Két hónap helyett két hétig lenne teljhatalma a kormánynak

NATO közös hadgyakorlat Veszprém külterületén 2015 október 21-én Simicskó István hadügyminiszter és Coleen Bell amerikai nagykövet részvételével

A honvédség felhasználását is lehetővé tenné terrorveszélyhelyzetben a Fidesz által benyújtani tervezett alaptörvény-módosítás, amiről a pénteki – nem teljes – ötpárti egyeztetés után Simicskó István honvédelmi miniszter azt mondta, meglehet hozzá a szükséges kétharmados parlamenti támogatás. A kormány eszerint már nem 60, csak 15 napra rendelhetné el a terrorveszélyhelyzetet.

A Honvédelmi Minisztériumban lefolytatott alaptörvény-módosítási egyeztetések nyomán egy új, külön jogrendi tényállás lehet az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet az eddigi öt különleges jogrendi helyzet mellett – közölte a témában tartott pártközi egyeztetés után a honvédelmi miniszter.

Simicskó István honvédelmi miniszter bizakodó Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Simicskó István elmondta: a tervezet szerint terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, aminek nyomán

a kormány legfeljebb 15 napra felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye.

Az alaptörvény-módosítási javaslat lehetővé tenné a Magyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben. A módosítási javaslatot a Fidesz-frakció valószínűleg a jövő héten nyújtja be, addigra közlése szerint az egyeztetésekről távol maradó MSZP is kialakítja álláspontját az ügyben.

Az alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakai jelenleg:

1. rendkívüli állapot
2. szükségállapot
3. megelőző védelmi helyzet
4. váratlan támadás
5. veszélyhelyzet

Majdnem szükségállapot

Mint arról az Origo beszámolt, újabb, az eddigiek mellett elrendelhető rendkívüli jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére hatalmazná fel a kormányt az alaptörvény tervezett módosítása, ami már a hatodik változtatás lenne a sorban.

Mi lenne pontosan?

A tervezett alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.

A terrorveszélyhelyzet az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó egyéb jogszabály-változtatásokkal

a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körű jogkörökkel

ruházná fel a kormányt.

A honvédség felhasználása mellett az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, sőt az emberek kitelepítésére is lehetőséget adna a terrorveszélyhelyzet.

Már nincs benne túlkapás?

Az egyeztetés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az alaptörvény módosítása azért szükséges, mert elképzelhetőek olyan helyzetek, amikor a rendőrség ereje önmagában nem elegendő a terrorfenyegetettség kezelésére, ahhoz a honvédségre is szükség van.

Kósa Lajos, Schiffer András, Mirkóczki Ádám és Simicskó István (háttal) az egyeztetésen Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A jobbikos Mirkóczki Ádám pedig emlékeztetett, hogy a javaslatból kikerült a kormány „túlkapásainak lehetősége”, és azt mondta, a nyitott kérdések tisztázása esetén arra is lát esélyt, hogy széles konszenzussal fogadják el a Fidesz javaslatát.

Az LMP-s Schiffer András előrelépésnek nevezte, hogy a kormány a jelenlegi javaslatban már nem tesz kísérletet „totális jogkorlátozásra”, ám szerinte a terrorveszélyhelyzet miatt nem lenne szükséges alkotmányt módosítani, elég lenne a belügyminiszter jogszabálycsomagja.