Saját fát kaphat, aki Magyarországon születik

2016.05.11. 10:32

Ásók, vödrök, kannák és facsemeték. Gyerekek ültettek fákat a Népligetben kedden. Ha a Testvérfa Program beindul, tíz év alatt akár egymillió fát ültethetnek Magyarországon.

A program lényege az, hogy minden Magyarországon született gyerek kapjon egy őshonos fát. A kezdeményezést Dr. Szabó Marcel, a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes indította útjára kedden a Népligetben. A Testvérfa Program védnökei Szávay Ágnes egykori teniszező és Szécsi Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó. Ők is beszéltek a népligeti rendezvényen, ahol Dr. Szabó Marcel elmondta, hogy benyújtja a programról szóló határozati tervet az Országgyűlésnek. A programnyitón a szerváciusz Jenő Általános Iskola diákjai segítettek elültetni huszonkét facsemetét. Igaz, hogy ők nem most születtek, de szüleik nagyon sokat segítettek a program elindításában. A huszonkét csemetét az általános iskola tanulói fogadták örökbe.

A színpadon Dr. Szabó Marcel, a Jövő Nemzedékek Szószólója (középen) mellett a két fővédnök, Szávay Ágnes és Szécsi Zoltán.Fotó: Polyak Attila - Origo

Az Országgyűléshez küldik a javaslatot

Nem véletlenül választották a keddi napot a program indításához, hiszen május 10. már több mint száz éve a Madarak ás fák napja. Az első ilyen napot még Chernel István ornitológus szervezte 1902-ben. Dr. Szabó Marcel jogszabály-kezdeményező hatáskörével élve éppen ezért nyújtotta be kedden a Testvérfa Programról szóló országgyűlési határozati javaslatát. A program röviden annyi lenne, hogy minden magyar kisgyerek születését egy-egy őshonos erdei- vagy gyümölcsfa-csemete ültetésével ünnepeljék meg. A program szimbolikusan és a gyakorlatban is szolgálná a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét. A program egyrészt erősítené a gyerekekben a szülőföldjükhöz való kötődést, másrészt pedig jó lehet arra is, hogy a gyerekek egyenlőségét hirdesse, mivel

minden újszülött kapna fát, bárhol szülessen is az országban.

A program természetvédelmi hozadéka pedig kézzelfogható: a gyerekek és szüleik is közelebb kerülhetnek a környezettudatossághoz, az ültetett fák pedig egyértelműen csökkenthetnék a klímaváltozás hatásait.

Az egyik örökbefogadó és fája a Népligetben.Fotó: Polyak Attila - Origo

A programot egyébként több természetvédelmi szervezet is támogatja. Többek között a Klímabarát Települések Szövetsége, a WWF, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Faápolók Egyesülete is. A népligeti ünnepélyes ültetésen Lukács András, a Levegő Munkacsoport, és Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke is megszólalt.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke arról beszélt, hogy a faültetés, és a zöld területek növelése nem csupán az egészség szempontjából, hanem gazdaságilag is nagyon előnyös - elsősorban a zöldterületek melletti ingatlanok áremelkedésén keresztül.Fotó: Polyak Attila - Origo

Magyarországon nagyjából 90-100 ezer gyerek születik évente. Ha a program beindul, és nagyjából ennyi gyerek születik a jövőben is, akkor tíz év alatt körülbelül egymillió új fát ültethetnek.

Önkéntességre számítanak

A faültetés elsősorban a programba önkéntesen jelentkező önkormányzatok területein valósulna meg. A programban az önkormányzatok területén működő állami erdőgazdaságok és a nemzeti park igazgatóságok segítségére is számítanak a szervezők. Tervük szerint a gyerekek szülei is önként jelentkeznének az önkormányzatnál és részt vehetnének a névre szóló ültetésen. Arra az esetre is felkészültek a program kitalálói, ha a gyerekek szülei nem akarnának részt venni az ültetésben, vagy ha az adott önkormányzatnak nincsenek faültetésre alkalmas területei. Ilyenkor valamelyik közeli nagyvárosban hoznának létre parkjellegű ligeteket a gyerekek fáinak.

Az ültetésekre évente egyszer kerülne sor, amikor az előző évben született gyerekeknek ültetnék a fákat.

A tervek szerint a Testvérfa Program 2017. január 1-jén kezdődne és az Országgyűlés pénzzel is támogatná - elsősorban a facsemeték beszerzését és az ültetési költségeket vállalnák. A határozatjavaslat szövege szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy készítse elő Fatestvér Program működéséhez szükséges törvényjavaslatot.

Dr. Szabó Marcel is segített az ültetésben.Fotó: Polyak Attila - Origo

Nehezítenék a fakivágásokat

A Testvérfa Program alapvetően az ültetésről szól, de Szabó Marcelék a csemeték telepítése mellett meglévő, tehát az ország területén még élő fák védelmét is tervezik. Szerintük ugyanis újra kellene gondolni a közterületen álló (még élő) fák ápolására vonatkozó szakmai követelményi előírásokat. Először tehát fel kellene mérni a magyar közterületek fáit. Természetesen a Fatestvér Programban ültetett fák jogi védelem alatt állnának, és kiemelten jelennének meg a fanyilvántartásban. Mellettük ugyancsak kiemelten foglalkoznának a történeti, természeti, táji vagy genetikai értéket képviselő fákkal is. Ezeket külön nyilvántartásban tüntetnék fel.

Jelenleg csupán a fák kivágásának engedélyezését korlátozzák különböző rendeletek,

de a Fatestvér Program ezt kiegészítené faápolási, -gondozási kötelezettségekkel is. A népligeti rendezvényen beszélgettünk Dr. Szabó Marcellel a program részleteiről. 

Ki végezné az érdemi munkát a Fatestvér Programban?

Anyagi támogatást az Országgyűlés adna, és az önkéntesen jelentkező önkormányzatoknak lenne alapvető szerepe a gyakorlati megvalósításban.

Mi van, ha valamelyik önkormányzat valamiért nem szeretne részt venni a programban?

Én abban bízom, hogy a helyi polgárok fogják biztatni az ilyen önkormányzatokat. Ott lehet nehezebb hatást elérni, ahol a lakosok nem érdeklődnek, mert olyan esetben az önkormányzat is tehetetlen. Fordítva viszont működhet a buzdítás. A terjedésben is bízunk. Ha például van tíz település is egymás mellett, ahol ültettek fákat, azon a környéken biztosan terjed majd a program.

A faültetést egy olyan hagyománnyá szeretnénk fejleszteni 20-30 év alatt, mint például a karácsonyfa állítását.

Tehát teljesen természetes legyen egy családnak az, hogy ha gyerekük születik, akkor ültetnek egy facsemetét. Így már a születéskor csökkentenék a gyerek későbbi ökológiai lábnyomának méretét. A faültetés igényét szeretnénk állandóvá tenni.

A Testvérfa Program első fái a Népligetben.Fotó: Polyak Attila - Origo

Lenne a szülőknek beleszólása abba, hogy milyen fát ültessenek a gyereküknek és hova?

Mindenképpen magyar őshonos fákra kell gondolni. Emellett fontos az is, hogy a gyerek élőhelyéhez a lehető legközelebb ültessék a fát. Terveink szerint az önkormányzatoknak lenne egy interaktív térképe, ahol a szülők bejelölhetik azokat a pontokat, ahol szeretnék elültetni gyerekük fáját. Budapesten jóval kevesebb olyan hely van, ahova fát lehet ültetni, vidéken más a helyzet. Ennek ellenére még biztosan van elegendő hely a fővárosban is, de egy idő után elfogyhatnak.

A program tervében az élő fák védelméről is szó van. Egész pontosan hogy valósítanák ezt meg?

Egyformán fontosnak tartom a fák ültetését és óvását is. Nem ültethetünk úgy, hogy közben nem törődünk a felnövő fákkal.

Nagyon értékes fakincs van a magyarországi közterületeken.

Jelenleg a fák ápolásának, gondozásának nincs részletes szabályozása. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb, amit szeretnénk, az egy állapotfelmérés. Emellett pedig nagyon fontos, hogy ha például betegség miatt mindenképpen ki kell vágni egy fát, akkor az ökológiai értékének megfelelően kelljen pótolni. Tehát egy hatalmas lombú platánt ne lehessen egyetlen kis csemetével – ilyen értelemben – kiváltani. Ha így sikerül költségessé tenni a kivágást, biztosan kevesebben gondolkodnának rajta. Emellett még az is fontos, hogy a fanyilvántartásnak része legyen az a gondolat, hogy a fa a nemzeti vagyon része.