Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben a Fidesz politikusai már azzal foglalkoznak, mi lesz, ha egyedül maradnak, és a terrorveszélyhelyzetet bevezető, sorrendben a hatodik alaptörvény-módosító javaslatuk nem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, magát a javaslatot még nem nyújtották be.
A Parlament előtt mégis fekszik két, az alaptörvényt módosító javaslat, ám ezek az ellenzéki kezdeményezések egyészen másról szólnak.
Bár van még idő, hiszen a Parlament tavaszi ülésszaka csak a február 15-i, jövő hétfői üléssel kezdődik,
eddig sem a kormány sem kormánypárti politikusok nem nyújtották be az alaptörvény módosítását célzó javaslatukat.
Pedig szinte nem múlik el nap anélkül, hogy valamely kormánypárti politikus ne hívná fel a figyelmet a menekültválság jelentette fokozódó biztonsági kockázatokra.
Mint a már a témában Simicskó István honvédelmi miniszter által összehívott első és egyben utolsó ötpárti egyeztetés előtt nyilvánosságra került tervekből kiderült, éppen erre hivatkozva készül a kormány egy új különleges jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére. Mint arról az Origo beszámolt, ilyenkor harminc ponton szólhatna bele a kormány az emberek és az állam életébe.
Rendeleti kormányzás jöhet
A Fidesz javaslata a honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna. Elképzelhető, hogy a benzinkúton jegyre adnák majd az üzemanyagot, a boltban pedig a kenyeret. Mint arról az Origo elsőként beszámolt, a javaslat alapján a kormánynak nemcsak a költségvetés kereteinek felborítására lenne joga, de importkorlátozásokra, a közbeszerzések mellőzésére vagy az ország biztonságát veszélyeztető személyek, szervezetek vagyonának zárolására is. Összesen 30 ponton szólhatnának bele az emberek életébe, az állam működésébe, előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül, hatvan napra. A Fidesz-javaslat erős kontrollal nem számol: a kormánynak a tervezet szerint ugyan folyamatos tájékoztatási kötelezettsége van az államfőnek és az Országgyűlésnek, de a parlament a rendkívüli helyzetet és a kormány ilyen széles intézkedési jogkörét - vagyis rendeleti kormányzásról van szó - csak utólag, kétharmados többséggel szüntetheti meg két hónap után - vagy meghosszabbítja.Nem tudni, mi az oka annak, hogy a kormánypárti javaslatot még nem nyújtották be, hiszen korábban már a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke és Kósa Lajos frakcióvezető is jelezte, hogy
a számukra elfogadhatatlan ellenzéki javaslatok miatt az egyeztetéseket nem folytatják,
és az eredeti formában terjesztik a Parlament elé a javaslatukat.
Nem lesz meg a kétharmad
Mint az az Origo múlt heti körkérdéséből kiderült, a kormányjavaslat elfogadásához 133 támogató szavazatra lenne szükség a 199 fős törvényhozásban. Emiatt a Fidesz-KDNP-nek még legalább két szavazatot be kellene gyűjtenie az ellenzéki frakcióktól vagy a tíz független képviselő közül, hogy átmenjen az alaptörvény-módosítás. Csakhogy az előzetes nyilatkozatok szerint egyik ellenzéki frakció és egyik független képviselő sem hajlandó megszavazni a kormány előterjesztését.Ha a kormánypártok nem is, az ellenzékiek közül többen is tettek javaslatot időközben az alaptörvény hatodik módosítására. Igaz, a két javaslat egyike sem a terrorveszélyhelyezettel foglalkozik, hanem egészen más területen javasolják az alkotmány módosítását.
Az egyik módosító javaslatot még január 25-én nyújtotta be az LMP-s Szél Bernadett. A mindössze egysoros változtatás ezzel a mondattal egészítené ki az alaptörvényt:
Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga."
Az indoklás szerint a férfiak és nők közötti jelentős bérszakadék mellett a kőzfoglalkoztatottakkal szembeni nyílt, jogszabályon alapuló megkülönböztetés miatt is fontos egyértelművé tenni, hogy az elvégzett munka egyenlőségéből következnie kell az azonos feltételek szerinti bérezésnek.
A másik javaslat sem a terrorveszélyhelyzettel, hanem az Alkotmánybírósággal (Ab) és annak tagjaival foglalkozik. Ezt január 26-án nyújtotta be Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független képviselő.
A javaslat alapjaiban írná át az alkotmánybírók választásának szabályait, csökkentve a testület létszámát és megszűntetve azon alkotmánybírók mandátumát, akiknek jelölését az Országgyűlés szakbizottságnak csak a kormánypárti tagjai támogatták.
Szabó Tímea javaslata szerint a jövőben nem 15, csak 11 tagból állna az Ab.
Közülük hatot az államfő nevezne ki: hármat a Magyar Tudományos Akadémia, hármat pedig a Kúria jelölése alapján. További öt tagot pedig továbbra is az Országgyűlés kétharmados többséggel választana meg.
Az indoklás szerint a változtatások azért szükségesek, mert az Ab-t "a jelenlegi kormánypártok a jelölési szabályok megváltoztatásával, a létszám megemelésével, az elnök parlament általi választásával, továbbá a hatáskörök korlátozásával a politika szolgálóleányává tették".
Hasonlót javasolnak Gyurcsányék is
Kormányprogram-vázlatában nemrég a Demokratikus Kaolíció is hasonló, az Ab-t érintő változtatásokat ígért. Mint arról az Origo beszámolt, a Gyurcsány-párt a Sokak Magyarországa című programvázlatában új alkotmányt ígér, amit elfogadása után népszavazás erősítene meg, visszaállítaná az állampolgári beadványozási jogot az Alkotmánybírósághoz, továbbá eltávolítaná az Ab-ből is a "pártkatonákat". Utóbbiak alatt a PM-es javaslathoz hasonlóan "az egypárti döntéssel megválasztott" bírákat értik.
A PM-es Szabó Tímea javaslatának az ad aktualitást, hogy a tavaszi ülésszakban a Parlamentnek új alkotmánybírókat kell választania. Mint arról az Origo beszámolt, a Fidesz széles körű konszenzust akar az alkotmánybírók küszöbön álló választásakor, bár erre igazán nincs szüksége: ha egy új tagot sem választanak, az Alkotmánybíróság akkor is működne.
Noha úgy tudni, hárman is szívesen lennének elnökök, még elnököt sem muszáj választani. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy bár jogilag problémát nem okozna, ha egy tagot sem pótolnának, és elnököt sem választanának, politikailag azonban
egy ilyen helyzet veszélyes lehetne a Fidesz-KDNP-re,
mert a kormánypártok legitimációs deficitet kozckáztatnának ezzel.
