Budaörs, 2014. augusztus 25.
Gyerekek játszanak a többszörös családbarát munkahelyként elismert Kürt Zrt. budaörsi székházában, Novák Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának a gyed extráról tartott sajtótájékoztatója előtt, 2014. augusztus 25-én. A tájékoztatón elhangzott, hogy az év első felében 18 600 édesanyához, illetve családjához érkezett többletjuttatás a gyed extrával.
MTI Fotó: Soós Lajos
Vágólapra másolva!
Minden megmarad a családi napközikből, ami jó, és azt sem tiltják meg senkinek, hogy piaci alapon saját intézményt működtessen – mondta az Origónak Novák Katalin. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint az új bölcsődei rendszernek az a lényege, hogy alkalmazkodjanak a szülők igényeihez.
A bölcsődei átalakításoknak nem az a célja, hogy minden anya visszamenjen dolgozni.
Egyes településeken nagy segítség, ha a gyerek naponta négyszer étkezhet.
Kevesebben járnak Magyarországon bölcsibe, mint az Európai Unió átlaga.
Rugalmas nyitvatartásban gondolkoznak.
Megteremtik a lehetőségét, hogy tanuljanak a középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők.
Személyesen is érintett a témában, hiszen három gyermeke van. Mikor járt utoljára bölcsődében?
Bölcsődébe a munkám miatt is viszonylag rendszeresen eljutok, de Ádám, a legnagyobb gyermekünk is megjárta a rendszert, úgyhogy vannak személyes tapasztalataim.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár legkisebb gyermeke is bölcsődés volt. Fotó: Bielik István - Origo
Mint szülő, hogyan látja a rendszert? Változtatna valamin?
A szülőknek majdnem mindig lelkiismeret-furdalásuk van, amiért a bölcsődében hagyják a gyermekeiket. Éppen ezért meg kell őket nyugtatni, éreztetni kell velük, hogy jó helyen vannak. Hogy min változtatnék? A hozzáférésen, a rugalmasságon, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb családnak tudjunk segíteni. Ebbe az irányba is mozdultunk el az új jogszabályokkal.
A kormány célja, hogy minél több bölcsődei férőhely létesüljön, és minél több anyuka visszamenjen dolgozni, miközben sokan lelkiismeret-furdalással küszködnek. Meg lehet változtatni ezt a szemléletmódot?
Félreértés ne essék: mi nem azt szeretnénk, hogy minél korábban dolgozzanak az anyukák.
Azért építjük a bölcsődéket, hogy ha a szülők dolgoznának, megtehessék.
Nem az a cél, hogy országszerte zsúfoltak legyenek a bölcsődék, és minden kisgyermekes anyuka dolgozzon. Igenis jó dolog, ha valaki otthon tud maradni, és szívesen is teszi, ezért van ismét a három évig tartó gyes. Ha ugyanakkor kell a második kereset a családban, vagy az édesanya dolgozni szeretne, akkor legyen erre is lehetősége. Erről szól a gyed extra, és ehhez kellenek a bölcsődék. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak olyan hátrányos helyzetű régiók is az országban, ahol nagy segítség, ha a gyermek már három éves kora előtt is felügyeletet kap és napi négyszer ingyenesen étkezhet. Ami a férőhelyek bővítését illeti, az valóban célunk.
Körülbelül hány bölcsődei hely hiányozhat most az országból?
Jelenleg a hároméves korosztály
17 százaléka jár bölcsődébe,
ez az Európai Unió átlagánál kevesebb. Óriásiak viszont a regionális különbségek: vannak települések, ahol hatalmas az igény a bölcsődékre, és vannak olyan falvak, ahol nincsenek feltöltve a helyek. Ezért is gondolom, hogy bölcsődék esetében a biztonság és a rugalmasság a két kulcsszó.
Magyarországon kevesebb gyerek jár bölcsődébe, mint az Európai Unió átlaga Forrás: MTI/Soós Lajos
Mit ért rugalmasság alatt?
Azt, hogy rugalmas megoldásokat kínálunk. Pontosan erről szól a jövő évtől elinduló rendszer, és ezért lesz négy különböző típusú bölcsőde. Maradnak a hagyományos bölcsődék, tíz főnél nagyobb létszámú csoportokkal. (Ezek ugyanolyanok lesznek lényegében, mint a mostani, nagyobb intézmények.) Alakulnak mini bölcsődék, amelyek ugyanezt tudják, csak kisebb csoportokkal. Lesznek családi bölcsődék, a családi napközi folytatásaként, és munkahelyi bölcsődék, melyek fenntartásából a munkaadónak is ki kell vennie a részét.
Mi a különbség a mini és a családi bölcsődék között?
A mini bölcsődét jellemzően az önkormányzatok fogják fenntartani, a családi bölcsőde ezzel szemben civil fenntartású nonprofit vállalkozás, amelyekkel viszont az önkormányzat akár szerződést is köthet. Mindkettőre jellemző a családias légkör, a kisebb csoportlétszám és a lazább követelményrendszer.
A legnagyobb változás, hogy jövő januártól minden olyan településen kell működnie bölcsődének, ahol negyvennél több kisgyermek van, vagy pedig ötnél több szülő igényli a fenntartását. Hogyan teremtik meg ennek az anyagi és az infrastrukturális feltételeit?
Egyrészről az önkormányzatok társulhatnak is, másrészről a kormány is elkülönítette erre a forrásokat. Az elmúlt öt évben már közel 30 milliárd forintot költöttünk a bölcsődei férőhelyekre, most pedig óvodákra és bölcsődékre együtt még 100 milliárd forintot tettünk félre. A felkészülésre több mint egy évet adtunk az önkormányzatoknak, és az sem mellékes, hogy a feltételeknek 2018. december 31-éig kell eleget tenniük.
Bölcsődei férőhelyek és a beíratott gyermekek száma (2000-2014) Forrás: MTI
Mindenki azt akarja tudni, mi lesz a családi napközikkel?
Minden megmarad belőlük, ami jó. A családi napközik családi bölcsődeként működnek majd tovább, csak a három év alatti gyermekekre koncentrálva. Korábban tág volt a korhatár, hiszen akár 14 éves gyermekeket is fogadhattak, de már eddig is jellemzően a 3 év alatti korosztály vette igénybe. Mielőtt bárki bármit elsiratna, azt is hozzáteszem, hogy
piaci alapon bármit lehet.
Állami normatív támogatás a felsorolt négy bölcsőde típushoz jár, ezen kívül a jogszabályok figyelembe vételével, akármilyen intézmény létezhet.
A szabályozás szerint minimum négy, maximum tizenkét órát tölthet egy gyermek a bölcsődében és ennek megfelelően lehetnek nyitva az intézmények.
A nyitvatartási idő meghatározásánál is a rugalmasság a fő szempont. Egy olyan kistelepülésen, ahol csak néhány kisgyermek van, és három műszakban dolgoznak az édesanyák, szükség van az ilyen megoldásokra. A gyermekek jellemzően néhány órát vannak a bölcsődékben, a tizenkét óra inkább egy elvi lehetőség. Természetesen személyzet is kell, vonzóvá kell tenni a pályát. A felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozókat beemeltük a pedagógusi életpályába, és már az idei felvételi adatokon is látszik, hogy első helyen háromszor annyian jelölték meg a szakot, mint tavaly.
A cél, hogy minden több legyen a bölcsődei férőhely Forrás: MTI/Komka Péter
Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő fizetés.
A középfokú végzettségűek bérrendezésére is forrást fog biztosítani a 2017. évi költségvetés. Persze más a fizetése annak, aki felsőfokú végzettséggel végzi ugyanazt a munkát, mint egy középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő. Már dolgozunk azon, hogy akiknek nincs felsőfokú képesítésük, viszont nyitottak a tanulásra, munka közben is megszerezhessék azt. Szerintem logikus cél, hogy minél jobb képesítésű emberek vigyázzanak a gyermekeinkre.
Ha már itt tartunk, mennyire lesz szigorú a bölcsődék ellenőrzése?
A cél az volt, hogy pont annyi szabály legyen, amennyi garantálja a kicsik biztonságát, de eggyel se több, mint amennyi ehhez szükséges.
Nem akarunk felesleges, adminisztratív korlátokat.
A minimum feltételeket áttekintettük és még csökkentettük is, ezeknek viszont szigorúan ellenőrizzük a betartását.
A legfontosabb kérdést hagytam a legvégére: mennyibe fog mindez a szülőknek kerülni?
Célunk, hogy a bölcsőde valóban elérhető legyen. Ez sok esetben teljes ingyenességet jelent, beleértve az étkezést is, vagy csekély kiadást. A bölcsődék nagy többségben önkormányzati fenntartásban működnek majd,
nekik lehetőségük van térítési díjat szedni.
Persze továbbra is maximalizálva lesz az összeg és a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére, a szociálisan rászorulók számára térítésmentes marad az ellátás. Ha kérnek is térítési díjat az önkormányzatok, a lényeg, hogy mindezt csak bizonyos keretek között tehetik. Bízom benne, hogy az elmúlt évek intézkedéseinek is köszönhetően, sok családnak jelent majd segítséget az új bölcsődei rendszer.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
