és a párt többi tagja másodlagosnak a gendertémát, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy a női esélyegyenlőségért folytatott harc jó hatással van a születések számára.
Szociológusok régóta kutatják, milyen kapcsolat van a termékenységi adatok és a nők esélyegyenlősége között. Az eredmény a legtöbb esetben ugyanaz: minél egyenlőbbek a nők és a férfiak, minél több lehetősége van egy nőnek a munkaerőpiacon és a társadalomban,
annál szívesebben vállal gyermeket.
Ez természetesen főleg a fejlett államokra vonatkozik, hiszen a fejlődő országokban egész más motivációi vannak egy gyermeket vállaló nőnek.
Ezt támasztja alá Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójának több tanulmánya is.
„Úgy tűnik, a döntéshozók és a közvélemény egy része számára még mindig újdonságnak hat az a tény, hogy Európában éppen azokban az országokban magasabb a gyermekvállalás kedv, ott van közelebb a tervezett és megszületett gyerekek száma, ahol modernebb szerepmegosztás, magasabb arányú női munkavállalás és jól hozzáférhető gyermekintézmény-hálózat található” – fogalmazott egy 2012-es előadásában az elismert szociológus.
Tóth Olga előadásában arra is figyelmeztetett, hogy miközben a magyar társadalom elvárja a nőktől, hogy három évig maradjanak otthon, azt senki nem veszi figyelembe, hogy
ennyi idő alatt hatalmas hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon.
„Ezt sem a jelenlegi, sem a korábbi kormányzatok nem tudtak kompenzálni” – írta.
Érdekesség, hogy az időről időre fellángoló felháborodás ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy
a nőkkel kapcsolatos kijelentések egyáltalán nem ártanak a Fidesz és a kormány népszerűségének.
Kiszelly Zoltán politológus szerint Kövér László szavai nem árthatnak a Fidesznek, mivel a párt és a kormány egyébként is a konzervatív családképre épít.
„A magyarok szeretik, ha az állam világos célokat fogalmaz meg, úgyhogy általában nem akadnak ki, ha valakinek határozott kijelentései vannak” – mondta a politológus, aki szerint Kövér László szavai ellen is főleg a baloldal tiltakozott.
Az elemző emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány álláspontja mindig is az volt, hogy nem a bevándorlással, hanem népszaporulattal kell kezelni az európai népességfogyást.
Amíg ez nem lesz kötelező, addig a család szerepét előtérbe helyező nyilatkozatok sem árthatnak."
Nem teljesen ért viszont vele egyet Reiner Roland, aki szerint a tartalom ugyan nem, de
a nyelvezet és a stílus káros lehet
a Kövér Lászlóhoz hasonló kijelentéseknél. A Republikon Intézet elemzője szerint ez visszatetszést kelthet a választókban, így ha sokat nem is árt, semmiképpen nem hasznos a kormány számára.
A politológus úgy látja, mintha a Fideszben nem teljesen értenék, miről is szól valójában a genderügy.
„Ha jól kezelnék a nők egyenjogúságának a kérdését, az még használhatna is a családpolitikai törekvéseiknek”
– mondta.
A kormány ugyanis alapvetően pozitív üzenetet közvetít azzal, hogy támogatja a családokat és a gyermekszületést. Sőt az intézkedéseik, mint a családi napközik erősítése, a gyed extra vagy a gyerekeseknek nyújtott adókedvezmények egyáltalán nem egyeznek azzal a retorikával, amit például Kövér László képvisel – mondta az elemző.
Reiner Roland emlékeztetett rá, hogy
a tradicionális női és férfi szerepek kérdése a társadalmat is rendkívüli módon megosztja.
Ráadásul nyilvánvaló, hogy a Fideszen belül sem egységesek a kérdésben, hiszen Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár is utalt rá, hogy a nőknek meg kell adni a választás szabadságát.