Nem ünnepelték az alaptörvényt az Origo olvasói

2016.04.28. 14:08

Visszafogott, a csillogást és a pénzszórást mellőző ünnepségsorozattal készült ugyan a kormány az alaptörvény születésének ötödik évfordulójára, ám az Origo olvasóinak többsége még ezzel sem értett egyet.

Azt sem Orbán Viktor kormányfő, sem pedig Kövér László házelnök nem titkolta hétfőn, az alaptörvény elfogadásának ötéves évfordulóján a Parlamentben tartott ünnepségen, hogy a 2011-ben Schmitt Pál által aláírt alaptörvény megosztja a társadalmat, de azt talán nem sejtették, mennyire.

Trócsányi László igazságügyi miniszter is beszélt a Parlamentben az alaptörvény ünnepénFotó: Polyák Attila - Origo

Azt, hogy az egy kivétellel kizárólag kormánypárti szavazatokkal elfogadott új alkotmányért nem mindenki lelkesedik, mi sem bizonyította jobban, minthogy az ünnepség idején a Kossuth téren liberális fiatalok tüntettek ellene.

Néhány órával később pedig Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és a Demokratikus Koalíció tartott tiltakozó demonstrációt ez alkalomból. Az Origo is megírta, ezen Gyurcsány azt mondta, "az önkény zsarnokságba csapott már át".

Megkérdeztük olvasóinkat

Az Origo már pár nappal korábban, az évfordulóra szervezett ünnepségsorozatról írt cikkében szavazásra bocsátotta a kérdést. Kíváncsiak voltunk, olvasóink mit gondolnak az ünnepségről. Négy lehetséges választ adtunk, ebből kettő a szimpátia, másik kettő az elutasítás kifejezésére szolgált.

Kiértékeltük az eredményt: kedd estig 1721 szavazat érkezett. A nem reprezentatív felmérés szerint a válaszadók csupán 21 százaléka értett egyet azzal, hogy az új alaptörvény évfordulóját érdemes, sőt szükséges megünnepelni - akár még ennél pompásabban is. Csaknem 80 százalék viszont úgy vélte, hogy semmi ünnepelnivaló nincs az új alkotmányon, és a pénzt fordíthatták volna nemesebb célra.

Nincs vége az ünnepnek

Mint arról az Origo beszámolt, a hétfői, a Parlamentben tartott központi ünnepséggel - melyet este koncert zárt a Zeneakadémián - még nincs vége az ünnepségsorozatnak. Sőt, már volt előzménye is: április 14-én Debrecenben tartottak egy konferenciát Nemzeti szuverenitásunk alapkérdései címmel a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában.

Az ötéves évfordulóra kiadott emlékbélyegFotó: Polyák Attila - Origo

A kormány tervei szerint az ünnepségsorozatnak a jövőben további három vidéki állomása is lesz: ezeknek előkészületei jelenleg is zajlanak. Ezeket kiegészítik majd ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen előkészített konferenciák, továbbá a Magyar Nemzeti Bank is szervez konferenciát "az Alaptörvény közpénzügyi vonatkozásairól".

Az évfordulóra kibocsátott 10 ezer forintos ezüst emlékéremForrás: MTI/Illyés Tibor

Az Origónak a költségekkel kapcsolatos kérdéseire az egyik szervező, az Igazságügyi Minisztérium azt válaszolta, hogy a kormány a költségvetésből összesen 9,6 millió forintot különített el az évforduló megünneplésére. Kiderült, hogya vidéki események finanszírozásába a fogadó városok és egyetemek vállalnak szerepet, valamint az is: "közbeszerzés lebonyolítására nem kerül sor, az ünnepségekhez reklámkampány sem kapcsolódik".

Szimbólum is az alaptörvény

Az ünnepelt alaptörvény nem csak joganyagként, szimbólumként is fontos a Fidesznek és Orbánnak. Mint arról az Origo beszámolt, ezzel is igyekezett a Fidesz erősíteni az összefogást, az egységet, a nemzeti összetartozást.A Fidesz 2010-es választási győzelmének első évfordulójára készítették el az új, hivatalosan sem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezett jogszabályt.

Az alaptörvény a ParlamentbenFotó: Bielik István - Origo

Ugyan a Fidesz valóban nem jelezte előre a kampányban, a kormányprogramban az új alkotmány szükségességét, jelzésértékű lehetett Orbán Viktor kormányfőnek egy 2009-es nyilatkozata, miszerint tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli azt - noha 1989-ben még magáénak érezte -, mivel annak szerinte azt is tükröznie kellene, mit gondol önmagáról az ország, illetve azt, merre tart.

Szájer József is kivette a részét az alaptörvény megírásából - felszólalt az ünnepségen isFotó: Polyák Attila - Origo

Bevallása szerint az alaptörvény bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást Szájer József fideszes EP-képviselő maga írta az iPadjén Brüsszel és Budapest között utazva.

A konszenzust nélkülöző alaptörvény elfogadását nemcsak Magyarországon, külföldön is heves tiltakozások előzték meg

- többek között aggályait fejezte ki a Velencei Bizottság és az ENSZ-főtitkára is.

(F)eltűnt Kerényi Imre

Az Origo információi szerint az alaptörvény-ünnep megszervezésében hivatalosan nem vett részt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, holott a színházi rendező 2011-ben, az alaptörvény elfogadása után a kormányfő megbízásából még annak széleskörű népszerűsítésébe kezdett.

Az önkormányzatok alaptörvénysarkokat rendeztek be Kerényi ötletéreForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az "alaptörvény asztalának" kiötlője, Kerényi Imre koncepcióját megvalósítva a kormány kötelezővé tette, hogy az összes, mintegy 3200 önkormányzatnak külön szobát, asztalt és asztalszolgát, valamint dekorációként virágot kell biztosítaniuk az új alkotmánynak a Magyar Közlönyben megjelent példány olvasásához, illetve a saját példány megrendeléséhez.

Alap-, közép- és felsőfok

A népszerűsítés "alapfoka" volt az asztal, a középfok már az alaptörvény díszkiadását jelentette - melyet érettségizőknek, illetve állami protokollajándékként is javasolt Kerényi -, továbbá egy festménysorozat. A népszerűsítés "felsőfoka" a három - a Parlamentben, a Sándor-palotában és egy trezorban elzárva őrzött - bőrbe kötött, nagy formátumú díszkiadáspéldány.

Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottFotó: Origo

Mintegy 20 millió forintért készült el végül a 16 festmény, amely az alaptörvény illusztrációjaként a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb eseményeit mutatta be. Ezekből kiállítást is rendeztek 2012. január 2-án a Nemzeti Galériában. A kiállítást Orbán Viktor nyitotta meg, majd részt vett az azt követő operaházi gálaesten is - miközben kint az utcán tüntettek ellene.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK