Az ügyészség miatt úszhatja meg a Quaestor-ügyet Tarsoly

2016.04.15. 15:05

A bíróság harmincoldalas hibalistát küldött az ügyészségnek, válaszul a Quaestor-ügy vádiratára - értesült az Origo. Pedig előzőleg Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője világszínvonalúnak nevezte a nyomozók munkáját. Az ügyészség nem is kíván változtatni a vádiraton - ám ha nincs hiánypótlás, a bíróság megszünteti az eljárás Tarsoly Csaba és társai ellen.

Noha a Quaestor-ügyben nemrég elkészült vádirat alapján akár 25 év börtönbüntetés is fenyegetheti a Quaestor-vezér Tarsoly Csabát és társait, lehet, hogy az ügy el sem jut a tárgyalásig. Vagyis van olyan forgatóköny is, hogy a vádlottak soha nem állnak majd bíróság elé  az ügyben, amelyben több tízmilliárd forint tűnt el, és amelynek legalább 30 ezer károsultja van. 

Vitáznak, közben fogy az idő

Miközben a bírósági eljárást előkészítő Fővárosi Törvényszék és a korábbi bejelentés szerint „világszínvonalú nyomozás” alapján a vádiratot készítő Fővárosi Főügyészség hetek óta azon jogászkodik, hogy hiányos-e a március végén benyújtott 1548 oldalas vádirat, és ha az, akkor mit és hogyan kellene benne kiegészíteni, az idő telik.

Tarsoly Csaba Quaestor-vezér egy rendőrautóban – jelenleg előzetes letartóztatásban vanForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ha a bíróság vagy a vádhatóság nem változtat az álláspontján a következő hat hétben, akkor május 31-én a bíróság megszünteti a büntetőeljárást, a Quaestor-ügy pedig nem kerül a bíróság elé  – derült ki az Origo által megismert, a törvényszék végzéséből, amelyet április 1-jén küldött az ügyészségnek.

Borulhat a Quaestor-ügy

Mint arról az Origo is beszámolt, a bíróság hiába kérte a küszöbön álló Quaestor-per elindításának feltételeként az ügyészségtől, hogy javítsa a vádirat hiányosságait, a vádhatóság szerint ez lehetetlen: ha akarnák, sem tudnák teljesíteni a hiánypótlást - igaz, szavaik alapján úgy tűnik, nem is akarják. 

Egy-egy perben több tízezer oldalnyi nyomozati anyag is összegyűlhet – képünk illusztrációForrás: MTI/Ujvári Sándor

A vita alapja az, hogy a Fővárosi Törvényszék a tárgyalást előkészítő április 1-jei ülésén megállapította, hogy az ügyészség által összeállított vádirat hiányos. A bíróság érvelése szerinta vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak”. 

Az ügyészség első reakciójában még nem vitatta a bíróság álláspontját, de megjegyezték: csak néhány pontban szólították fel őket hiánypótlásra, a vád törvényességét a bíróság sem kérdőjelezte meg. Másnap viszont már azt közölte az ügyészség, hogy nem teljesítheti a bíróság felszólítását. 

Nem is kell társítani?

Erre Ibolya Tibornak, a Fővárosi Főügyészség vezetőjének a laikus számára talán nehezen érthető magyarázata az volt, hogy „az ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie”. 

Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetőjeForrás: MTI/Bruzák Noémi

Azt is írta: bár a bíróság számonkérte az ügyészségtől, hogy a vádiratban nem jelölte meg, hogy az összes elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak, ám ezt törvényesen 2014. január 1. után a főügyész szerint nem is tehetik meg. Azóta - írta Ibolya egy törvénymódosításra hivatkozva - elegendő a bizonyítási eszközt megjelölni a vádiratban.  Ez azonban a gyakorlatban valóban gondot jelenthet a bírósági tárgyaláson, ha mondjuk a bizonyítási eszköz egy külső merevlemez, amin több millió fájl van, és a vádirat csak annyit ír, hogy a vádpontot két személy közti levélváltás bizonyítja, ami valahol ott van a több millió fájl között. 

Felborulna az egyensúly

A főügyész azt is megállapította, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, valamint a több mint 1500 oldal vádirat esetén a csatolt 6 millió elektronikus adatra a bíróság elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné. 

Ráadásul, a főügyész közleménye szerint, ha teljesítenék a törvényszék kérését, akkor a vádirat a jelenlegi terjedelem sokszorosára duzzadna, ez pedig a gyakorlatban sem segítené elő a bizonyítási eljárás lefolytatását.

Öt terabyte, szemezgetésre

A vita tárgya tehát a főügyész által is említett nagy halom elektronikus adat, amit egy adathordozón csatolt az ügyészség a nyomozati iratokhoz, anélkül, hogy a vádiratban megjelölte volna, melyik elektronikus adat számít szerinte bizonyítéknak, és mit bizonyít pontosan.  A büntetőeljárásban ezen felül is jelentős mennyiségű adat, irat keletkezett: a 132 ezer oldalnál is több, 266 kötetbe fűzött nyomozati irat. Mint az alábbi videón is látszik, annak idején a nyomozók rengeteg irattal dolgoztak: 

A bíróság az Origo által megismert végzésében azt kifogásolta, hogy az öt terabyte kapacitású tárolón átadott több millió elektronikus adatra a vádirat csak a lefoglalási jegyzőkönyvet érintve utal, pedig a büntetőeljárási törvény „garanciális szabályként rögzíti, hogy a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak, a vádiratnak kell tartalmaznia”. 

A bíróság szerint nem fogadható el az ügyészség álláspontja, miszerint a bizonyítási eszközöket a vádlotti vallomások tartalmától függően, az eljárás közben elég megjelölni, hiszen a bizonyítási eljárásra az ügyészen kívül a bíróságnak, a védőknek és a vádlottaknak is fel kell készülniük, „ami a bizonyítási eszközök ügyész általi improvizatív megjelölése esetén nyilvánvalóan nem lehetséges”. 

Öt terabyte adat – ez 2-3 ezer jó minőségű egész estés mozifilm méreteForrás: AFP/Martin Bureau

A végzés szerint a bíróságnak nem dolga a több millió adat közt válogatni, ráadásul az eljárás elhúzódását eredményezné, ha a részint irreleváns adatokat is tartalmazó adathalmazt mind a tárgyalás anyagává tennék. Azt pedig "jogi nonszensznek” tartja a bíróság, hogy a tárgyalás során kizárólag az ügyész tudja előre, hogy mit tekint a vád bizonyítéknak, és mire. 

Alapvető jogokat sérthet

A bíróság szerint a fenti helyzet sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerinti tisztességes eljáráshoz való jog elvét, továbbá azt az elvet is, hogy a terheltnek joga van ahhoz, hogy rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel.  A bizonyítási eszközök ismeretének hiánya a védelemhez való alapvető jognak az alaptörvényben és a büntetőeljárási törvényben rögzített elvét is sérti - figyelmeztet végzésében a bíróság. 

Rendőr posztol a Fővárosi Törvényszék épülete előttForrás: MTI/Marjai János

A törvényszék oldalakon át, hosszan hivatkozik továbbá a vádirat kért kiegészítésének indoklásában az egykori Legfelsőbb Bíróság álláspontjára, mondván: a vádirat kellékhiányosságainak pótlására való felhívás a bíróság szánmára „nem lehetőség, hanem törvényi előírás”. Hivatkoznak arra is, hogy a vád bizonyítása a vádlót terheli, tehát „a vád megalapozása a vádló és nem a bíróság feladata”. 

Arra is kérte továbbá a hiánypótlás körében a bíróság az ügyészséget, hogy jelölje meg, kiket értesítsenek a tárgyalásról, illetve áttekinthető módon jelölje meg, hogy melyik sértett melyik vádponthoz kapcsolódik. A törvényszék a több mint 30 oldalas végzés végén újfent figyelmeztette az ügyészséget, hogy ha nem teljesíti a hiánypótlást, akkor a bíróság a büntetőeljárást május 31-e után megszünteti. 

Egyelőre nincs közlendőjük

Kerestük a Fővárosi Főügyészséget, hogy megtudjuk, fenntartják-e korábbi nyilatkozatukat,  miszerint a Quaestor-ügyben a bíróság szerint kellékhiányos vádiratot nem egészítik ki. Továbbá kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha a bíróság a hiánypótlás elmulasztása miatt a büntetőeljárás megszüntetéséről határoz, akkor az ügyészség fellebbez-e a döntés ellen.

A vádhatóság cikkünk megjelenése után közölte, hogy megkapta a bíróság végzését, és ha "lesz kommunikálható fejlemény az ügyben, abban az esetben a tájékoztatást megadjuk." Hozzátették: a Fővárosi Főügyészség a jogszabályok alapján, a büntetőeljárás érdekeit figyelembe véve jár el.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK