Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség az MSZP volt elnökhelyettesére, Simon Gáborra különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A volt politikus ügyvédje, Nagy István az Origónak azonban azt mondta, ugyan nem ő ítélkezik majd, de jogi álláspontja szerint Simonnak nem kell majd börtönbe vonulnia.
A vádpontokat ismertető Keresztes Imre - a kezdetben országgyűlési képviselőként Simont megillető mentelmi jog miatt -, a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője elmondta, hogy
a költségvetési csalás büntetési tétele a vád szerinti összegnél 2–8 év közötti szabadságvesztés.
Ám ez a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a vádlott a vádirat megírása előtt megtéríti a kárt. Ezt pedig Simon Gábor megtette, így előfordulhat, hogy miként a volt politikus ügyvédje, Nagy István is utalt rá, Simont nem ítélik börtönbüntetésre - bár az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya ezt indokolttá tenné. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől való eltiltást is indítványoztak.
Az ügyészség szerint
Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett,
ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel pedig 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Vagyonát zár alá helyezték, de miután megtérítette az okozott kárt, már szabadon rendelkezhet a számláján lévő pénzzel.
A bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.
Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta. Ennyi vélt adóhátralékot állapított meg ugyanis az eljárás korábbi szakaszában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tavaly októberben ugyanerről a bécsi számláról végül ennél jóval többet, 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen. Az ügyészség azonban nem oldotta fel később sem a zárolt összeget, a bíróság csak tavaly decemberben, ügyvédi indítványra tette ezt meg.
Kérdésre válaszolva a KNYF-et vezető Keresztes Imre elmondta,
nem bizonyítható, hogy a szocialista politikus kenőpénzként jutott volna a bécsi bankszámlán őrzött összeghez,
és az sem, hogy a több százmillió forint pártérdekeket szolgált. Megjegyezte, Simon Gáboron kívül más politikus érintettsége nem merült fel az ügyben.
Simon Gábort hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolja az ügyészség. A vádhatóság szerint
a volt politikus a külföldi pénzeket nem tüntette fel az adóbevallásaiban, sem képviselői vagyonnyilatkozataiban
- utóbbiakba csak képviselői és államtitkári fizetését írta bele.
Az Origo kérdésére, miszerint más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes azt mondta: ez esetben egyértelmű, hogy Simon Gábor szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják, és megindokolják döntésüket - tette hozzá.
A főügyész az Origo kérdésére azt is mondta, létezik a bissau-guineai útlevél, amellyel bankszámlát nyitottak Simonnak egy budapesti MagNet Bankban.
Ezt az állítólagos útlevelet az ügy nyomozati szakában az ügyészek Simon védőjének többszöri indítványára sem mutatták be, csak hivatkoztak rá.
Keresztes Imre az Origónak most azt mondta, hogy az útlevelet a vádemelés után átadják majd a bíróságnak.
Simon Gábor vallomásaiban mindvégig kitartott amellett, hogy csak magyar állampolgár, a magyaron kívül más útlevele nincs.
Ugyanezt mondta most az Origo kérdésére ügyvédje is, emlékeztetve, hogy a bizonyítékokat elvileg az ügyfele elé kellett volna tárni. Keresztes közölte: első fokon megszüntette a bíróság a Simon elleni lakhelyelhagyási tilalmat, de az ügyészség fellebbezett, a másodfokú végzés egyelőre nem ismert.
Az ügyben vádat emeltek egy másik személy ellen is,
akit felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolnak és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A főügyész szerint ugyanis egy hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal kereskedelmi bankban eljárt. Keresztes Imre a másodrendű vádlottat nem nevezte meg.
Keresztes Imre elmondta, hogy az ügyészség kiterjedt vagyonkutatást tartott, és a svájci és az osztrák hatóságok bevonásával feltérképezték az ingó és ingatlanvagyont, a gazdasági érdekeltségeket, valamint a folyószámlákat is. Az osztrákok együttműködtek, de a svájciak nem, mert nem áll fenn a kettős büntethetőség elve,
az adóelkerülés ugyanis Svájcban nem számít bűncselekménynek.
Simon Gábor külön kérésére együttműködtek volna a svájciak is, ám a volt politikus ezt nem kérvényezte. Ennek megfelelően az ügyészség csak azt tudta megállapítani, hogy Simon Gábor 2012-ben 250 ezer eurót utalt svájci számlájáról az osztrákra. Ez a pénz 2006-ban került Svájcba.
A pénz eredetét nem tudták meghatározni, az ügyészség feltételezi, hogy Magyarországon készpénzben mozgott az összeg.
Keresztes Imre szerint a vagyonkutatás nem igazolta azokat a vádlotti nyilatkozatokat, amelyek szerint a be nem vallott jövedelem ingatlaneladásból, cégeladásból, megtakarításból származik.
A svájci szálra utalva Nagy István ügyvéd az Origónak is megerősítette, amit a főügyész mondott: a vádhatóságnak nem sikerült felderítenie a svájci számlák eredetét, ez pedig
a védő szerint olyan alapvető tény, ami jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás kimenetelét.
Ezzel az elévülési időre utalt az ügyvéd. Az elévülési idő az adott büntetési tétel maximuma, ebben az esetben 8 év.
Vagyis, ha az eljárásban érintett pénzt Simon a nyomozás indításától számított 8 évnél régebben szerezte, és ezt a bíróság előtt a védelem bizonyítani is tudja, elévülés miatt jó eséllyel ejtheti a vádat a bíróság. A Simon-ügy 2014. februárjában robbant ki, pár hónappal a parlamenti választások előtt, de a korábbi információk szerint a nyomozás korábban indulhatott.
Az ügyvéd jelezte, hogy szerinte az útlevéllel összefüggő felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás vádja is "gyenge lábakon áll", de
komoly jogi harc várható a bíróságon a fő vádpont ügyében is".
Indoklása szerint ugyanis úgy nyújtották be a vádiratot, hogy az adóellenőrzésre irányuló NAV-eljárásnak csak a közigazgatási része zárult le, a bírósági nem. A közigazgatási rész volt az, amely megállapította a 128 milliós adóhátralékot, amit Simon befizetett, de egyúttal bíróságon támadta meg a döntést, ez az eljárási rész pedig azóta sem zárult le (ebben nincs első- és másodfok, csak egy).
Keresztes Imre arra is kitért, hogy a politikusnál tartott házkutatáskor rengeteg iratot foglaltak le, ezek elemzése folyamatosan zajlik.
Az eddig megismert iratok a főügyész szerint nem bizonyító erejűek, inkább csak "legendának” tekinthetők.
Volt olyan papír, amelyen például tanácsok voltak arra, hogyan lehetne a pénz útját legálisan igazolni, de olyan iratokat is találtak a nyomozók, amelyeken kommunikációs tanácsok voltak. Például olyan, hogy Simon kerülje a nyilvánosságot, vagy "nem kell semmit túlmagyarázni és nem kell mindenre emlékezni", illetve "kerülni kell az olyan hivatalos helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék".
Cikkünk folyamatosan frissül!
