Toronymagasan vezet a Fidesz a közvélemény-kutatások szerint, mégsem biztos, hogy jól járna egy előrehozott választással. A szakértők egyetértenek abban, hogy rizikós lehet egy ilyen lépés, nem biztos, hogy a választók díjaznák ezt az itthon szokatlan húzást. A Fidesz állítja, nem is terveznek ilyesmit, ám a szocialisták szerint nem biztos, hogy paranoiás, aki erre gondol.

"Akar-e 2016-ban Előrehozott Parlamenti Vállasztást" - így adott be népszavazási kérdést Bánfi Gyula magánszemély a Nemzeti Választási Bizottsághoz tavaly ilyenkor. A testületnek nem volt nehéz dolga az elutasításkor, mivel a jól látható helyesírási hibák miatt tartalmilag nem is kellett vizsgálnia a kérdést.

Osztogatás

Az összes januári közvélemény-kutatás szerint toronymagasan vezet a Fidesz. Éppen ezért adná magát, hogy a kormány gyorsan feloszlassa a parlamentet, és a következő négy évre bebiztosítsa a hatalmát. Somogyi Zoltán politológus szerint a mostani politikai logika alapján nem is lehet kizárni, hogy a Fidesz megpróbálkozik az előrehozott választással. A szakértő az Origónak ezt azzal indokolta, hogy jelenleg egy osztogatási szakasz zajlik, Orbán Viktor miniszterelnök sorra járja végig a megyei jogú városokat, és ígér nekik tízmilliárdokat.

Készülhet az ország az előrehozott választásokra. A Parlament ugyanis leszavazza ezt a kezdeményezést, a Fidesz szerint...

Közzétette: Zoltan Somogyi – 2016. január 30.

Az osztogatás másik eleme az új otthonteremtési program. Abban az esetben, ha a parlament nem fogadja el a terrorveszélyről szóló kétharmados törvényt, a Fidesz hivatkozhat arra, hogy az emberek érdekében van szükség újabb választásokra, amin a kormánypárt akár vissza is szerezheti a kétharmados többségét.

Darabokban az ellenzék

Somogyi Zoltán emlékeztetett arra, hogy a mostani országos felmérések alapján a Fidesz vélhetően megnyerné az előrehozott választást, ezért a párt vezetésében minimum felvetődhetett egy ilyen lépés lehetősége. A Fidesz szempontjából azért is lenne értelme egy előrehozott választásnak, mert az ellenzék darabokban hever.

Az MSZP-ben a következő tisztújításig biztosan nem lesz egység, a Jobbikban pedig Vona Gábor új irányvonala komoly belső konfliktussokkal járhat - mondta Somogyi Zoltán. Míg egy-egy időközi országgyűlési képviselő-választásra az ellenzék képes felkészülni, addig 106 körzet esetében ez már jóval nagyobb probléma lenne.

Gulyás: Szó sem volt erről

Somogyi Zoltán felvetése előtt Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője hozta szóba, hogy előre hozott választás jöhet. Egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy  a demokratikus ellenzéknek észnél kell lennie,  nincs sok ideje magával foglalkozni, mert a Fidesz és Orbán Viktor előrehozott választásra készül. Ezt azonban akkor is és most is tagadta a Fidesz. Gulyás Gergely, a párt alelnöke az Origónak azt mondta, soha semmilyen döntéshozatali fórumon nem tárgyaltak erről a kérdésről.

Nem lesz meg a többség

Akinek a fejéből kipattant ez a lehetséges forgatókönyv, nem biztos, hogy üldözési mániája van - mondta az Origónak az MSZP frakcióvezető-helyettese. Harangozó Tamás úgy vélte, ha a Fidesz változatlan tartalommal nyújtja be a parlamentnek a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatát, az nem fogja megszerezni a szükséges többséget.

Harangozó Tamás, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista tagjaForrás: MTI/Földi Imre

"Mivel a változtatáshoz nem a jelenlévő képviselők kétharmadának, hanem az összes képviselő kétharmadának a támogatása szükséges, a kormánypártoknak muszáj néhány támogató voksot szerezniük az ellenzéktől, attól az ellenzéktől, amelynek pártjai világossá tették, hogy  ebben a formában nem szavazzák meg a javaslatot,  mert így nem értenek vele egyet” - mondta.

Katonák a magyar-szerb határon, a határzár mellettForrás: MTI/Mohai Balázs
Rendeleti kormányzás jöhet
A Fidesz javaslata a honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna. Elképzelhető, hogy a benzinkúton jegyre adnák majd az üzemanyagot, a boltban pedig a kenyeret. Mint arról az Origo elsőként beszámolt, a javaslat alapján a kormánynak nemcsak a költségvetés kereteinek felborítására lenne joga, de importkorlátozásokra, a közbeszerzések mellőzésére vagy az ország biztonságát veszélyeztető személyek, szervezetek vagyonának zárolására is. Összesen 30 ponton szólhatnának bele az emberek életébe, az állam működésébe, előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül, hatvan napra. A Fidesz-javaslat erős kontrollal nem számol: a kormánynak a tervezet szerint ugyan folyamatos tájékoztatási kötelezettsége van az államfőnek és az Országgyűlésnek, de a parlament a rendkívüli helyzetet és a kormány ilyen széles intézkedési jogkörét - vagyis rendeleti kormányzásról van szó - csak utólag, kétharmados többséggel szüntetheti meg két hónap után - vagy meghosszabbítja.

Kiiktatnák a parlamentet?

Mivel az alaptörvényben jelenleg is biztosított öt különböző rendkívüli jogrend most is lehetőséget ad valós veszélyhelyzetben a kormánynak a hatékony fellépésre, az MSZP-s politikus szerint az alkotmánymódosító javaslat nem szól másról, mint a parlament kiiktatásáról,  ebben pedig a Fidesz logikája az lehet, hogy ha elveszítette a parlamenti kétharmadot, kiiktatja magát a parlamentet.

Áder János államfő alkotmánymódosítás nélkül is kihirdetheti a szükségállapototFotó: Polyák Attila - Origo

Arra a felvetésre, hogy ha nem is azonnal, hanem egy újabb európai terrortámadás vagy a menekültválság súlyosbodásának hatására döntene a későbbiekben a Fidesz a parlament feloszlatásáról és egy előrehozott választásról, a frakcióvezető-helyettes megjegyezte: súlyos veszély esetén az államfő e nélkül is kihirdetheti a szükségállapotot,  és ha időközben mondjuk kiírnák a választást, sőt akár már meg is kezdődött volna, ilyen esetben akkor is még a jelenlegi parlament maradna hivatalban. Egyébként pedig, ha valamilyen konkrét fenyegetettség, helyzet lenne, annak közepette nehéz is választást tartani.

Hiller nem számít voksolásra

A Fidesznek a saját érdeke az elsődleges - mondta az Origónak az MSZP volt elnöke. Hiller István szerint bár Somogyi Zoltán felvetése logikus, minden logikát felülír az, hogy a Fidesznek mi az érdeke. Márpedig az ellenzéki politikus szerint most nem úgy állnak a dolgok, hogy a kormánypártok előrehozott választásra készülnének.

Hiller István szerint nem biztos, hogy készen áll a Fidesz egy időközi választásraFotó: Origo

Hiller szerint már csak azért sem, mert "a két egykori kollégista" összeveszése a médiapiacon is olyan változásokat hozott, amivel a Fidesz nem számolt, és emiatt nem biztos, hogy készen állnak egy időközi voksolásra. Ráadásul Hiller szerint az sem azt jelzi, hogy a Fidesz előrehozott választásra készülne, hogy a kormány beleáll olyan komoly konfliktusokba, mint

az egészségügyben vagy az oktatási szférában érzékelhető elégedetlenség.  Ami a konkrét alkotmánymódosító javaslatot illeti, Hiller István nem ért egyet a Fidesz indítványával, mert nem lehet demokratikus szabadságjogokat korlátozni. Az MSZP javaslatát - amiről részletesen itt olvashat - ugyanakkor már támogathatónak tartja. Ha nem kap a Fidesz-javaslat többséget, akkor azt az ellenzék ellen felhasználhatja a kormány - efelől nincs kétsége Hillernek.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetőFotó: Marton Szilvia - Origo
Kósa: Az ellenzék nem hajlandó megvédeni az embereket

Ma már mindenki tudja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás fokozza a terrorveszélyt, a baloldali pártok mégis ugyanazt a régi nótát fújják, és nem hajlandók megvédeni az embereket, nem hajlandók megerősíteni Magyarországon a mindennapok biztonságát - tudatta közleményében Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanazok, akik most nem támogatják a kormány javaslatát, nem támogatták sem a kerítés megépítését, sem a bevándorlási szabályok szigorítását. Hozzátette, hogy a Fidesz számára a magyar emberek biztonsága az első, ezért fenntartják a javaslatukat.

Gyengeséget mutatna

Semmiképpen sem reális, több tényező is ellentmond az előrehozott választás kiírásának - erről már Nagy Dániel beszélt az Origónak. A Nézőpont Intézet elemzője szerint például Orbán Viktor többször is (most éppen Indonéziában) mondta azt, hogy Magyarországon a legstabilabb a politikai rendszer Európában, ennek határozottan ellentmondana az előrehozott választások elrendelése.

Orbán Viktor Jakartában Joko Widodo indonéz elnökkel is tárgyaltForrás: MTI/EPA/Adi Weda

Másrészt az előrehozott választások gyengeséget mutatnának, ha bajban lenne az ország, vagy a kormányzat, akkor logikus lépés lenne, de a kormány a jelenleg két legfontosabb területen, a gazdaság, illetve a biztonságpolitika területén is jól helytáll. A migránskérdés Magyarországot érinti a frontországok közül a legkevésbé az unión belül, és a gazdasági növekedésünk is bőven az uniós átlag felett van.

Céltábla lehetne a kormány

Nagy Dániel szerint nemhogy kiütni nem tudná őket, hanem még támadási lehetőséget is adna az ellenzék kezébe a kormány, mivel az előrehozott választás tisztán hatalompolitikai eszköz lenne, ami mindenképpen visszás üzenet a választók felé. A kormánynak jól láthatóan kidolgozott programja van a négyéves kormányzati ciklusra, a további, nagyobb horderejű népjóléti intézkedések a fenntartható gazdasági növekedés következtében a ciklus második felére tevődtek, ezért egyáltalán nem kizárt, hogy

bőven meg tudja tartani szavazótáborát 2018-ig a Fidesz-KDNP.

Emellett idén január 1-jétől is olyan intézkedéseket hozott a kormányzat (csok, hatósági eljárások díjának, illetékének csökkenése, sertéstőkehús és lakásépítés áfájának csökkentése, lépcsőzetes fizetésemelés következő szakasza a közszféra egyes területein, szja-csökkentés), amelyek a mellett, hogy rövid távon is az életszínvonal növekedésére hatnak, hosszabb távon lehet érezni majd hatásukat akár a közhangulaton is - mondta az elemző.

Nem várható előrehozott voksolás 

A nyilatkozatok alapján egyelőre az a valószínűbb, hogy a kormánypártok nem tudják megszerezni a parlamenti kétharmadot a saját alkotmánymódosító javaslatukhoz, ugyanis amelyik baloldali, liberális, ellenzéki párt vagy független képviselő ezt megszavazza, az politikailag teljesen ellehetetlenül - mondta az Origo kérdésére a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Tóth Csaba túlságosan valószínűnek azt sem tartja, hogy a Jobbik pár képviselője segítse a szükséges többséghez a Fideszt, bár ezt nem is zárta ki, mondván: a jobbikos szavazók ezt jobban megértenék, mint más ellenzéki pártok szimpatizánsai.

A Jobbiktól nem vennék a szavazóik rossz néven a Fidesz támogatásátFotó: Polyak Attila - Origo

Tóth Csaba szerint nem is biztos, hogy a Fidesznek politikailag rosszul jönne az alkotmánymódosító javaslat leszavazása, akkor ugyanis beledöngölheti az ellenzéket abba a kommunikációs zsákutcába, hogy direkt akadályozzák az alkotmánymódosítást, holott az az emberek biztonságát garantálná. Talán már eredetileg is benne volt ez a számítás a Fidesz fejében, ám ez egy nagyon veszélyes játék" - véli az elemző. Tóth Csaba az előrehozott választásról azt mondta, ez mindig kockázatos, mert bár a közvélemény-kutatások markáns Fidesz-előnyt jeleznek, a kormánypártok az elmúlt három időközi választást elveszítették, így egyáltalán nem biztos, hogy egy előrehozott parlamenti választáson a kormánypártok megszereznék a kétharmadot.

Arra azonban, hogy a kormánytöbbség bármikor képes a parlament feloszlatásával előrehozott választást kikényszeríteni, a mindenkori ellenzéknek érdemes emlékeznie - mondta a Republikon stratégiai igazgatója, aki szerint a jelenlegi ellenzék nem áll készen egy előrehozott választásra. 

Brit és holland példa

Nyugat-Európában egyébként bevált hagyománya van annak, hogy ha egy kormány a felmérések szerint jól áll, új választást írnak ki. Kiváló példa erre Tony Blair, aki 1997-ben, 2001-ben és 2005-ben is előrehozott választáson erősítette meg a többségét.  Hollandiában 2003-ban a kereszténydemokrata párti Jan Peter Balkenende íratott ki új választást, hogy megerősítse a többségét. Szintén Hollandiában Mark Rutte 2012-ben oszlatta föl a parlamentet ugyanezért.

A térségben is gyakori

A közép-európai régióban a rendszerváltozás után  egyedül Magyarországon nem tartottak előrehozott választásokat. Lengyelországban három, Csehországban kettő, Szlovákiában egy, Szlovéniában kettő, Horvátországban kettő, Szerbiában öt, Romániában egy, míg Ukrajnában kettő előrehozott választás volt 1989 óta. Bár Magyarországon a ciklus elején induló kormányok nem mindig tudták kitölteni a rendelkezésükre álló ciklust, a mögöttük lévő parlamenti többség végig megmaradt.

Kisgazda ribillió

Antall József kormányzása alatt az FKGP esett szét, ennek ellenére a jobbközép koalíció többsége megmaradt a parlamentben. Az első Orbán-kormány alatt szintén a kisgazdák okoztak problémát, de a párt szétesése akkor sem vezetett a kabinet parlamenti többségének elvesztéséhez. Az előrehozott választáshoz a 2002-2010-es időszakban állt Magyarország a legközelebb.

Izgalmas időszakok

Az akkori ellenzék 2004 nyarán, Medgyessy Péter lemondásakor szerette volna elérni a parlament feloszlatását, de azzal, hogy az MSZP és az SZDSZ Gyurcsány Ferenc személyében új kormányfőt választott, a voksolás kérdése lekerült a napirendről.  2008-ban az SZDSZ kormányból való kilépése után a liberálisok között is voltak olyan hangok, hogy érdemes lenne egy új választást tartani, de végül mind a 2009-es költségvetést, mind Bajnai Gordon miniszterelnökké választását megszavazták.

Medgyessy Péter lemondásakor fölmerült az előrehozott választás lehetőségeFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Nem oszlattak

A Fidesz 2010-es győzelme óta nem először merült föl, hogy a párt megkockáztatna egy előrehozott választást. Legutóbb 2012 telén, az alaptörvény életbe lépése és az első békemenet után voltak olyan feltételezések, hogy a Fidesz egy ilyen lépéssel őrizné meg a hatalmát 2016-ig. Végül nem oszlatták föl a parlamentet, és csak 2014-ben voltak választások.