Egyedül marad a Fidesz, de ez nem zavarja

2016.02.05. 09:43

Egyedül marad a Fidesz-KDNP annak a javaslatnak a támogatásával, amelyik a homályos indokok alapján elrendelhető terrorveszélyhelyzetben szinte korlátlan jogköröket adna a kormány kezébe. Az Origo körkérdéséből kiderül, hogy egyik ellenzéki frakció és egyik független képviselő sem hajlandó megszavazni a kormány előterjesztését, de ezt nem mindenki hiszi el nekik.

Úgy tűnik, inkább vállalja a kormány a hatodik alaptörvény-módosításról szóló parlamenti szavazás kudarcát, minthogy kompromisszumot kössön az ellenzékkel abban, milyen felhatalmazással, meddig terjedjen a kormány hatásköre egy esetleges terrorveszélyhelyzetben.

Bukásra ítélt terv?

A jelek szerint borítékolható a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítás parlamenti kudarca, mivel az Origo körkérdéséből kiderült: csak a Fidesz-KDNP támogatja majd a kormányjavaslatot. A terrorveszélyhelyzet fogalmát bevezető előterjesztést ugyanis ebben a formában mindegyik ellenzéki frakció és az összes független képviselő elutasítja.

Ez nem is csoda az után, hogy a Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett egyeztetésből a függetleneket eleve kihagyták, majd az ötpárti megbeszélés után az is kiderült, hogy bár az ellenzéki pártok előálltak módosító javaslatokkal, azokat nem hajlandó befogadni a Fidesz, hanem változtatás nélkül nyújtja be a javaslatot.

A rendeleti kormányzás lehetősége

A változatlan forma azt jelenti, hogy - mint arról az Origo beszámolt - a javaslat a honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna. Elképzelhető, hogy a benzinkúton jegyre adnák majd az üzemanyagot, a boltban pedig a kenyeret.

Katonai terepjárók az autópályán - nem lenne szokatlan látvány terrorveszélyhelyzetbenFotó: Polyák Attila - Origo

Terrorveszélyhelyzetben a kormánynak nemcsak a költségvetés kereteinek felborítására lenne joga, de importkorlátozásokra, a közbeszerzések mellőzésére vagy az ország biztonságát veszélyeztető személyek, szervezetek vagyonának zárolására is. Összesen 30 ponton szólhatnának bele az emberek életébe, az állam működésébe előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül, hatvan napra.

Keményen foghatná a kormány a gyeplőt az élet és az államigazgatás szinte minden területénForrás: AFP//Thierry Charlier

A Fidesz-javaslat erős kontrollal nem számol: a kormánynak a tervezet szerint ugyan folyamatos tájékoztatási kötelezettsége van az államfőnek és az Országgyűlésnek, de a parlament a rendkívüli helyzetet és a kormány ilyen széles intézkedési jogkörét, vagyis a rendeleti kormányzásét csak utólag, kétharmados többséggel szüntetheti meg két hónap után - vagy éppenséggel meghosszabbítja.

Nem lesz meg a kétharmad

Az alaptörvény fenti módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges. Ráadásul az összes képviselő kétharmadának az "igen" voksa kell, így azzal sem lehet "trükközni", hogy néhányan nem mennek be az ülésterembe, vagy "elfelejtenek" gombot nyomni, mintha ott se lennének.

Jelen állás szerint nem lesz meg a javaslathoz a szükséges kétharmados többségFotó: Origo

A kormányjavaslat elfogadásához 133 támogató szavazatra lenne szükség a 199 fős törvényhozásban. A Fidesz-frakció 114 és a kereszténydemokraták további 17 "igen" voksa mellé tehát még legalább két szavazatot be kellene gyűjteni az ellenzéki frakcióktól vagy a tíz független képviselő közül, hogy átmenjen az alaptörvény-módosítás.

Korábban az illegális bevándorlás témájában egyeztetett a frakciókkal Orbán ViktorForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Árvai Károly

A jelek szerint azonban nemhogy két, de egy további képviselőt sem tudnak maguk mellé állítani a kormánypártok. Az ellenzéki frakciók ugyanis már a témában tartott első - és egyben utolsó - ötpárti egyeztetés után közölték, hogy ebben a formában nem támogatják a javaslatot, a finomítások elől pedig a Fidesz elzárkózott.

Önbevallás: ki a tégla?

Talán gyanakvó, önmeghatározásuk szerint azonban inkább csak "aggódó" állampolgárok a napokban Facebook-csoportot hoztak létre "Ki a tégla? Derítsük ki együtt, ki segíti szavazatával korlátlan hatalomhoz a Fideszt" címmel. Felmérik, melyik parlamenti képviselő hogyan kíván szavazni az alaptörvény-módosításról.

Az elmúlt két napban 9 ellenzéki országgyűlési képviselő ígérte meg személyesen, hogy nem szavazza meg a Fidesz alaptörv...

Közzétette: Ki a tégla? Ő felel a szükségállapotért – 2016. február 4.

Az ellenzéki képviselők jelezhetik a Facebook-csoportban, hogy ők nem szavazzák majd meg a kormány javaslatát, vagyis nem "téglák". Az ilyen előzetes, és utóbb egyértelműen számon kérhető elköteleződésre azonban az elmúlt napokban nem sokan voltak hajlandóak. Eddig mindössze kilenc politikus jelezte, hogy nemmel fog szavazni.

Akik eddig deklarálták, hogy nem "téglák":

Képviselő Parlamenti frakció
Z. Kárpát Dániel Jobbik
Sallai R. Benedek LMP
Szabó Szabolcs független
Novák Előd Jobbik
Szelényi Zsuzsanna független
Szabó Tímea független
Kész Zoltán független
Kónya Péter független
Fodor Gábor független
Az előző ciklusban még volt név szerinti szavazásFotó: Mudra László [origo]
Eltörölték a név szerinti szavazást
Korábban volt mód arra, hogy egy parlamenti szavazásnál azonnal egyértelmű legyen, melyik képviselő hogyan döntött egy-egy fontos kérdésben. Ilyen, név szerinti szavazás alkalmazásakor a képviselők ábécésorrendben, egymást követően helyükön felállva szóban közölték döntésüket. Természetesen az Országgyűlés honlapján e nélkül is minden nyílt - vagyis nem titkos - szavazásról név szerinti riport készül, de ez rendszerint csak jóval a szavazás után, aznap vagy másnap érhető csak el. Viszont éppen erre hivatkozva vették ki a kormánypártok az Országgyűlés működését, így a szavazások rendjét is szabályozó törvényból a név szerinti szavazás lehetőségét, amire így már a mostani ciklusban nincs mód. Az előző, 2010-2014 közötti ciklusban még több fontos döntésnél élt az ellenzék a név szerinti szavazás kérésének lehetőségével, így 2014 februárjában azonnal tudhatta mindenki, hogy ki szavazta meg és ki nem a paksi atomerőmű bővítését, vagy éppen az új médiatörvényt 2010 decemberében. Ugyan a Jobbik név szerinti szavazást akart 2013 júniusában az új földtörvényről is, ám ennek Latorcai János levezető elnök nem tett eleget, és sima gépi szavazással fogadta el végül a Fidesz-KDNP a jogszabályt - Ángyán József volt agrárállamtitkár ezután lépett ki a Fidesz-frakcióból.

Mindenki állítja: nemet mond

Miután a Ki a tégla? Facebook-csoportban eddig csak kisszámú ellenzéki politikus jelezte voksolási szándékát, az Origo megkérdezte az ellenzéki frakciókat és a még nem nyilatkozó függetleneket. A Demokratikus Koalíció mind a négy független képviselője - Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, Varju László - nemmel szavaz majd, mondta az Origo kérdésére Gréczy Zsolt pártszóvivő.

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint az ötfős frakciójuk egyöntetűen elutasítóFotó: Origo

Így nyilatkozott az Origónak Schiffer András, az LMP társelnöke is. A politikus jelezte: nem érdekes, hogy az említett Facebook-csoportba a frakcióból eddig csak Sallai R. Benedek jelentkezett be, hogy nemmel szavaz, mert mind az öten elutasítják jelenlegi formájában az alaptörvény-módosítást, így egészen biztos, hogy azt nem támogatják a parlamentben sem.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke megígérte: ahogy ő sem, frakciótársai sem lesznek "téglák"Forrás: MTI/Beliczay László

A Jobbik-frakció sem szavazza meg a javaslatot - mondta az Origónak az említett Facebook-csoportban már nyilatkozó Novák Előd. A Jobbik alelnöke szerint a támogatás "fel sem merül" egyikükben sem.  A párt egyébként javasolta, hogy a rendkívüli jogrend kihirdetését kössék előzetes parlamenti hozzájáruláshoz, ám ez a fideszes Gulyás Gergely szerint csak a terroristáknak tetszhet.

Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes szerint az MSZP sem készül "igen" gombot nyomniForrás: MTI/Földi Imre

Az MSZP sem készül arra, hogy szabad kezet adjon a javaslat megszavazásával a kormánynak - mondta az Origónak Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes. A szocialisták hivatalosan a jövő heti frakcióülésükön döntenek majd a szavazási magatartásukról, esetleges távolmaradásukról, illetve arról, hogy saját alkotmánymódosító javaslatukat benyújtják-e végük a parlamentnek - mondta.

Tóbiás József MSZP-elnök: saját javaslatuk vanFotó: M.Schmidt János – Origo
Erősebb kontrollt javasolnak

A szocialisták saját alkotmánymódosító javaslata valódi terrorveszélyhelyzetben gyors és hatékony eszközöket biztosítana a mindenkori kormánynak. Ám - szemben a Fidesz koncepciójával - szűkebb körben és csak többszörös garanciák, testületi jóváhagyások után engedne alapvető jogokat korlátozni. Vagyis, mint arról az Origo beszámolt, a szocialisták nem adnának a kormány kezébe biankó csekket a nehezen meghatározható terrorveszélyhelyzetre hivatkozva. Koncepciójuk arra hatalmazná fel a kormányt, hogy nyolc napra kihirdethessen egy terrorveszély-alaphelyzetet, ráadásul a Fidesz-javaslatnál szűkebb, csupán mintegy fél tucat jogkörrel. Ezen túlmenően az alapcsomag - szemben a Fidesz ötletével - automatikusan nem tenné felhasználhatóvá még ilyenkor a honvédséget a civil lakossággal szembeni rendfenntartó feladatokra. Ez tehát nyolc napig állhat fenn, ezután viszont a szocialisták javaslata szerint a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság összevont ülésén kellene a kormány képviselőinek bizonyítaniuk, hogy szükség van az alaphelyzet fenntartására vagy az újabb, szigorúbb terrorveszélyhelyzeti fokozat elrendelésére - utóbbihoz már a parlament előzetes és kétharmados támogatása szükséges.

Tántoríthatatlan a Fidesz 

Hiába borítékolható a jelenlegi nyilatkozatok szerint a javaslat kudarca, a Fidesz tántoríthatatlannak tűnik abban, hogy benyújtsa eredeti javaslatát. Erről beszélt korábban Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető is, mondván: a párt számára a magyar emberek biztonsága az első, ezért fenntartják a javaslatukat. Az indítványt elutasítókról pedig azt mondta, nem hajlandók megvédeni az embereket.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető jelezte, hogy fenntartják javaslatukatFoto: Marton Szilvia

Az Origo most arról érdeklődött a frakcióvezetőnél, hogy ha elutasítja a parlament a módosítást, lát-e esélyt rá, hogy újranyissák az ötpárti egyeztetéseket,  és esetleg egy kompromisszumos javaslatot nyújtsanak be majd újra. Választ egyelőre nem kaptunk Kósa Lajostól. Ha érkezik, cikkünket frissítjük.

Lázár János még bízik az ellenzéki voksokban, de van B terve is a kormánynakFotó: Polyák Attila - Origo

Kósához hasonló véleményen volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is, akit a csütörtöki Kormányinfón kérdezett az Origo a javaslat esetleges kudarcáról. A miniszter azt mondta, bízik abban, hogy az ellenzéki pártok nem veszik magukra annak ódiumát, ha Magyarországon történne valami.  A miniszter úgy vélte, az ellenzékiek pártpolitikát visznek egy biztonsági kérdésbe, ami azzal fenyeget, hogy az ország állampolgárai kerülnek veszélybe. Azt is mondta, a kormány mérlegelni fogja, hogy az alaptörvény-módosítás esetleges leszavazása esetén valamilyen formában egyeztessen a kérdésről az emberekkel.

Terrorvédelmi népszavazás?

Lázár nyilatkozatából ugyan sok konkrétum nem derült ki, de az alapján elképzelhető akár az is, hogy a kormány nemzeti konzultációt, esetleg egy országos népszavazást kezdeményezne a terrorveszélyhelyzetről szóló alkotmánymódosításról. Utóbbit nyilván nem a pontos jogszabály-szövegről, hanem inkább a kérdésről, a témakörről, mivel konkrétan az alaptörvényről nem lehet népszavazást tartani. Míg egy nemzeti konzultáció egymilliárd forintba, addig egy referendum négyszer ennyibe is kerülhet, és nem is biztos, hogy sikeres lenne.

Egy népszavazás sem lehet elképzelhetetlen a témábanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A kiírás biztos elrendeléséhez pedig a fentiek szerint 200 ezer szignó kell, de a népszavazás sikeréhez már jóval több állampolgár egyöntetű véleménye szükséges. Érvényes a népszavazás, ha mintegy négymillió választó szavaz, és eredményes, ha közülük legalább kétmillió azonos választ ad.

Egy esetleges referendum szempontjából érdekes, hogy éppen a Fidesz–KDNP-kétharmad volt az, amely 2010 után a népszavazási törvényt is megváltoztatta: azóta 50 százalék alatt érvénytelen a referendum. Mint arról az Origo beszámolt, 2010 után egyébként némileg nőtt a visszadobott országos népszavazási kérdések száma.

Az ellenzék szerint a Fidesz fél a népszavazástól, ezért tesz meg mindent, hogy valamennyi kezdeményezést elgáncsolja. A kormánypártok a képviseleti demokráciára hivatkoznak. Az egyébként már szinte biztos, hogy Budapesten nem lesz népszavazás az olimpiai pályázatról és a Liget-projektről.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK