Felmentette a bíróság Hiszékeny Dezsőt

2016.04.21. 08:11

Első fokon felmentette a bíróság Hiszékeny Dezsőt a hivatali vesztegetés vádja alól. Az ügyész korábban legalább öt év szabadságvesztést kért a volt XIII. kerületi alpolgármesterre, MSZP-s országgyűlési képviselőre. A politikus állítja: soha nem kért és nem kapott kenőpénzt, az eljárást pedig koncepciósnak, a vádat koholtnak tartja.

Ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék első fokon Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester ügyében, aki vesztegetés vádjával állt a bíróság előtt. Hiszékeny tagadta, hogy bárkitől 5 millió forint kenőpénzt kért volna.  A szövevényes ügyben van fedett nyomozás, lehallgatások, és egy magas beosztású tiszt zsarolhatósága is szóba került. A bíróság bizonyíték hiányában első fokon felmentette a képviselőt.

A másodrendű vádlottat, egy kerületi étterem tulajdonosát a bíróság bűnösnek találta kétrendbeli, vesztegetést állítva befolyással üzérkedésben, ezért két év - öt év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat a hivatali vesztegetés vádja alól felmentették. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró megjegyezte, hogy az ügy "politikailag frekventált" volt, bár ezzel természetesen nem foglalkoztak. Azt viszont Kalina József bíró megjegyezte, hogy a bíróság sok mindent másképp ítélt meg, mint az ügyészség a vádiratban.

A vádlottak mindketten elfogadták az ítéletet, ám az ügyészség fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős, másodfokon folytatódik. 

Nem volt egyértelmű utalás

A bíróság megállapította, hogy Hiszékeny Dezső nem tett olyan kijelentést, ami konkrétan utalna a vádirat szerinti 5 milliós kenőpénzre. A bíró szerint egy fejbólintás vagy kézmozdulat alapján ilyen súlyú ügyben csak akkor lehet valakit elítélni, ha egyértelműek ezek az utalások, ám ezt itt nem ítélte annak a bíróság. 

Az ítélethirdetés szünetébenForrás: Origo

 

Nem lepődött meg

Hiszékeny Dezső az ítélethirdetés szünetében újságíróknak azt mondta, hogy nem lepte meg az ítélet, de szerinte senkit sem lephetett meg, aki végigkövette az elejétől a tárgyalást. Felhívta a figyelmet arra, a bíróság nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta az ügy szerinte olyan lényeges részeit, mint a 2033-ig titkosított fedett titkosszolgálati akciók, vagy éppen az esetleges politikai motiváció. A szocialista országgyűlési képviselő fenntartja, hogy az ügy politikai indíttatású, és vagy a személye ellen, vagy a működési területe, vagyis a XIII. kerület ellen irányult.

Az előzmények:

Az ügy egy részét 2033-ig titkosították. Hiszékeny Dezső szerint biztosan nem miatta, mert amit az ügyészség ellene terhelő bizonyítéknak gondolt, azt mind felsorakoztatta a vádiratban, ám Hiszékeny védője szerint ezek sem bizonyítják a bűnösségét,  úgyhogy az ügyvéd április elején, védőbeszédében bűncselekmény hiányában kérte a politikus felmentését.

Első fokon ma hirdetett ítéletet a bíróság - a kép az első, tavaly áprilisi tárgyaláson készültForrás: MTI/Soós Lajos

A vádirat egyébként két fő állításra alapozta a korrupciós vádat, mondván: Hiszékeny Dezső két, ugyanazzal, a magát egy XIII. kerületi üzlethelyiséget megszerezni kívánó vidéki vállalkozónak kiadó fedett nyomozóval folytatott beszélgetés során is különböző gesztusokkal jelezte, hogy igényt tart az 5 milliós kenőpénzre. Egyszer bólintott, másszor pedig a kezén, némán mutatta az ötöt mint a milliók számát.

Ötmillió? Nincs is öt ujja

Csakhogy - érvelt a tárgyalásokon Hiszékeny és védője is - a bólogatás a beszélgetések során megszokott, a figyelem meglétét jelző reflexszerű mozdulat lehetett a politikus részéről. Ami pedig a mutogatást illeti, a fedett nyomozó beszámolójára támaszkodó vádirat szerint Hiszékeny a bal kezével mutatta az ötöt, holott azon a kezén egy régi sportsérülés miatt a kisujját ki sem tudja nyújtani.

Hiszékeny Dezső a tavaly áprilisi első tárgyaláson próbálja mutatni az ötmilliótForrás: MTI/Soós Lajos

Ahogy Hiszékeny már a tavaly áprilisi első tárgyaláson is felhívta a bíróság figyelmét: a kézsérülése miatt a bal keze kisujja mintha mindig görcsben állna, ezért csak négyet, legfeljebb négy és felet tudna mutatni, de állítása szerint ez sem történt meg. A politikus ugyanis a vádirathoz csatolt egyik rögzített beszélgetésen sem kért pénzt, ezt mindig a másik fél vetette fel - a védelem szerint provokatívan -, Hiszékeny pedig mindannyiszor elhárította a felvetéseket.

Az akciók fedőneve: Üzlet, Bíbor

Az ügy lényege, hogy a magát vállalkozónak kiadó fedett nyomozó ötmilliós kenőpénzzel próbálta bebiztosítani, hogy ő szerezhesse meg a kerületben egy Visegrádi utcai, önkormányzati üzlethelyiség bérleti jogát. Emiatt "hozatta magát össze" az akkor, 2013-ban még alpolgármester Hiszékennyel két közvetítőn keresztül.

Egyikük egy büntetett előéletű, a titkosszolgálatot hivatalosan "adatközlőként" segítő férfi, másikuk egy kerületi étteremtulajdonos volt. Ugyan a Bíbor és Üzlet fedőnevű titkosszolgálati akciók részletei titkosak,  az tudható, hogy Hiszékeny telefonját lehallgatták, őt magát megfigyelték - volt, amikor egyszerre hatan, köztük egy alezredes -, a vele való találkozókon elhangzottakat pedig konspiratív eszközökkel rögzítették.

Főtiszt testvér is az ügyben

Az eddigi tárgyalásokon az is kiderült, hogy az ügy egyes iratait azért titkosították 20 évre, mert a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egy egészen más ügyben fedett nyomozást folytatott az ebben az ügyben tanúként szereplő, már említett, büntetett előéletű "közvetítő" és "adatközlő" B. István testvére, egy magas rangú tiszt esetleges zsarolhatóságának feltérképezésére. 

Ez a feltevés végül nem igazolódott, de az NVSZ 2013. január 28-án feljelentést tett az ügyészségen az időközben "látókörükbe került" Hiszékeny Dezső állítólagos vesztegetési ügyében. Érdekesség, hogy az ügyészség csak 2013. január 29-én kérte a bíróságtól Hiszékeny telefonjának lehallgatását, miközben már január 16-a óta lehallgatták.

Ugyancsak érdekes, hogy az NVSZ úgy jelentette fel Hiszékenyt, hogy az akkori alpolgármester csak másnap találkozott a fedett nyomozóval először személyesen. Mint az iratokból kiderül, B. István és a Marton László fedőnevű nyomozó - akit amúgy az ügyben semmilyen nyomozati szerepet nem játszó rendőrségtől "kölcsönzött" az NVSZ - viszont már január 26-án ismerősként beszélgetett telefonon.

További furcsaság az ügyben, hogy Hiszékeny és a fedett nyomozó egyik éttermi találkozójáról készült hangfelvétel ügyészségi, a vádiratba is beemelt leirata szerint beszélgetésükben van egy 14 másodperces szünet - a vádirat szerint itt mutogatta az ötmilliót Hiszékeny. Csakhogy a bírósági tárgyaláson kiderült, hogy ott valójában elhangzik nyolc mondat - igaz, egyik sem az ötmillióról szól.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK