Tárki: Csökkent a Fidesz, erősödött az MSZP

MSZP kongresszus

Negyedéve még történelmi mélyponton volt a szocialisták támogatottsága, áprilisra viszont némileg megnőtt a szavazótáboruk, és újra megközelítették a Jobbikot. Eközben a kormánypártok érzékelhető mértékben veszítettek táborukból – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, áprilisi pártpreferencia-kutatásából.

A legnagyobb változást 2016 januárja és áprilisa között a Fidesz-KDNP, valamint az MSZP táborában regisztrálta a Tárki: előbbi statisztikailag is jelentős mértékben csökkent, utóbbi pedig nőtt. Mindeközben se a többi párt szavazótábora, se pedig a passzív választók aránya nem változott érdemben az elmúlt negyedév alatt – olvasható a Tárki kutatásában.

A teljes népesség körében a kormányzó jobboldali pártszövetség szavazótábora 4 százalékponttal,

31 százalékról 27 százalékra csökkent

január és április között, a pártválasztók körében pedig még ennél is nagyobb mértékben, 54 százalékról 47 százalékra csökkent.

Erősödő MSZP

A szocialista párt támogatottsága hasonló mértékben változott, csak épp ellenkező előjellel: a teljes népességen belül az MSZP-tábor januárban még mélyponton volt, az általuk mért legalacsonyabb szinten, 7 százalékon állt, ami 3 százalékpontos növekedés után áprilisra 10 százalékosra nőtt, a pártválasztók között pedig 12 százalékról 18 százalékra emelkedett.

Tóbiás József örülhet a legfrissebb Tárki-számoknak Fotó: M.Schmidt János – Origo

Mindeközben a Jobbik támogatottsága lényegében nem változott (a teljes népességen belül a januári 12 százalék után áprilisban 11 százalék, a pártválasztók között pedig mindkét hónapban 20 százalék). Az MSZP növekedése és a Jobbik stagnálása eredményeképpen

a jobboldali radikális párt elvesztette a szocialistákkal szembeni előnye nagy részét,

így áprilisra a két nagyobb ellenzéki párt közötti különbség lényegében eltűnt, és statisztikai értelemben azonos szinten állnak.

Nincs változás

A többi, kisebb ellenzéki párt támogatottsága lényegében nem változott, táboraikban az elmozdulás legfeljebb kerekítve éri el az 1 százalékpontnyi különbséget a korábban mértékéhez képest. Így most a teljes népesség körében a DK 4 százalékon, az LMP 2 százalékon, az Együtt, valamint a PM 1-1 százalékon áll, a pártválasztókon belül pedig

a DK 7 százalékot, az LMP 4 százalékot,

az Együtt 2 százalékot, a PM pedig 1 százalékot kapna.

Ugyanakkor a pártot különböző okokból nem választó, heterogén passzív kör teszi ki továbbra is a legnépesebb választói csoportot (43 százalék), amelynek összesített aránya lényegesen nem változott az elmúlt időszakban. Megjegyzendő azonban, hogy ezen a látens csoporton belül a válaszmegtagadók, a pártválasztásukat eltitkolók aránya lényegesen nőtt, 12-ről 16 százalékra, míg a bizonytalanoké kismértékben, 30-ról 27 százalékra csökkent ˜– olvasható a kutatásban.