Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Elmondom most, hogy kérdez a szemed: Jó benned hinni, és indulni veled, Ó igen - igen, igen! Én nem ígérem, hogy a gond mind kikerül, De figyelek rád, és ami fontos, sikerül, Ó igen - igen, igen!
Magyarország, Magyarország, gyere bátran, Magyarország!”
– biztosan sokan emlékeznek még az MSZP 2006-os kampánydalára.
A szocialisták – talán a dalnak is köszönhetően – az 1989-es rendszerváltás óta először tudták megtartani a hatalmukat, és az SZDSZ-szel szövetségben már az első fordulóban eldöntötték az akkori választás kimenetelét. A magyar baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével korábban nem látott támogatottságot tudott szerezni az MSZP-nek. A szocialisták akkor 43,21 százalékot kaptak, ami több mint egy százalékponttal volt magasabb a 2002-es eredményüknél.
Az MSZP hosszú utat tett meg a 2002-es sikertől a 2006-osig. Félidőben súlyos vereséget szenvedtek a Fidesz vezette jobboldaltól, és 2004 őszén a miniszterelnök-váltás (Medgyessy Péter helyett Gyurcsány Ferenc érkezett) ellenére szinte
biztosnak tűnt, hogy 2006-ban kormányváltás lesz.
Gyurcsány Ferenc 2005 nyarától kezdett erőteljes hajrába. Sikerült leültetnie Orbán Viktort egy páros vitára, majd egy őszi kampánynak köszönhetően 2005 végén már fej fej mellett állt az MSZP a Fidesszel.
Gyurcsánynak végül – a saját egyéni teljesítménye mellett a Fidesz kampányban elkövetett hibái miatt – a vártnál könnyebben sikerült megnyernie a választást. Az akkori ellenzék a legnagyobb hibát azzal követte el, hogy a „Rosszabbul élünk, mint négy éve” kampánnyal az általános gazdasági közérzettel szemben próbált állást foglalni. A Fidesz vereségének másik oka a miniszterelnök-jelölti vitákon való gyenge szereplés volt.
Túl nagy árat fizetett az MSZP
és a magyar baloldal a tíz évvel ezelőtti választási győzelemért – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus szerint persze utólag könnyű okosnak lenni, mivel nem lehetett előre látni a 2008-2009-es gazdasági világválságot, és Gyurcsány Ferencnek a 2004-es hatalomra kerülése után bizonyítania kellett a pártban, hogy képes megnyerni a választásokat.
Az MSZP akkor járt volna legjobban, ha 2008-2009-ben engedi át a hatalmat a Fidesznek, mivel így a gazdasági válság hatásai a jelenlegi kormánypártokon csattantak volna. Szintén történelmietlen kérdés, hogy
a Fidesz valóban belebukott volna-e válságba.
A párt több esetben élt a gazdaságban unortodox eszközökkel, így könnyen lehet, hogy a válság csúcspontján nem a nyugdíjakat és a családi támogatásokat vették volna el, hanem más eszközökhöz nyúlnak. Ez pedig lehet, hogy megmentette volna a pártot a választási vereségtől – mondta Kiszelly.
Egy párt csak a választási győzelemre törekedhet, a vereség semmilyen körülmények között nem lehet kifizetődő. Az MSZP sem abba bukott bele, hogy megnyerte a 2006-os választást, a közhiedelemmel szemben még csak
nem is az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése okozta a párt támogatottságának zuhanását,
hanem az, ahogyan Gyurcsány-kabinet kormányzott és politizált 2006-ot követően – vélekedett Juhász Attila.
A Political Capital elemzője szerint azt lehet törvényszerűnek nevezni, hogy ugyanannak a politikai erőnek mindig nehezebb második ciklus, ha sikerül kormányon maradnia egy választáson, de feloldhatatlan törvényszerűségek nincsenek a politikában, nem szükségszerű, hogy egy párt belebukjon két, egymást követő kormányzati ciklusba.
Annak, hogy a 2010-es vereség után az MSZP-nek nem sikerül visszaerősödnie, sok oka van. A baloldal széttöredezett, a DK kiválásával szakadt maga az MSZP is, ugyanakkor létrejöttek új baloldali pártok, amelyek riválisai a szocialistáknak. A párt szavazótábora elöregszik,
új választói csoportokat nem sikerült megszólítani.
A közvélemény ugyan már nem az MSZP-t tartja a legkorruptabb pártnak, de hitelessége gyenge, még mindig képes botrányt produkálni (Boldvai-ügy), amiért aligha háríthatja másra a felelősséget.
A párt szervezete jelentősen gyengült, anyagi erőforrásai szűkösek, nincs megfelelő médiaháttere. Az ellenzéki oldalon az elmúlt években általánosan jellemző volt, hogy többet foglalkoznak egymással, mint a kormányzó Fidesszel, fő témájuk 2014 előtt is a választási együttműködés mikéntje volt, ami a választók többségét mélységesen nem érdekli. Az MSZP-re ez különösen jellemző,
a párton belüli konfliktusok is sokszor nyilvánosságra kerülnek, ami sokat árt nekik.
Végül meg kell jegyezni, hogy az Orbán-rezsim autokráciába hajló körülményei között még egy nagyon jól politizáló MSZP-nek is nehéz lenne újraépítkezni, hiszen az ellenzék számára nagyon kis mozgástér maradt – mondta Juhász Attila.
A Political Capital munkatársa szerint a népszavazási kampány önmagában nem teheti kormányváltó erővé az MSZP-t, de felmutatja a cselekvés lehetőségét, és ha a kormány nem húzza ki a referendum alól a talajt, akkor jelentősen gyengítheti a valójában csak a töredezett ellenzéki pártokhoz képest erősnek látszó Fideszt. Ez pedig
nagy nyereség volna nemcsak az MSZP-nek,
hanem a többi ellenzéki pártnak is.
Ezzel szemben Kiszelly Zoltán úgy látja, a népszavazási kampány nem vethet véget az MSZP válságának. Rengeteg buktató van még a párt előtt. Mivel a jelenlegi felmérések szerint nagyjából egymillió szavazójuk van, az messze nem elég, hogy négymillió embert elvigyenek a szavazóhelyiségekbe. Ha mégis sikeres lenne a három igenes kezdeményezésük, akkor pedig a baloldal megosztottsága miatt a sikernek több gazdája lenne.
