Salgótarjánban és Varsóban reménykedhet a baloldal

2016.02.04. 05:56

A baloldalnak 2010 óta nem sikerült új szavazókat szereznie, pedig az Orbán-kormány lassan hat éve van hatalmon. Az még rosszabb hír az ellenzéknek, hogy az utóbbi hónapokban a megkérdezettek egyre nagyobb része elégedett a kormánnyal és az ország helyzetével. A baloldal a salgótarjáni időközi választáson fordíthat a számára kedvezőtlen trendeken, de az oktatási és egészségügyi dolgozók akciói is gyengíthetik a Fidesz–KDNP-t. 

Az emberek 35 százaléka elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok, míg 61 százaléka elégedetlen – derült ki a Publicus Intézet legfrissebb felmérésből. Tavaly decemberben 30, míg szeptemberben csak 29 százalék volt az elégedettek aránya ugyanennél az intézetnél.

Pozitív várakozásokat lát a Nézőpont

2015 végén a magyarok nagyjából fele (48 százalék) vélte úgy, hogy összességében jól fog alakulni az ország számára a 2016-os év. 2014 decemberében csak a teljes felnőtt népesség 34 százaléka gondolta ugyanezt, közel másfélszer többen optimisták tehát, mint egy éve – derült ki a Nézőpont Intézet kutatásából. 

Az Ipsos tágabb összefüggésben mérte az elégedettség/elégedetlenség mértéket. A lakosság 62 százaléka szerint 2015 rossz éve volt Magyarországnak,  csak 35 százaléknyian értékelték jónak. Az intézet szerint az ország helyzetéről alkotott véleményeket elsősorban a politikai preferenciák befolyásolják. A baloldali pártok és a Jobbik szavazói kedvezőtlenül, míg a Fidesz-szavazók kedvezőnek ítélték a folyamatokat. 

Csúcson a várakozások

Az utóbbi években az ország és a kormány megítélését a fenti intézeteken kívül még a Medián szokta mérni. Szerintük 2015 novemberében a megkérdezettek 53 százaléka szerint rossz, míg 41 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. Ez az arány 2015 márciusában még úgy festett, hogy 68 százalék szerint rossz, míg 25 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok. Csaknem másfél éve nem látott szintről indította az évet a GKI-Erste konjunktúraindex-értéke; az üzleti várakozások 2015. évi, a fogyasztói várakozások pedig 2014. évi csúcspontjuk közelében voltak januárban.

2015-ös mélypont

Mit mutathatnak, és miért fontosak a fönt bemutatott elégedettségi és bizalmi mutatók? A politikai elemzők sokszor csak a pártok éppen aktuális támogatottságát használják, amikor egy-egy folyamatot meg akarnak ragadni. Ezzel szemben elfelejtkeznek arról, hogy a választói döntésekben a személyes és az ország helyzetével való elégedettség vagy éppen elégedetlenség is fontos mérőszám.

A fönt bemutatott számok alapján kirajzolódik, hogy minél nagyobb az elégedettség az emberek körében, annál nagyobb a kormánypártok támogatottsága. A harmadik Orbán-kormánnyal való elégedetlenség 2015 elején tetőzött. Bár a Fidesz a felmérésekben akkor is vezetett, de három időközi országgyűlési választást mégis elveszített. Az elégedettség 2015 nyarától kezdett növekedni, ami jól láthatóan együtt járt a Fidesz támogatottságának növekedésével.

2015 elején a mélyponton volt az Orbán-kormány megítéléseForrás: MTI/Varga György

Egyszer nem segített az elégedettség

Az elégedettség magas aránya persze nem jár azzal, hogy automatikusan nyer a kormánypárt,  míg az elégedetlenség magas aránya sem jelenti rögtön az ellenzék sikerét. 2014 áprilisában a Medián szerint a választók 50 százaléka volt elégedetlen az ország helyzetével, míg 44 százalék elégedett. Ennek ellenére meglehetősen könnyen nyerte meg az országos választást a Fidesz.

2002 márciusában a Tárki felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek 58,2 százaléka pozitívnak ítélte meg az Orbán-kormány tevékenységét. Az ország kilátásait ugyanabban az időpontban egy 5-ös skálán 3,42-re értékelték a választók. Mindezek ellenére a Fidesz nem tudta megnyerni az áprilisi országgyűlési választást.

Visszaigazolás

A közhangulat változására utal az is, hogy míg 2015-ben csak két időközi választást tudott megnyerni a Fidesz (egy karcagi önkormányzati körzetet és a szatymazi városvezetői posztot), addig 2016-ban már most elérte ezt a számot. A kormánypártok meggyőző fölénnyel nyerték meg a szolnoki és a nyírcsaholyi időközi választást. A kép teljességéhez tartozik, hogy mindkét voksoláson a Fidesz volt az esélyes. Persze ezeket az esélyeket tavaly több esetben nem tudták mandátumra váltani.

Rengeteg az állástalan

Mindezek a fejlemények nem kedveznek az ellenzéknek. A fent említett időközi választásokon a baloldal el sem indult, míg a Jobbik Szolnokon 20 százalék alatti eredményt ért el. A baloldal számára a kedvezőtlen trend megfordítása kiváló alkalmat jelenthet a február 28-i salgótarjáni időközi polgármester-választás. 

Az elégedettségi mutatók országos javulása vélhetően nem érezteti a hatását a nógrádi megyeszékhelyen. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb statisztikája alapján a megyei jogú városok közül Salgótarjánban a legmagasabb a munkanélküliség. Közel 10 százalékos az álláskeresők aránya, összehasonlításképpen Győrben csak két százalék. 

Fekete Zsolt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, valamint a Tarjáni Városlakó Egyesület jelöltje – esetleges salgótarjáni győzelme sokat segítene a baloldalonForrás: MTI/Komka Péter

Február 28-án jöhet a fordulat

Éppen emiatt a baloldali ellenzéknek ez egy vissza nem térő alkalom arra, hogy a hátrányos helyzetben lévő városban jó eredményt érjen el. Az MSZP-s Dóra Ottó 2014-ben ötven szavazattal előzte meg Székyné Sztrémi Melindát, a Fidesz addig polgármesterét. A baloldali pártok belső viták nélkül sorakoztak föl mostani jelöltjük, Fekete Zsolt mögött. A politikus nagyon erős kampányba kezdett, több pártelnök is megfordult már a városban. Mindez az mutatja, hogy a baloldalon is tudják, hosszú hónapok trendjeit határozhatja meg a február 28-i eredmény. 

Persze óriási hiba lenne, ha a jelenlegi társadalmi elégedettségi és gazdasági mutatók alapján végleg bárki leírná a mostani ellenzéket. Az oktatásban és az egészségügyben zajló szervezkedés és tüntetések a legjobbkor jöttek a baloldal és a Jobbik számára. Nem véletlen, hogy Vona Gábor január 30-i évértékelő beszédében is a kormányzat számára kellemetlen témákról beszélt, és a többi ellenzéki párt is minden lehetőséget megragad, hogy ezekről a területekről szóljon. 

Népszerűtlen ellenzék

A felmérések abban is egyeznek, hogy az emberek többsége elégedetlen mind az ország, mind a saját helyzetével. Hogy miért nem sikerül ennek ellenére az ellenzéknek jelentős szavazói csoportokat maga mellé állítania, arra az Iránytű Intézet egyik felmérése adhat választ. 

Míg 2015 januárjában a választók 30 százaléka semmiképpen sem szavazott volna a Fideszre, addig ez októberre 18 százalékra csökkent. Az MSZP esetében 19-ről 20 százalékra nőtt az elutasítók aránya,  a Jobbik esetében ez az arány 16-ról 14 százalékra csökkent. Míg a tavalyi év elején 8 százalék nem szavazott volna a Gyurcsány-pártra, addig az év végére ez 18 százalékra nőtt. 

Nincs új szavazó

A baloldali ellenzék egy helyben járását jól mutatja a Publicus Intézet legfrissebb felmérése is. Ennek alapján az MSZP-nek, a DK-nak, az LMP-nek és az Együttnek a teljes népesség körében összesen 19 százalékos a támogatottsága. Ez szavazatokra lefordítva azt jelenti, hogy a négy pártnak körülbelül 1,5 millió voksolója van. 2010-ben az országgyűlési választáson az MSZP, az LMP, az MDF és a Munkáspárt együttesen 1 516 805 szavazatot szerzett. Jól látszik, hogy közel hat év alatt sem sikerült új szavazókat szerezniük a baloldali kormányváltóknak. 

Szinte lehetetlen helyzetből nyerte meg a Beata Szydlo vezette Jog és Igazságosság a lengyel parlamenti választásokatForrás: NurPhoto/Krystian Dobuszynski

Mindennek ellenére a magyar ellenzék előtt jó példaként lebeghet a 2015-ös lengyelországi politikai fordulat. A tavalyi év elején a két országgyűlési választást is megnyerő Polgári Platform (PO) még több mint tíz százalékponttal vezetett a Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. Az elnök, majd a parlamenti választási kampányban elkövetett óriási hibák miatt végül a PiS abszolút többséget szerzett. A PO azóta nemcsak, hogy ellenzékbe került, hanem már csak harmadik a pártok versenyében. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK