A belügy biztosra megy

2016.05.04. 14:07

Az ország védelme minden pénzt megér – ezt szó szerint értelmezi a kormány, csak idén 62 milliárdnyi közpénzt költenek a terrorizmus elleni felkészülésre. A belügyminisztérium leveléből kiderül: tényként kezelik, hogy az Országgyűlés megszavazza az erről szóló alkotmánymódosítást is.

Növelni kell az ország védelmi képességeit, a kormánynak pedig minden olyan eszközt meg kell adnia a terrorizmus elleni küzdelemre, amit más európai államban is adott – ezzel magyarázta az Origónak a belügyi tárca, hogy

miért költenek csak idén 62,2 milliárd forintot a felkészülésre

A TEK nagyon jól járt

A költekezés részletei már ismertek az április 29-én és május 2-án nyilvánossá tett kormányhatározatokból:aközponti költségvetésből idén 55, 8 milliárd forintot kapnak a  polgári és katonai nemzetbiztonsági szervek, "szolgáltatói kapacitásnövelésre" és eszközbeszerzésre.

Ebből több mint 15 milliárd jut a Terrorelhárítási Központnak, nagyobb összeg, mint a szervezet egész idei büdzséje.

A TEK kommandósai egy BTR-80 típusú páncélozott szállító harcjármű mellett. Új eszközökre is telik az idei 15 milliárdos plusztámogatásbólForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Sokba kerül a költözés

További 6,4 milliárd forintba kerül idén, hogy modernizált, új épületet kap az Alkotmányvédelmi Hivatal – az újbudai, Fehérvári út 70. alatti ingatlan lesz az új székházuk.

Ide költözik a hamarosan felálló Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (Tibek) is, amit éves szinten 680 millió forintos beépülő támogatással működtetnének.

Létrehozzák a helyzetet

A belügyminisztérium a korábbinál erősebb jogi eszközökről is beszél: a szerkesztőségünknek küldött válaszlevélből kiderül, hogy

tényként kezelik az alaptörvény újabb módosítását,

pedig a terrorveszélyről szóló módosítójavaslatról még is nem döntött az Országgyűlés. "Az alaptörvénymódosítással különleges jogrendként"

létrehozzuk a terrorveszélyhelyzetet,

"és biztosítani szeretnénk a Magyar Honvédség bevethetőségét a terrorellenes küzdelemben" - írta a BM sajtóosztálya.

Szükségállapot light

A kormánypárti képviselők április 26-án nyújtották be a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást. 

Pintér Sándor belügyminiszter a mórahalmi határzár felállításakor tartott sajtótájékozatón. Úgy tűnik, a BM már tudja, hogyan fog dönteni az Országgyűlés az alkotmánymódosításrólFotó: Szabó Gábor - Origo

Ha az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja a változtatást, az rendkívüli helyzet esetén a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél szélesebb körű jogkörökkel ruházná fel a kormányt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK