Vasárnapi boltzár: vérszemet kaphatnak az elégedetlenkedők

2016.04.12. 10:30

A Fidesz alig néhány ügyben hátrált meg 2010 óta tartó regnálása óta, pedig olyan jelentős törvényeket is keresztülvittek, mint a médiatörvény, a választási törvény vagy az alaptörvény. A vasárnapi boltzár visszavonásáról szóló bejelentés viszont akár veszélyes is lehet a kormányra nézve: véget érhet ugyanis az Orbán-rendszer megdönthetetlenségének képzete, miután a visszakozásnak olyan üzenete is lehet, hogy nagyobb ellenállás esetén a kormány változtat a politikáján.

A vasárnapi boltzárról szóló törvény visszavonása akár nagyobb kárt is okozhat a kormánynak, mint egy egyszerű presztízsveszteség. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után ugyanis legalább két tényező stabilizálta a rendszert, amelyek együttesen megdönthetetlennek tűntek,

a kormány hétfői meghátrálása azonban változtathat a közhangulaton.

Stabilizáló pillérek

  • Centrális erőtér. A kétharmados győzelemmel olyan pártrendszer jött létre Magyarországon, amelynek lényege, hogy egy nagy párt uralja a rendszert (Fidesz), az ellenzék pedig annyira töredezett, hogy egyik párt sem jelenik meg komoly kihívóként, miután egyedül nem lennének képesek leváltani a kormányt (MSZP-DK-Jobbik-LMP). A Fidesz a választási rendszer átírásával rá is segített saját helyzetére, miután olyan egyfordulós szisztémát hozott létre, amely nem kedvez a sokszereplős ellenzéknek. A rendszer mindaddig tökéletesen működik, amíg a kormányzó párt stabilan tartja a viszonylag magas támogatottságát, vagy valamelyik ellenzéki párt le nem gyűri a többit.
  • Apátia. A Fidesz hatalomra kerülése óta messze a legnépszerűbb párt, pedig a választók többsége elégedetlen a kormány munkájával. A ZRI Závecz Research Intézet felmérése szerint például a lakosság közepesnél gyengébbre értékeli a kabinet teljesítményét, az összesített mutató 2,5-ös egy 5 fokozatú skálán. A szocialisták mindössze 1,8-es átlagosztályzattal minősítik az Orbán-kabinetet; a jobbikosok pedig átlagosan 2,1-es osztályzatot adtak. A pártoktól távolságot tartó választók is eléggé negatívan látják a kormány tevékenységét: 2,2-esre értékelik. A közvélemény-kutatások ráadásul évek óta igen magasan, harminc-negyven százalék között mérik a bizonytalanok arányát.

A Fidesz az elmúlt hat évben a stabil – sokáig kétharmados – többségével, valamint ezeknek a tényezőknek a segítségével olyan fontos törvényeket tudott keresztülvinni, mint az alaptörvény, a munka törvénykönyve, a médiatörvény, a polgári törvénykönyv vagy a földtörvény.

Mindezt ráadásul jelentős tiltakozó akció vagy tüntetés nélkül,

az ellenzék ereje ugyanis nagyjából kimerült abban, hogy a „jogállamiság lábbal tiprásáról” beszélt, igazi tömegeket azonban egyik párt sem tudott megszólítani.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője hétfőn jelentette be, hogy visszavonják a vasárnapi boltzárról szóló törvénytForrás: MTI/Balogh Zoltán

Azt már korábban megírtuk, hogy az ellenzéki szavazók már kezdik megtanulni a centrális erőtér ellenszerét, és a 2014 óta tartott időközi szavazásokon rendre arra a jelöltre szavaznak, amelyik leginkább esélyes lehet a Fidesz indulójával szemben. Ez eddig eredményes is volt, a Fidesz ugyanis az elmúlt négy évben nem tudott jelentős időközi választást nyerni, veszített Tapolcán, Veszprémben, Újpesten, Salgótarjánban pedig megszorítani sem tudta a baloldal jelöltjét, Fekete Zsoltot.

Rogán Antal hétfői bejelentése a vasárnapi boltzár eltörléséről viszont kiütheti a másik fontos pillért is, a visszakozásnak ugyanis olyan üzenete is lehet, hogy

elegendő ellenállás esetén változtat a kormány a politikáján.

Az elmúlt hónapokban három témában is erős ellenállás bontakozott ki a társadalomban, és mindhárom ügyben visszakozott a Fidesz. A Tanítanék Mozgalom demonstrációsorozata például elérte, hogy megszűnjön a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a sokat bírált intézmény bezárásáról. A tanárok akcióinak ráadásul nincs vége, valódi tárgyalások kikényszerítésére törekednek, és az egész oktatási rendszert átírnák.

A Nemzeti Választási Irodánál történt február végi incidens szintén változtatást hozott, a kormány ugyanis azután, hogy kigyúrt erőemberek akadályozták meg Nyakó Istvánt abban, hogy beadja a boltzárról szóló kezdeményezését, módosító javaslatot nyújtott be a népszavazásról szóló törvényhez.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezés pedig biztos bukás lett volna a kormányzó pártok számára, a felmérések szerint ugyanis a zárvatartásnak 70 százalék feletti az elutasítottsága. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feltehetően ennek hatására jelentette be, hogy visszavonják az erről szóló törvényt, és visszaállítják a 2015. március 15. előtti állapotokat. 

Az elmúlt években egyébként kevés ügyben sikerült meghátrálásra kényszeríteni a kormányt.

A kabinet erejét ez növelte, a legtöbben ugyanis úgy tekintettek a Fidesz vezette kormányzó szövetségre, hogy megdönthetetlenek, ez pedig elejét vette az ellenállásnak, sokan csak legyintettek, ha a szembeszállásról beszéltek.

A 2010-es kormányváltás óta a legnagyobb ellenállást az internetadó bevezetésének terve váltotta ki, ezen kívül csak a rezidensek, valamint az egyetemisták tudtak eredményeket elérni, utóbbiak az egyes felsőoktatási szakok megszüntetésének belebegtetésekor.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK