A tragédiák, visszaélések kimondva-kimondatlanul is jelzik a magyar pszichiátriai ellátás válságos állapotát: nincs elég ápoló és orvos az osztályokon, ahol sokszor együtt kezelik a békés és a bírósági rendelettel érkező, veszélyesnek számító betegeket.
Nincs forrás a fejlesztésekre, a szakma a gyógyszergyártó cégek adományain tengődik, az OPNI felszámolása pedig felmorzsolta az addigi ellátási rendszert, figyelmeztet az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport. Ezért nyílt levélben kérik a miniszterelnöktől, hogy állítsa meg a szakma szétesését, demoralizálódását.
Az orvosok Székely László jelentésére hivatkoznak: az alapjogi biztos azután indított vizsgálatot, hogy tavaly márciusban a Szent Imre kórház pszichiátriai osztályán egy nő bepelenkázva, lekötözve hozta világra gyerekét – az újszülött belehalt szülésbe.
A 31 éves asszonyt delíriumos rohamai miatt kötözték meg, orvosi segítséget viszont nem kapott a vajúdás során. A magzat jó állapotban volt, élve született meg, és az ellátás hiánya miatt vesztette életét.
Bár az anyát krízismegfigyelő osztályon tartották, a szülést csak akkor vették észre az ápolók, amikor a gyerek feje és karja már látható volt.
Az újszülött halála csak egy a pszichiátriákon történt halálesetek és tragédiák sorában: nemrég az egri pszichiátrián akasztotta fel magát egy depresszióval kezelt férfi, de sokan emlékezhetnek a Merényi Gusztáv klinika zártosztályos eseteire is. 2015 október 27-én egy beteg ágyráccsal verte agyon szobatársát, a Merényi pszichiátriáján négy nappal később pedig egy másik kliens ugrott ki az azóta felszámolt osztály emeleti ablakáról.
Nagy port kavart a három évvel ezelőtti bántalmazási ügy is, a kiskunhalasi visszaélésekről részletesen írt az Origo.
Az orvosok az Origóhoz is eljuttatott levelükben emlékeztetnek, hogy a 2014-es választások előtt Orbán Viktor személyesen kérte a World Health Organisation főigazgatóját, Margaret Chant, hogy
a WHO készítsen elemzést magyar pszichiátriai ellátás állapotáról.
A WHO 42 pontban írta le, komoly aggodalmakat is megfogalmazó elemzésében, hogyan lehetne talpra állítani az egészségügyi szakterületet.
Mindebből máig semmi sem valósult meg, a kormány figyelmen kívül hagyta a miniszterelnök által kért terveket, a pszichiátriai ellátást kormányzati szinten kezelő Nemzeti Lelki Egészség Stratégia pedig csak tervezet szintjén létezik – írja az orvoscsoport.
Ezért megismétlik a szakma főbb elvárásait:
Az orvoscsoport szerint a pszichiátria erőforráshiánya döbbenetes, a legtöbb helyen ellehetetleníti a korrekt szakmai tevékenységet, egyes osztályok már nem tudnak akut betegeket felvenni.
Nem ritka, hogy egy nap 40 beteg jut a szakrendelésen vagy osztályon dolgozó orvosra,
miközben a szakemberhiány miatt sokszor olyan betegeket is kórházba küldenek, akiknek elég lenne az ambuláns elátás is. A rendszert tovább terheli, hogy az osztályokra sokszor nem csak pszichés betegeket, de
időseket és hajléktalanokat is bezsuppolnak.
A sziszifuszi munkának és az alacsony béreknek is betudható, hogy elmúlt 20 évben a pszichiáterek száma 40 százalékkal csökkent, miközben 40-50 éves kollégák is nyelveket tanulnak, hogy külföldre vándorolhassanak – írja az 1001 orvos hálapénz nélkül csapata.
Emlékeztetnek arra is, hogy az omudsman több alkalommal, az Állami Számvevőszék 2012-ben, a WHO Európai Irodája pedig 2013-ban feltárta, hogy a magyar állampolgárok pszichiátriai ellátása elégtelen, ebben pedig azóta sincs változás.
Kérdéseinkre az egészségügyért felelős államtitkárság válaszolt. Levelükből kiderül, hogy a területen a mai napig nem történt érdemi előrelépés - a mentális egészségmegőrzéssel foglalkozó ágazati stratégia jelenleg is csak tervezet szintjén létezik, akárcsak két évvel ezelőtt.
A változás annyi, hogy a projekt új nevet és határidőt kapott: most Kopp Mária Nemzeti Lelki Egészség Stratégia 2016-2020 néven említik, és a tervezet a válasz szerint összhangban áll a WHO célkitűzéseivel. Hogy a 42 pontos, Orbán Viktornak küldött cselekvési tervvel mi történt, arra nem kaptunk választ.