Keményen támadta az ellenzék Orbán Viktort, amiért a múlt héten elfogadta az Európai Tanács kötelező kvótákról is rendelkező záródokumentumát. A kormányfő hirtelen meggondolta magát a menekültkérdésben, és hajlandó befogadni a migránsokat? Vagy nem is arról szavaztak, amit az ellenzék állít? Elmagyarázzuk pontról pontra. 

Milyen ülés volt a múlt hét végén? Kik vettek részt rajta?
Az Európai Tanács tartott ülést február 18-án és 19-én, az Európai Unió állam- és kormányfői vettek rajta részt, Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte. 

Mi volt az ülés fő témája?
Az EU-csúcson elsősorban Nagy-Britannia szociális rendszerét tárgyalták meg, a britek ugyanis úgy látják, hogy az uniós és az unión kívüli bevándorlók túl nagy terhet jelentenek a szociális rendszerükre. A meghozott intézkedésekről itt olvashat bővebben

David Cameron brit miniszterelnök elégedett volt a megállapodássalForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A tárgyaláson azonban szóba került a migráció kérdése is, ám ennek súlyáról sokat elmond, hogy a nyugat-európai sajtó 90 százaléka ezt a részt meg sem említette. Magyarországon viszont fontos kérdés lett, belpolitikai okok miatt. 

Miért támadja az ellenzék a kormányt?
Az ellenzéki képviselők szerint Orbán Viktor Brüsszelben egy olyan záródokumentum elfogadására bólintott rá, amely lehetővé teszi, hogy a menekülteket kötelező kvótákkal osszák el az unió tagállamai között. 

És ez miért baj?
Az ellenzék szerint Orbán Viktor szembement a korábbi politikájával, amikor azt mondta, hogy Magyarországra egyetlenegy menekültet sem lehet majd letelepíteni. A kötelező kvóta elve ugyanis azt mondja ki, hogy 

az uniós döntéshozók elosztják a menekülteket, az egyes tagállamoknak pedig muszáj befogadniuk annyi menekültet, ahányat rájuk osztottak. 

Az ellenzék szerint tehát a kormány feleslegesen folytatott propagandát a menekültválsággal kapcsolatban, és az erről szóló – több százmillió forintba kerülő – konzultáció is teljesen értelmetlen volt. 

A kormány szerint mi szerepel az elfogadott záródokumentumban?
A kormány szerint szó sincs arról, hogy a kötelező kvótákra bólintottak rá, Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint csak megerősítettek egy tavaly nyári döntést. 

Mi volt ebben a tavaly nyári döntésben?
Abban állapodták meg az unió vezetői, hogy két éven belül 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba. Ez azonban nem lenne kötelező, minden tagállam önkéntesen dönthet arról, hogy befogad-e menekülteket, vagy sem. 

A kormány szerint tehát abba egyeztek bele, hogy ha egy tagállam akar, akkor fogadhasson be menekülteket. 

Magyarország viszont nem szeretne egyetlen menekültet sem az országhatáron belül látni, ezért nincs is miről beszélni. 

És tényleg csak ezt erősítették meg az Európai Tanácsban? Nincs egy végső szöveg, amit el lehet olvasni és tisztázná az ügyet? 
De van, az Európai Tanács döntései nyilvánosak, az említett dokumentum pedig itt olvasható. Általában az mondható el a tanács döntéseiről, hogy minden esetben elfogadnak egy dokumentumot, amelyet konklúziónak, következtetésnek neveznek. Ez kötelező erejű a tagállamokra nézve, és vagy valamely korábbi döntést erősítenek meg, vagy pedig kijelölik az Európai Unió jövőbeli politikájának irányát. 

Az EU kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevőiForrás: MTI/EPA/AP POOL/Martin Meissner

És ez most melyik volt?
Ez egy megerősítő konklúzió volt, amely az összes korábbi, migrációval kapcsolatos döntést megerősítette. 

És mik voltak ezekben a korábbi határozatokban, mit erősített meg az Európai Tanács?
Kovács Zoltánnak abban igaza van, hogy a tavaly kora nyári döntést is megerősítették. Szeptemberben azonban volt egy uniós szintű belügyminiszteri ülés, azon a tagállamok belügyminiszterei vettek részt, és a kötelező kvótákról volt szó. Végül minősített többséggel – Magyarország, Románia, Csehország és Szlovákia ellenszavazatával – elfogadták a javaslatot. Ennek következtében 120 ezer menekültet osztanak szét, kötelező jelleggel. Magyarországra a határozat értelmében 1294 menekültet telepítenének át. 

Miért biztos, hogy ezt a döntést is megerősítette a hétvégi ülésén az Európai Tanács? 
Tavaly decemberben volt egy másik ülés, ahol azt mondták ki, hogy az uniós országoknak 

végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat”. 

Többes számban fogalmaznak, azaz a határozat a tavaly nyári és a tavaly szeptemberi döntésre is vonatkozik, más döntés ebben az ügyben ezeken kívül nem is született. 

A múlt heti, Európai Tanács által kiadott záródokumentum pedig szó szerint úgy fogalmaz: „valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve”. 

Összegezve tehát: a múlt héten 

az Európai Tanács megerősítette a tavaly decemberi döntést, ami pedig megerősítette a tavaly nyári és tavaly szeptemberi döntést. 

Ebbe egyezett bele Magyarország nevében Orbán Viktor? 
Igen. 

Az Európai Unióban is úgy látják, hogy erre bólintott rá a magyar miniszterelnök? 
Igen, az Origo megkérdezte az Európai Tanácsot, hogy melyik korábbi döntést erősítette meg a múlt héten elfogadott dokumentum. Azt válaszolták, hogy a tavaly nyárit és a tavaly szeptemberit is. 

Nem is vétózhatott volna Orbán Viktor? 
De. Az Európai Tanács döntéseit egyhangúlag hozza, a tagállamoknak vétójoguk van. Ezzel a lehetőséggel viszont nem élnek az országok, már csak azért sem, mert a vezetők külpolitikai tanácsadói – akiket Brüsszelben csak serpáknak neveznek – már jó előre betűről betűre leegyeztetik a szöveget. A vétójoghoz csak a legvégső esetben nyúlnak a kormányfők, bár gyakran fenyegetőznek vele. 

Ha nem ért egyet a kötelező kvótával, akkor miért szavazta meg Orbán Viktor? 
Ezt pontosan nem lehet tudni, de valószínűleg azért, mert 

  • nincs következménye, 
  • Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a kötelező kvótákról szóló, szeptemberi döntés ellen. Saját magunkra nézve tehát nem tartjuk végrehajtandónak. Az Európai Bíróság még nem hozta meg döntését. Úgy is mondhatnánk, a nem vétózás ebben a helyzetben nem beleegyezést jelent, csak várunk most a bírósági eljárásra.
Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a kötelező kvótákról szóló szeptemberi döntés utánForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Az sem elhanyagolható, hogy az Európai Tanács által elfogadott záródokumentum fő témája a brit szociális rendszer volt. Ebbe olyan pontok kerültek be, amelyek előnyösek Magyarország szempontjából. 

A menekültekkel kapcsolatos pontokba pedig hangsúlyosan kerültek bele olyan egyezségek is, amelyeket Orbán Viktor is szorgalmazott korábban. 

A problémát például már Törökországban akarják megoldani, azaz az a cél, hogy el se induljanak a menekültek, valamint nagyobb hangsúlyt helyeznének a schengeni határok védelmére is. 

Akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországra telepítenek menekülteket?
Nem, a magyar kormány feltehetően továbbra is ragaszkodik majd a korábbi álláspontjához. Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója szerint Orbán Viktor kettős játékot játszik: papíron belement a kötelező kvóták ügyébe, azonban – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – a gyakorlatban nem engedi majd, hogy Magyarországra jöjjenek a menekültek. 

Ezt megteheti? 
Igen, az eddigi áttelepítésről szóló határozatok sem voltak sikeresek, mindössze 500 embert helyeztek át más országba. 

A tervezett számoktól való elmaradásnak pedig semmilyen következménye sem lett. 

A kötelező kvóta ötlete tehát úgy tűnik, korántsem annyira sikeres, mint ahogy eredetileg elképzelték. 

Milyen retorziók érhetik az országot?
Kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ez azonban hosszú évekig is eltarthat. Addigra már egészen más lehet az európai menekültpolitika.