Ha kinyitja a száját, talán nem kerül az utcára

2016.03.03. 10:34

Vége a moratóriumnak, ismét százezreket fenyeget márciustól a kilakoltatás veszélye, a devizahitelesek mellett bajban vannak a önkormányzatok rosszul fizető bérlői is. A civil szervezetek, jogvédők szerint az összefogás, a sajtónyilvánosság ilyenkor komoly védelmet jelenthet.

Itt ülünk a beteg anyámmal, de már nem sokáig

"Megkaptam a végrehajtó levelét, hogy két héten belül hagyjuk el a csepeli önkormányzati bérlakást" - meséli Elemér. A férfi elismeri, vannak adósságai. Először a banknak tartozott, és miután a végrehajtó kezdte vonni a fizetését, már a rezsit sem tudta rendezni – így az önkormányzattól is kapta a felszólításokat.

"Dolgozom, mint az állat, de hiába minden, ki akarnak tenni minket – részletfizetést csak akkor engednének, ha az eddigi rezsitartozásaim 30 százalékát rendezem, erre sem vagyok képes."

Százezreket érint

Elemér saját sorsa miatt nem aggódik, de fogalma sincs, hogyan segítsen ápolásra szoruló anyján, hova mehetnének együtt. Hozzájuk hasonlóan százezrek várhatták remegő gyomorral március elsejét: kedd óta ugyanis országszerte újraindulhatnak a kilakoltatások, adósság miatti ingatlanárverések.

Száznyolcvanezer lejárt devizahitel-tartozás ketyeg, kilakoltatás fenyegeti az adósokatForrás: AFP

Ez főként a jelzáloghiteleseket érinti a legnagyobb számban: a magyar követeléskezelők szövetsége, 

a Makisz jelenleg mintegy 180 ezer, három hónapja lejárt hiteltartozásról tud, ezek összértéke eléri a 900 milliárd forintot.

Ennél is több, a moratórium miatt ideiglenesen szünetelt végrehajtásról beszélt a napokban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke: Schadl György a Magyar Nemzetnek azt mondta,

210 ezer élesíthető eljárást tartanak nyilván,

kilakoltatási dömpingtől ugyanakkor szerinte nem kell tartani, az elnök 600 körülire becsülte a ténylegesen végrehajtható ügyek számát. Az eljárást az is nehezíti, hogy a banki elszámolások sok esetben nem egyeznek a közjegyző által kijelölt összeggel.

Kezdik a kerületek is

A türelmi idő lejártával beindul a gépezet az önkormányzatoknál is: két nap elteltével még nincsenek pontos adatok, de valószínűleg már március első hetében elkezdődnek a fővárosi és a vidéki kilakoltatások.

A jogsegély vagy a határozott civil fellépés is eredményt hozhat - állítják jogvédőkForrás: MTI/Varga György

Beszédesek a korábbi adatok is:

az Origo fővárosi kerületektől kapott válaszai alapján tavaly több száz eladósodott család kerülhetett önkormányzati bérlakásból az utcára.

Józsefváros bekeményített

A legkeményebb a józsefvárosi helyzet volt, A Város Mindenkié csoport adatai alapján 2014 januárja és 2015 júniusa között 454 végrehajtási eljárást és 305 lakáskiürítési eljárást indítottak a kerületben.

A civil élőlánc ellenére is kilakoltatták a bírósági végrehajtók Lendvai AndreátFotó: Polyák Attila - Origo

Ráadásul még 2015 októberében,

a téli moratórium kezdete előtt egy héttel kilakoltattak egy bérlőt,

az agydaganatos Lendvai Andreát és családját - függetlenül attól, hogy a végrehajtást a civil jogvédők saját testükkel próbálták akadályozni. 

Van értelme küzdeni

Úgy tűnik, A Város Mindenkié kiállása és későbbi tüntetése mégsem maradt hatástalan: Sára Botond józsefvárosi alpolgármester március másodikán bejelentette, a VIII. kerület megegyezett a bírósági végrehajtókkal arról, hogy

májusig felfüggesztik a kilakoltatásokat, és szeptember 1. után sem lesz kiköltöztetés Józsefvárosban.

Kivételt az önkéntes lakásfoglalók jelentenek, és azok, akikkel magatartásbeli problémák miatt bontott szerződést az önkormányzat.

Új ígéretek

Az eredményekről Pósfai Zsuzsa, a Város Mindenkié aktivistája is beszámolt. Hozzátette, az alpolgármester arra is ígéretet tett, hogy

  • felülvizsgálják a végrehajtási fázisban lévő ügyeket,
  • később sem lesz a kerületben elhelyezés nélküli kilakoltatás,
  • mindenki kérhet részletfizetést,
  • átgondoltabb lesz az adósságkezelés.

Az AVM nemcsak demonstrációkkal, de jogsegéllyel, civil fórumok szervezésével is próbálja támogatni az elszegényedett családokat. E mellett önsegítő csoportot alapítottak, hogy az érintettek együtt, egymásért kiállva is képviselhessék az érdekeiket.

A Város Mindenkié aktivistái örültek az ígéreteknek, de állandó kilakoltatási moratóriumot szeretnénekFotó: Szabó Gábor - Origo

Ők adtak tanácsot a cikk elején megszólaló Elemérnek is, aki most kérvénnyel fordult a bírósághoz, hátha a testület figyelembe veszi rossz szociális helyzetét.

A szervezet most többet szeretne, mint amit Sára Botond ígért nekik: el akarják érni a teljes, 12 hónapos kilakoltatási moratóriumot.

Ha nem védekezel, felfalnak

Az önszervezésre épít a bankfoglalásokról, utcai demonstrációkról ismert Nem Adom a Házamat Mozgalom is. „Úgy megy ez, mint a vadonban, a bankok és végrehajtók azokat vadásszák le, szedik szét, akik egyedül maradnak, nincs mögöttük összefogás" - mondta az Origónak Póka László, a mozgalom vezetője.

Bankfoglalást, demonstrációt is tartottak már a Nem Adom a Házamat mozgalom tagjaiFotó: Pályi Zsófia - Origo

Mint hozzátette, alapvető érdek, hogy az adósságcsapdába került ember mindent megtegyen a szabadulása érdekében - járjon végig minden jogi utat. Ehhez a Nem Adom a Házamat is segítséget nyújt, de csak a tagoknak - jegyezte meg Póka.

A NET hálójában

A tiltakozás és pereskedés mellett van egy könnyebb út, bár ez is a tulajdonjogok elvesztésével jár: a lakást eladhatjuk a Nemzeti Eszközkezelőnek. Onnantól bérleti díjat, átlagosan havi 11 300 forintot kell fizetni, de az eladó legalább nem kerül az utcára.

Mint a NET Zrt.-től megtudtuk, a társaság 2017 végéig összesen 35 ezer lakás megvásárlására kapott jogosultságot  – és még 5500 jelentkezőt várnak. Aki hozzájuk fordulna, annak érdemes sietnie, tavaly szeptembertől havi ezer kérelem futott be az eszközkezelőhöz, ami jelenleg 130 ezer ember lakhatását biztosítja. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK