Orbán Viktor jó eséllyel küzdhet a kétharmadért

Budapest, 2016. március 15. Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján rendezett állami ünnepségen Budapesten, a Múzeumkertben 2016. március 15-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kétharmados többséget nem szerezne a Fidesz-KDNP, de a többsége biztosan meglenne, ha most tartanák a választásokat. A baloldal csak három, míg a Jobbik egyetlen egyéni körzetet sem nyerne. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest sem a Fidesz, sem a Jobbik, sem a baloldali pártok támogatottsága nem változott érdemben. 

Egy mandátum híján kétharmados többséget szerezne a Fidesz-KDNP egy most vasárnapi választáson – ez derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz négy intézet (ZRI Závecz Research, Medián, Publicus Intézet és Republikon Intézet) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe.

Önállóan négy párt jutna be

A négy intézetnél február-márciusban a Fidesz-KDNP összevont támogatottsága 46,75 százalék volt. Második helyen a Jobbik állt 20,25 százalékkal, majd a harmadik helyen az MSZP végzett 17 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6,5, az LMP 4,5, míg az Együtt 2 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok eredményeit összeadtuk (25,5 százalék), mivel nem tűnik valószínűnek, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki.

Mindezek alapján a Fidesz-KDNP 132, a közös baloldal 38, míg a Jobbik 29 mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal összesen

három egyéni körzetet nyerne meg:

egy szegedi választókerületet, a IV. kerületi és a XIII. kerületi választókerületet. Az eredmények többek között azért is csalókák, mivel Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár tizedpontnyi különbség van a pártok között. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel.

Az Origo által készített mandátumbecslés szerint csak három körzetet nyerne a baloldal Forrás: Origo

A kormánypártok a legnagyobb támogatottságukat a csornai választókörzetben érnék el, több mint 63 százalékos támogatottsággal. A baloldal a XIII. kerületben közel 45 százalékos eredménnyel érné el országosan a legjobb eredményét. A Jobbik a gyöngyösi választókerületben szerepelne a legjobban, több mint 31 százalékos eredménnyel, de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.

Sokat számít a személyiség

Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Többek között azért, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjaik.

Szegeden például Botka László 2010-ben

10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP.

Ha a baloldali pártok külön indulnának, akkor a Fidesz az összes választókerületben győzne, közel háromnegyedes többsége lenne az Országgyűlésben. Egyébként a legutolsó olyan felmérést, ami nem a Fidesz előnyét mutatta, 2006 júniusában publikálta a Tárki.

Botka László sokkal népszerűbb, mint a pártja Fotó: Szabó Gábor - Origo

Négy év alatt semmi sem változott?

A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Ráadásul megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és nagyjából ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában.

2012 márciusában az Ipsos, a Medián, a Tárki, a Századvég és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz-KDNP a biztos szavazók körében 46,2, az MSZP 22,4, a Jobbik 19,2, az LMP 7,2, a DK pedig 3,2 százalékon állt. A Fidesz, a Jobbik és a baloldal összességében akkor a jelenlegihez hasonló támogatottságot mondhatott magáénak. Egyedül az LMP

állt lényegesen jobban,

mivel stabilan a parlamenti bejutás fölött mérték őket.