Nem kis feladat összegyűjteni 200 ezer támogató aláírást, még akkor sem, ha négy hónap van rá. Ennyi, illetve ennél a tapasztalatok szerint több,
240-260 ezer támogató szignó kell ahhoz, hogy egy népszavazási kezdeményezésnél meglegyen az előírt legalább 200 ezer érvényes aláírás,
ami majd kötelezi az Országgyűlést arra, hogy kiírja a témában a referendumot.
Mintegy negyedmillió érvényes aláírást kellene tehát összegyűjtenie Erdősi Lászlónénak is, aki megelőzte az MSZP-t a boltzáras népszavazási kérdésével. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által hitelesített kérdés beadásához is kellett már aláírásokat gyűjtenie Erdősinének, de ennél nagyságrendekkel kevesebbet.
Mint arról az Origo beszámolt, a beadványozó Erdősiné három, összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be. Minden referendumkezdeményezés előfeltétele ugyanis, hogy már a kérdés beadásához is kell legalább 20 támogató.
A 200 ezer aláírás majd ahhoz kell, hogy a már jóváhagyott kérdésről ténylegesen kiírhassák a népszavazást. Magán
a referendumon pedig ennél is jóval több embert kellene mozgósítani.
A népszavazás érvényességéhez a választópolgárok 50 százalékának plusz egy főnek meg kell jelennie. A legutóbbi, 2014-es önkormányzati választáson a névjegyzékben 8 170 404 fő szerepelt. Az akkori adatok alapján tehát egy érvényes népszavazáshoz
4 085 203 embernek kellene elmennie.
Az eredményességéhez pedig a megjelentek 50 százalékának egyező véleményen kell lennie.
Négymilliónál több embert mozgósítani nem kis feladat – még kormányon sem, nemhogy ellenzékben. Az Origo korábbi összeállításából kiderül, hogy némileg nőtt a visszadobott országos népszavazási kérdések száma 2010 után, de egy sikeres referendumot megfelelő infrastruktúra nélkül továbbra sem lehet megszervezni.
Az ellenzék szerint a Fidesz fél a népszavazástól, ezért igyekszik elgáncsolni valamennyi ilyen kezdeményezést. A kormánypártok a képviseleti demokráciára hivatkoznak, de ellenzékben számukra is fontos volt a nép. A Fidesz–KDNP-kétharmad 2010 után a törvényt is megváltoztatta, 50 százalék alatt érvénytelen a referendum.
Magyarországon 1989 óta összesen hat országos népszavazást tartottak 12 kérdésben. Ebből kilenc kérdésben volt érvényes a referendum. Ha a 2012-ben érvénybe lépő alaptörvényi változások fényében nézzük a népszavazásokat, akkor
összesen csak két országos referendum lett volna érvényes.
Ennek oka, hogy míg korábban elég volt egy népszavazás érvényességéhez, ha a választók 25 százaléka egységesen szavaz, addig az új szabályozás értelmében legalább 50 százaléknak el kell mennie az urnákhoz.
Tegyük fel, hogy Erdősiné összegyűjti a 200 ezer érvényes aláírást, és kiírják a népszavazást az alábbi kérdésben:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint - továbbra is zárva tartsanak vasárnap?"
Nemrég feltettük ezt a kérdést olvasóinknak, és a nem reprezentatív felmérés eredménye szerint az Origo-olvasók 84 százaléka nemet mondana Erdősiné kérdésére, vagyis nem tartaná fenn a vasárnapi boltzár intézményét.
Ez a boltzárat elutasító attitűd nemcsak az Origo olvasóira jellemző, hanem a társadalom egészére is. Míg tavaly tavasszal többségben voltak a boltzár támogatói, pár hónappal később, május végén már a kormánypárti szavazók sem örültek neki, hogy zárva vannak az üzletek a hét utolsó napján – derült ki a Medián felméréséből.
Hasonló, a vasárnapi boltzár eltörlését az Országgyűléstől kikényszerítő eredményt hozna egyébként az is, ha az NVB által át nem engedett MSZP-s kérdést bocsátanák szavazásra. Az Origo olvasói ezen az Erdősinéével szinte megegyező arányban – 85 százalék – mondanának igent. Vagyis az eredmény ugyanaz.
Ha a népszavazáson ilyen csúnyán megbukna a boltzár intézménye, az súlyos presztízsveszteség lenne nemcsak az ötletadó KDNP-nek, hanem az azt felkaroló és megszavazó Fidesznek, valamint a kormánynak is.
Ez kivédhető már a kezdet kezdetén, ha ki sem írják a referendumot. Ennek leghatékonyabb módja pedig az, ha a kezdeményező Erdősi Lászlóné nem gyűjti össze a szükséges 200 ezer érvényes aláírást.
Ugyan a logikával szembemegy, de semmi nem írja elő, hogy a kezdeményező összetörje magát:
ha nem akar, egyet sem kell összeszednie a rendelkezésére álló 120 napban.
Ha mégis összeszedné, majd az érvényes és eredményes referendumon a nemek győznének, akkor vita tárgya lehet, hogy ez mivel jár. Elvileg a referendum egy törvény megerősítéséről szól, és ha ez nem kap többséget, nem biztos, hogy ebből az következik, hogy a jogszabályt meg kell semmisíteni.
Ha viszont biztosra akar menni a Fidesz, még ezt a helyzetet is elkerülheti. Például úgy, hogy a boltzárról, vagyis a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt megsemmisíti az Országgyűlés, miközben a tartalmát egy módosítóval átrakják a kereskedelemről szóló 2005-ös törvénybe.
Mivel a kérdés a konkrét törvényre vonatkozik, ha az megszűnik, okafogyottá válik a referendum és az eredménye is.
Pár nap alatt a fél ország megismerte Erdősi Lászlóné nevét, pedig kezdetben nem lehetett tudni róla semmit. Ő csak az a szerény, hallgatag, ősz hajú nő volt, aki február 23-án megjelent a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében, hogy benyújtsa népszavazási kezdeményezését, amelynek célja a vasárnapi boltzár fenntartása.
Ebben a témában, ám ezzel ellentétes tartalmú,
a boltzár eltörlését célzó kezdeményezéssel érkezett aznap az NVI-be az MSZP-s Nyakó István is,
miután a szocialisták már egy éve próbálkoznak újra és újra népszavazási kezdeményezéssel a témában. Eddig sikertelenül, mert vagy megelőzték őket, vagy éppen ellenkezőleg: túl gyorsak voltak.
Ezúttal megint megelőzték a szocialistákat: az MSZP által csak "fekete keddként" emlegetett napon az történt, hogy a látszólag Erdősinétől függetlenül az NVI-be érkezett mintegy tucatnyi kopasz, kigyúrt férfi elállta Nyakó útját,
egyikük pedig az érkeztető bélyegzőnél megelőzte az MSZP-s politikust, majd ezzel a "belépővel" Erdősiné elsőként adta be a kérdését.
A kopaszok közül a sajtó többet a Fidesz-pártigazgató Kubatov Gábor elnökölte Fradi biztonsági cégének embereként azonosított. Az ügyben eddig Kubatov nem szólalt meg, de a történteket az ellenzéki pártok mellett még a Fidesz is elítélte – igaz, egyúttal elhárított minden felelősséget is.
A kopaszok akciója miatt panaszt nyújtott be az MSZP, amit az NVB csak részben talált megalapozottnak, mondván: a kopaszok csoportja valódi népszavazási kezdeményezési szándék nélkül tartózkodott ott, ezzel pedig jogellenesen viselkedett. A testület azonban úgy értékelte, hogy az Erdősinét kísérő, Nyakót a bélyegzőnél megelőző férfi nem használta ki ezt a helyzetet.
A szocialista politikus ezt másként látta. Azt mondta,
úgy tűnik, a kormányzópárt által felbérelt kopaszok az NVI épületében a terror légkörét tudták megteremteni",
tettlegesség nélkül is akadályozták azt, hogy a beadványozó Nyakó könnyen és gyorsan az időbélyegzőhöz jusson".
Mint arról az Origo beszámolt, mivel az NVB csak részben adott helyt Nyakó panaszának, a politikus a Kúriához fordult jogorvoslatért. Ebben Nyakó kifogásolta, hogy az NVI nem tett semmit "a lehetetlen állapotok felszámolására", illetve hogy Erdősiné nem maga pecsételte le papírjait az időbélyegzővel, azt kísérője tette meg. Megemlítette,
ő adta le először személyesen a Nemzeti Választási Iroda vezetőjének az irományt, nem Erdősiné.
A Kúriának három napja van a felülvizsgálati kérelem elbírálására.
Mint arról az Origo beszámolt, a kopaszok egyenbeadványokkal érkeztek az NVI-be, és ezek, a mappákba bekészített népszavazási kezdeményezések segítettek kideríteni, ki is valójában a titokzatos, ősz hajú nő. Az Origo fotósa által készített felvételekről kiolvasható volt a beadványozónak az időközben az NVI honlapján is nyilvánosságra hozott neve és a címe is.
Ez alapján már nem volt nehéz megtalálni Erdősi Lászlónét. Kiderült, hogy a férje Erdősi László András, aki a Pest megyei Herceghalom független – 2010-ben még Fidesz-színekben győző – polgármestere.
Azt talán maga Erdősiné sem sejtette, milyen bajt hoz a férje fejére azzal, hogy benyújtja a boltzáras népszavazási kérdést. Mint azt az Origo is megírta,
a népszavazás körüli botrány miatt több herceghalmi képviselő – fideszes és független – lemondatná a polgármestert.
Herceghalmon csütörtökön este tartanak testületi ülést, ahol a polgármester lemondatása is téma lesz.
Erről az Origo hiába akarta kérdezni Erdősi Lászlót, a polgármester elfoglaltságra hivatkozva nem nyilatkozott. Hasonlóan szűkszavú volt a felesége is, amikor a férje lemondatását célzó javaslatról kérdeztük. Erdősi Lászlóné csak annyit mondott: "Jaj, hagyjanak már békén... puszi!", majd letette a telefont.