Lehet terrorveszélyhelyzet Magyarországon, ezért szükség is lenne gyors és hatékony fellépést biztosító szabályozásra ilyen esetekben, ám a Fidesznek a terrorveszélyhelyzet bevezetését célzó alkotmánymódosító javaslata többet árt, mint használ - derült ki az Eötvös Károly Intézet szakértőnek elemzéséből.
A kormány süketté, vakká és némává akarja tenni a táradalmat, ez olvasható ki a Fidesz terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatából - állapította meg Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az általa elnökölt Eötvös Károly Intézet szakértői vitafórumán.
Önkényes hatalomgyakorlás
A mindenkori kormány a külső veszélyeztetettség valóságával vagy rémképével megerősíti belső pozícióját, azaz támogatottságát, miközben a terrorveszélyhelyzet-szabályozás nélkülöz bármiféle alkotmányos ellensúlyt - hangzott el a beszélgetésen.
Az ilyen, garanciákat, ellensúlyokat nem tartalmazó szabályozás az önkényes kormányzati hatalomgyakorlás kereteit teremti meg - mondta Somody Bernadette, az Intézet főigazgatója. Úgy vélte, az alaptörvény által ma is ismert többféle különleges jogrend csak végső eszköz szabad legyen, hiszen kikapcsolja a hatalommegosztás elvének egyes elemeit".
Azt a beszélgetés többi résztvevője - Forgács József szociálpszichológus, Majtényi László alkotmányjogász, Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő - sem vitatta, hogy különleges jogrendre és korlátozó intézkedésekre olykor szükség van, de ezt meg kell indokolni és kellenek a garanciák.
Erősíti az idegengyűlöletet
A javaslat a jogi és biztonságpolitikai aggályok mellett társadalompszichológiailag is megkérdőjelezhető - mondta Forgács József. A szakember szerint azért, mert alkalmas lehet az ellenségkép gyártásra, a politikai manipulációra, és erősíti az idegengyűlöletet."
Örült, aztán szomorú lett
Tarjányi Péter előrebocsátotta, hogy "helyzet van Európában", az Al-Kaida és az Iszlám Állam is fejlődött az utóbbi időben, amit az is mutat, hogy az első szintről, amikor magányos elkövetők visznek véghez terrorcselekményt, eljutottak a Charlie Hebdo elleni profibb támadáson át a tavaly novemberi, összehangolt, több helyszínes, 130 halálos áldozatot követelő franciaországi támadássorozatig.
Ezért, és mert az Iszlám Állam elleni szíriai légicsapások is újabb látványos akciókra tüzelhetik Tarjányi szerint a terrorszervezetet, a biztonságpolitikai szakértő örült a hírnek, mikor meghallotta, hogy készül egy, az ilyen helyzetekre reagáló javaslatcsomag. Ám - mint mondta - nagyon elszomorodott, amikor meglátta a konkrét törvényjavaslatot.
A javaslat ugyanis túlságosan általános,
biankó felhatalmazást ad a mindenkori kormány kezébe", ráadásul a terrorveszélyhelyzet elrendelése, és ellenőrizhetősége sem pontos és nem precíz a tervezet alapján - mondta. Hozzátette: szerinte a javaslaton sokkal inkább érződik a pártpolitikai gondolkodás, mint a nemzeti érdek, a biztonság iránti elkötelezettség.
Most 60 nap vagy 15 nap?
A vitafórumon elemezték azt is, amiről az Origo beszámolt: bár a jobbikos Novák Előd jelentős médiafigyelmet generált magának, amikor nyilvánosságra hozta a Honvédelmi Minisztériumban készült alaptörvény-módosító javaslatot, valójában semmilyen büntetés nem fenyegeti. A tervezet nemhogy nem titkos, de még a rajta feltüntetett törvényi hivatkozás sem tűnik jogszerűnek.
Szóba került az is, hogy az eredeti javaslatban szereplő 60 napos határidőt a Fidesz hajlandó lenne akár 15 napra csökkenteni - erről a fideszes Gulyás Gergely nyilatkozott nemrég. A terrorveszélyhelyzetet ugyanis a terv szerint előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül 60 napra rendelhette volna el a kormány, és a törvényhozás ez idő alatt ezt felül sem írhatná.
A szakértők szerint mindegy, hogy 60 vagy 15 napra kap a kormány kontroll nélküli jogot arra, hogy alapvető jogokat korlátozzon. Tarjányi Péter még a francia szabályozás 12 napját is sokallta. Bírálták a résztvevők azt is, hogy - mint az Origo megírta - a kormány fenntartja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, holott ennek törvényi feltételei régóta hiányoznak.