Terrortörvények: szakmai igen, politikai vétó

Budapest, 2013. július 9. A Terrorelhárítási Központ (TEK) rendőrei kiképzésen vesznek részt budapesti bázisukon 2013. július 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ha a Fidesz hajlandó apróbb engedményekre, és nem bombázza szét az ötpárti egyeztetéseken csiszolt terrortörvénycsomagot, akkor azt az összes ellenzéki párt megszavazhatja. Az alaptörvény-módosítás már nehezebb kérdés: ezt a Jobbik támogatná, ha a kormány hajlandó lenne kérésükre beemelni a terrorveszélyhelyzet mellett a betelepítési kvóta elutasítását is az alkotmányba.

Jó esély van arra, hogy egy fideszes törvényjavaslat rég nem látott konszenzussal, a legtöbb ellenzéki képviselő támogatásával, vagyis a szükséges kétharmadnál bőven nagyobb támogatással menjen át a parlamenten. Ez a terrortörvénycsomag – benne a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozásával és egy sor, a megnövekedett terrorveszélyre szakmai, nem pusztán politikai választ kínáló megoldással.

Pénz van, aki költi, nincs

A kormány biztosra veszi a benyújtó Pintér Sándor belügyminiszter után csak Pintér-csomagként emlegetett terrortörvény megszavazását, hiszen bár az indítványról csak a jövő héten szavazhat a Ház, a kormány a hétfőn megjelent határozatában már számol a még nem is létező TIBEK-kel, annak működési költségeit is előteremtette.

A Terrorelhárítási Központ idei költségvetését már meg is duplázta a kormány Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mint arról az Origo is beszámolt, a kormányhatározatból kiderült, hogy 55 milliárd forintos pluszforrást ítélt meg a kabinet a terror elleni harcra, a Terrorelhárítási Központ (TEK) 15 milliárd forintot kap idén – többet, mint a szervezet idei költségvetése összesen. Tízmilliárdok jutnak továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a honvédségnek is.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal összeköltözik a TIBEK-kel - Pestről Budára Forrás: MTI/Róka László

Ami pedig a Pintér-csomagban létrehozni kívánt TIBEK-et illeti, a kormányhatározat szerint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozására egyszeri 70 millió forintos támogatást különítettek el. A beépülő támogatás összege itt évente 680 millió forint lesz – vagyis ennyit szánnak a jövőben a szervezet működtetésére. A TIBEK-et az Alkotmányvédelmi Hivatallal együtt 18 milliárd forintból el is költözteti a kormány – az épületet is kiszemelték már Budán. Az Origo kérdésére a Belügyminisztérium közölte, hogy az összeg nemcsak a költözés, hanem az épület felújításának, informatikai fejlesztésének és a hivatalok működésének költségeit is tartalmazza.

Mi az a TIBEK, és mire jó?

A javaslatcsomag központi eleme a sajtóban sok helyütt szuper-titkosszolgálatként emlegetett új szervezet, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis a TIBEK létrehozása, ez azonban

valójában se nem szuper-titkosszolgálat, se nem új szervezet.

A TIBEK-et egy már létező másik szervezet, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, vagyis a Szebek bázisán hoznák létre, némi profilmódosítással.

Lehallgatásra, titkos információgyűjtésre a TIBEK nem lenne jogosult Forrás: MTI/Christophe Karaba

A TIBEK-nek nem lenne joga titkos információgyűjtésre, hanem a többi, erre jogosult szolgálattól beérkező hatalmas mennyiségű információt kezelné, elemezné és értékelné. Gyakorlatilag összefésülné őket, és

kiszűrve az egyes szolgálatok olykor egymásnak ellentmondó infóit, egyfajta „fúziós központként” segítene eldönteni, melyik elem releváns,

komolyan vehető. Ahogy a Belügyminisztériumban remélik, ez javítja majd a „felszabdalt nemzetbiztonsági struktúra hatékonyságát”.

a szolgálatok szakmai féltékenységből, talán némi politikai számításból is, de nem mindig osztanak meg egymással információkat,

holott gyakran párhuzamosan egyazon témán dolgoznak. Az irány tehát az, hogy a fúziós központba minden titkos információgyűjtésre jogosult szervezetnek „be kell majd tolnia, amije van”.

Nem először futnak neki

Nem véletlen egyébként az, ha valakinek a most tervezett TIBEK-ről beugrik egy másik, néhány éve sokat emlegetett hasonló rövidítés, a NIBEK.
Még az előző ciklusban, 2011-ben állt elő Pintér Sándor belügyminiszter azzal, hogy szükség lenne egy, a szervezett bűnözés elleni központ bázisán létrehozandó szervezetre, aminek ő a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis a NIBEK nevet adta.
Fontos különbség, hogy az valóban egy szuper-titkosszolgálat lett volna, hiszen az eredeti elképzelés szerint titkosszolgálati jogállást kapott volna. Sőt, a most tervezettnél sokkal szélesebb körben kötelezett volna állami szerveket „együttműködésre”, vagyis az általuk kezelt adatok azonnali és folyamatos átadására.

Ezért is emlegették akkor Nagy Testvérként a NIBEK-et, ám az ötletéért még a fideszes házelnök, Kövér László - a titkosszolgálatokat felügyelő egykori tárca nélküli miniszterként - sem lelkesedett. Így végül Kövér László módosító indítványt nyújtott be, amely elvette a leendő szervezettől a titkosszolgálati státuszt.
Az utolsó döfés az volt, hogy a Fidesz egy másik korábbi titkosszolgálati minisztere, Demeter Ervin a zárószavazás előtti módosítójával teljesen elvetette a NIBEK megalakítását.

Messziről indultak, közeledtek

A Pintér-csomag a 30 oldalnyi törvénymódosítás indokaként a többi között a globális biztonsági kihívásokat említette, valamint azt is, hogy „a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait”.

A Pintér-csomag 30 oldalon mintegy két tucat törvényt módosít Forrás: MTI/Kovács Tamás

A párizsi, majd a brüsszeli terrortámadásokat is figyelembe véve nem meglepő, hogy ezzel az alapvetéssel az elmúlt hetek-hónapok ötpárti egyeztetésein részt vevő ellenzéki pártok is egyetértettek.

A vita inkább azon volt, hogy milyen konkrét eszközökkel növelhetők a terrorelhárítási képességek,

illetve hogy a kormány ötletei mennyire nyithatnak teret az önkénynek.

A két tucat törvényt érintő jogszabálycsomag első szövegváltozata ugyanis még meglehetősen szabad kezet adott mind a TIBEK esetében, mind más pontokon a mindenkori hatalomnak. Így például az egyeztetéseken komoly vita volt arról, hogy a TIBEK mely szolgálatok és állami szervezetek adataira látna rá, vagy éppen arról: ki férhetne hozzá az általa kezelt információkhoz.

Az egyeztetéseken kompromisszumkész volt a BM, és több ponton engedett, befogadva ellenzéki javaslatokat. Visszavonulót fújt a tárca végül abban is, hogy a büntető törvénykönyvbe (Btk.) építsék be a titkos kommunikációt lehetővé tevő alkalmazásokat - így például csevegőappokat vagy más anonimitást biztosító platformokat - használók büntetőjogi felelősségre vonását.

Mégsem büntetnék a titkosított kommunikációs csatornák használóit Forrás: MTI/Mohai Balázs

Eredetileg két év börtönbüntetéssel fenyegette a Pintér-csomag első verziója a felhasználókat, akik között nemcsak terroristák lehetnek, hanem például üzleti információikat védő üzletemberek, vállalatvezetők, vagy egyszerűen csak paranoiás állampolgárok. Arról azonban nem tett le a kormány, hogy büntesse az alkalmazásszolgáltatókat, ha nem működnek együtt a hatósággal.

Vannak még vitás pontok

Fontos és az Origo információi szerint továbbra is vitatott, elutasított pontja azonban a csomagnak a katasztrófavédelmi törvény javasolt módosítása is, amely szerint a belügyminiszter „a fennálló

terrorfenyegetettség készenléti fokozatától függetlenül rendeletben korlátozhatja, megtilthatja tömegrendezvények tartását,

illetve tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatását”.

Egy korábbi Fidesz-nagygyűlés - szinte bármilyen tömegrendezvényt betilthatnak Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezt a pontot azért érte heves kritika az ellenzéki pártok részéről, mert a jól ismert, négyfokozatú terrorskálától – aminek a magas második helyett az alacsonyabb harmadik fokozata van jelenleg érvényben – függetlenül,

„békeidőben” is lehetővé tenné bármilyen tömegrendezvény - például focimeccs, falunap, választási nagygyűlés - megtartását gyakorlatilag országszerte akár.

Ráadásul kétség merült fel az ellenzéki részről a javaslat alkalmazhatóságát illetően is, hiszen a miniszteri rendelet hatálybalépéséhez annak meg kell jelennie a Magyar Közlönyben, ami ha nem is napokat, de legalább órákat vesz igénybe – ez vészhelyzetben túl sok idő. A hatóságoknak a hatályos szabályok alapján amúgy most is joguk van fenyegetés esetén közbeavatkozni rendezvényeken.

Megegyezésközeli helyzet

Miután az eredeti javaslat sokat finomodott, egyes pontjait teljesen törölték, másokat az ellenzéki véleményeket figyelembe véve pontosították, módosították, így a jelek szerint a benyújtott változat már nagy vonalakban bírja az ellenzéki pártok támogatását is. Úgy tudjuk, a Jobbik, az LMP és az MSZP is úgy értékeli a helyzetet, hogy az „megegyezésközeli”.

Szép számban kaphat ellenzéki támogató voksokat is a terrortörvénycsomag Fotó: Origo

Ez azt jelenti, hogy ha a következő napokban fideszes módosítókkal nem „bombázzák szét” a javaslatcsomagot, nem próbál meg esetleg a kormány így „visszacsempészni” vagy újólag beemelni egyes aggályos elemeket, akkor támogatni tudnák az ellenzéki frakciók is a javaslatot. Információink szerint a független képviselők viszont várhatóan többségükben, vagy akár mindannyian elutasíthatják.

Az MSZP további garanciákat követel - be is nyújtották kapcsolódó módosítóikat.

Ezek egyike szigorúan meghatározná, mi számít terrorszempontból kiemelt biztonsági intézkedésnek, ilyenkor milyen speciális jogköröket kap a rendőrség. Kivennék az említett, tömegrendezvények betiltására vonatkozó részt, az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila jelzése alapján pedig a TIBEK illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok adathozzáférését is pontosabban szabályoznák.

Mindenhez hozzányúlnának

Fontos, hogy a terrorfenyegetettséggel összefüggésben, a terrorveszélyhelyzet fogalmát bevezető alaptörvény-módosítást különválasztották, és a sorrendben hatodik alkotmánymódosítást nem a kormány vagy valamelyik miniszter nyújtotta be, hanem az fideszes képviselők önálló indítványa. Ehhez kapcsolódik - szintén önálló indítványként - egy más jogszabályokat módosító csomag.

Az alaptörvény a Parlamentben - hatodszor módosítanák Fotó: Origo

Mint arról az Origo beszámolt, az alaptörvény-módosítás egy új, külön jogrendi tényállást, a terrorveszélyhelyzetet vezetné be az eddigi öt különleges jogrendi helyzet mellett.

Az alaptörvény szerinti különleges jogrend időszakai jelenleg:

1. rendkívüli állapot
2. szükségállapot
3. megelőző védelmi helyzet
4. váratlan támadás
5. veszélyhelyzet

Majdnem szükségállapot

A tervezett alaptörvény-módosítás előkészítői úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.
A terrorveszélyhelyzet az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó egyéb jogszabály-változtatásokkal a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körű jogkörökkel ruházná fel a kormányt.

A tervezet szerint terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, aminek nyomán - a korábbi 60 naptól és utólagos felhatalmazástól eltérően -

a kormány legfeljebb 15 napra felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye.

Az alaptörvény-módosítási javaslat lényege, hogy lehetővé tenné a Magyar Honvédség felhasználását "szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején az erőszakos cselekmények elhárításában".

Harminc - nem semmi

Mint arról az Origo is beszámolt, a már januárban a kormány részéről ötpárti egyeztetésre vitt terrorveszélyhelyzethez kapcsolódó más jogszabály-változtatások rendkívül széles jogkörökkel ruházta volna fel a kormányt. Olyannyira, hogy ellenzéki pártok és független szakértők arra figyelmeztettek: önkényhez vezethet az alkotmánymódosítás, ami így többet árt, mint használ.

Az eredeti javaslat alapján 30 ponton szólhatott volna bele a kormány az emberek életébe, az állam működésébe.

Joga lett volna az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, az emberek kitelepítésére is. Sőt, elképzelhető lett volna, hogy a benzinkúton jegyre adják az üzemanyagot, a boltban pedig a kenyeret.

Terrorveszélyhelyzetben teljesen lezárhatná a határokat a kormány Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mint arról az Origo elsőként beszámolt, a tervezet alapján a kormánynak nemcsak a költségvetés kereteinek felborítására lett volna joga, de importkorlátozásokra, a közbeszerzések mellőzésére vagy az ország biztonságát veszélyeztető személyek, szervezetek vagyonának zárolására is. A 30 pont az egyeztetések során csökkent ugyan, ám a legtöbb korlátozás megmaradt

A Jobbikon múlhat

Fentiek miatt az alaptörvény-módosítás nem minden párt számára elfogadható. Úgy tudjuk, az LMP nem tervezi megszavazni a módosítást, és az MSZP sem. Bár a Jobbik kezdetben elutasította a változtatást, azóta több módosítást is végrehajtottak a javaslatukra. Így

elképzelhető, hogy a jobbikosokkal lesz meg a Fidesz-KDNP-nek a kétharmados többséghez hiányzó két voks.

Hogy ez azért készpénznek nem vehető, az is utal, hogy bár a kormány számára a jelek szerint fontos a terrorveszélyhelyzet bevezetését lehetővé tevő alaptörvény-módosítás, mégsem a kormány nyújtotta be a javaslatot a Parlamentnek, hanem kormánypárti politikusok önállóan. Vélhetően azért, hogy

ha nem kapja meg a javaslat a kétharmados többséget, akkor a kudarc nem a kormányra, hanem néhány kormánypárti politikusra vet csak rossz fényt.

Ám egy, a Jobbiknak tett szívességgel talán ez a fiaskó elkerülhető. A Jobbik kedden követelte, hogy a brüsszeli betelepítési kvóta elutasítását - amiről éppen aznap mondta ki a Kúria, hogy népszavazásra bocsátható kérdés - foglalják az alaptörvénybe. Így ha ezt - mondjuk egy fideszes módosítóval - mégis beépítik az alaptörvény-módosító javaslatba, a Jobbik akár támogathatja is azt.