Orbán nyerne, de Budapesten megizzasztanák

2016.05.03. 10:18

Fidesz-KDNP-nek lenne a legtöbb képviselője az Országgyűlésben az Origo mandátumbecslése alapján. A baloldal csak Budapesten és Szegeden tudná megszorongatni a kormánypártokat. Érdekesség, hogy van olyan felmérés, amely szerint négy évvel ezelőtt feleakkora volt a Fidesz támogatottsága, mint napjainkban.

Stabil többséget szerezne a Fidesz-KDNP az Országgyűlésben az áprilisi közvélemény-kutatási eredmények alapján. E havi becslésünkhöz négy intézet (a Nézőpont Intézet, a Medián, a Tárki és a ZRI Závecz) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe.

Kétszer nagyobb a Fidesz a Jobbiknál

A négy intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP összevont támogatottsága 45 százalék volt. Második helyen a Jobbik állt 20,5 százalékkal, majd a harmadik helyen az MSZP végzett 15 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 8,75, az LMP 5, míg az Együtt 3 százalékot ért volna el.  A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok eredményeit összeadtuk (26,75 százalék), mivel a jelenlegi támogatottságuk alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki. A külön indulás öngyilkosság lenne a részükről. 

Mindezek alapján a Fidesz-KDNP 125, a közös baloldal 40, a Jobbik 28, míg az LMP hat mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal összesen hét egyéni körzetet nyerne meg: egy szegedi választókerületet, a III. kerületi, a IV. kerületi, a X. kerületi, a XIII. kerületi, a XIV. kerületi és egy XXI-XXII. kerületi választókerületet. Az eredmények ugyanakkor azért is csalókák, mert Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár tizedpontnyi különbség van a pártok között. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel.

Az egyéni választókerületek győztesei a 2016. áprilisi felmérések alapjánForrás: Origo

Csorna kontra Angyalföld

A kormánypártok a csornai választókörzetben érnék el a legnagyobb sikert, több mint 60 százalékos támogatottsággal. A baloldal a XIII. kerületben több mint 46 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét, de a IV. kerületben is 40 százalék fölött szerepelne. A Jobbik a gyöngyösi választókerületben szerepelne a legjobban,  több mint 32 százalékos eredménnyel,  de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.

Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Egyebek között azért is, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjuk.

A XIII. kerületben toronymagasan vezet a baloldal a Fidesz előttForrás: Origo

Szegeden például Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP. Bencsik János, Tatabánya fideszes képviselője pedig 2014-ben szerepelt több mint öt százalékponttal jobban a körzetben, mint a kormánypárt listája.

Ha a baloldali pártok külön indulnának, a Fidesz az összes választókerületben győzne, közel háromnegyedes többsége lenne az Országgyűlésben. Egyébként a legutolsó olyan felmérést, ami nem a Fidesz előnyét mutatta, 2006 júniusában publikálta a Tárki.

Négy éve is hasonló volt a helyzet

A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani a korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és nagyjából ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában.

2012 áprilisában az Ipsos, a Tárki, a Századvég és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz-KDNP a biztos szavazók körében 43,75, az MSZP 24,5, a Jobbik 18,25, az LMP 7,5, a DK pedig 4 százalékon állt. Bár a biztos pártválasztók körében most is nagyjából hasonlóak az arányok, az igazi különbség a teljes népességre vonatkozó adatokban van.

Míg 2016 áprilisában a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 28,25 százalék volt a négy intézet felmérése alapján, addig négy évvel ezelőtt 24,25 százalék volt ez az érték. Négy évvel ezelőtt az Ipsos például feleakkora (17 százalék) Fidesz-támogatottságot mért, mint most a Medián (33 százalék) a teljes népesség körében. Milyen tanulságot lehet levonni ezekből a számokból?

Többször fordult már a kocka

Két évvel a következő választások előtt messzemenő jóslatokat nem érdemes megfogalmazni. Ennyi idő bőven elég arra, hogy az erőviszonyok alapvetően átrendeződjenek. Jó példa erre, hogy 1992-ben toronymagasan vezetett a Fidesz a felmérések szerint,  mégis 1994-ben az MSZP örülhetett. 2004-ben is a Fidesz vezetett jelentős előnnyel a szocialisták előtt, 2006-ban pedig viszonylag simán kikapott az MSZP-SZDSZ-koalíciótól.

Dunaújvárosban elmaradt a baloldali pártok összefogásaFotó: Origo

Olyan szempontból azért bizonyos támpontot jelentenek az összehasonlítások, hogy láthatjuk, milyen pozícióból futnak nekik a pártok a ciklusból hátralévő időnek. Az biztos, hogy mind a bal-, mind a jobboldali ellenzéknek jelentősen bővítenie kell a szavazói bázisát, ha sikerrel akarja felvenni a küzdelmet 2018-ban a Fidesszel. Kézenfekvő lenne egy széles körű együttműködés a két oldal között, de egyelőre kizárhatjuk, hogy a Jobbik mondjuk a DK-val összefogjon. Ráadásul a dunaújvárosi időközi voksoláson az MSZP-nek és a DK-nak sem sikerült összehoznia a közös indulást.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK