Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Sok diák választotta az érvelést és a novellaelemzést a hétfői magyar érettségin. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a novellaelemzés könnyű volt, az érvelő feladat szövege viszont kicsit elvont.
Hétfő reggel a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával kezdődött meg az idei tanév május-júniusi érettségi időszaka.
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy írásbeli vizsgáján a diákoknak szövegértési és szövegalkotási feladatokat kellett megoldaniuk, amelyekre - közép- és emelt szinten is - 240 perc állt rendelkezésükre.
A középszintű vizsga első részében Moravcsik Gyula A papiruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezni. Az 1942-ben megjelent könyv az ókori szövegekről szól, a szerző fennmaradásuk körülményeit vizsgálja.
A második, szövegalkotási részben három feladat közül választhattak a diákok: az érvelésnél Csoóri Sándor Nomád naplójából kaptak egy szövegrészletet, de választhatták Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezését vagy Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című alkotásának összehasonlító elemzését is.
Az emeltszintű vizsgán először Arany Jánosnak a Bánk bánról szóló tanulmánya alapján kellett kérdésekre válaszolni, majd
három szövegalkotási feladatot kellett megoldaniuk a diákoknak.
A reflektálásnál magyar szerzők alkotásainak sikerességét kellett elemezniük a vizsgázóknak, figyelembe véve az UNESCO adatait, amelyek a Kertész Imre alkotásaiból készült külföldi fordítások sikerességét mutatták. Novellaelemzésben Csáth Géza A varázsló kertje című műve volt a feladatuk.
Harmadik feladatként pedig
levelet kellett írniuk a vizsgázóknak egy határon túl élő fiatal magyar közösségnek
arról, hogy miért őrizzék meg településük értékeit.
Középszinten a szövegalkotási feladatoknál sok diák választotta az érvelést és a novellaelemzést - derült ki az MTI által megkérdezett középiskolai tanárok nyilatkozataiból.
A szövegértési feladat nehézségi fokáról eltérően vélekedtek.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középszintű érettségi szövegértési feladata kitűnő volt, kellőképen nehéz.
A feladat érdemének nevezte, hogy sokféle részfeladat volt, és nemcsak a legegyszerűbbek, a tények visszakeresésére vonatkozóak fordultak elő, hanem olyanok is, amelyek bekezdések közötti logikai viszonyra kérdeztek rá, címadással lényegkiemelést kértek vagy különböző szöveghelyeken található, de összekapcsolódó elemeket.
Arató László szerint
Csoóri Sándor Nomád naplója nagyon szép és gondolatébresztő szöveg, ugyanakkor egy kicsit elvont a témája.
Így nem biztos, hogy a kevésbé művelt és kevésbé irodalmár tanulók is jól meg tudják oldani, pedig gyakran nem a jó irodalmárok választják ezt a feladatot - mondta.
Arató szerint a Tamási Áron-novella elemzése egészen kitűnő választás, hiszen könnyű a szöveg, de mégis feladatot jelent. Az összehasonlító verselemzésről azt mondta, hogy kicsit anakronisztikus feladat, ez az érettségi tétel az 1970-es években volt legutóbb, ráadásul igen hosszú versekről van szó.
Az Oktatási Hivatal szerint magyar nyelv és irodalomból
középszinten 1161 helyszínen 74 662 vizsgázó, emelt szinten 51 helyszínen 1868 vizsgázó tett érettségit.
A magyar mint idegen nyelv tárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg.
Ebből a tárgyból csak középszintű érettségi vizsgát lehet tenni, amelynek időtartama 180 perc. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 62 helyszínen 132 diák írásbelizett.
Az érettségi kedden a matematika írásbelivel folytatódik.
