Kiderült, miért nem tud az ellenzék népszavazást kiírni

Lukács Zoltán MSZP képviselő készül beadni a népszavazási kérelmét az NVI-nél 2016 április 6-án

A baloldali ellenzéki pártok a megosztottságuk, a pártok közötti verseny és a gyenge szervezeti hálójuk miatt nem tudtak a 2010-es kormányváltás óta egyetlen népszavazási kérdésben összegyűjteni 200 ezer érvényes aláírást. Ezzel szemben a Fidesznek, vagy még korábbi ellenzéki időszakában ez az SZDSZ-nek, de az MSZP-nek sem okozott gondot. A szocialistáknak most egy hónapjuk maradt, hogy még legalább 150 ezer aláírást szerezzenek.

Eddig sem az MSZP, sem Kész Zoltán független képviselő nem adott le aláírásgyűjtő ívet népszavazási kezdeményezéséhez a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). Az MSZP az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról, Kész Zoltán pedig az állami cégek bérplafonjáról szeretne referendumot tartatni, de pártok kampánytámogatásáról is fut jelenleg egy kérdés.

Kész Zoltán tovább gyűjtheti az aláírásokat Fotó: Bielik István - Origo

Beismerés

Kész akciójához június 3-ig, míg Gőgös kezdeményezéséhez június 28-ig lehet gyűjteni az aláírásokat. Az eddigi információk szerint

a szocialistáknak 125 ezer szignót

sikerült összegyűjteniük a kérdésekben az elmúlt két hónapban. A héten Tóbiás József, a párt elnöke azzal próbálkozott, hogy a meglévő aláírásaikat bevitték a parlamentbe, abban bízva, hogy a kormánypárti többség azok alapján kiírja a referendumot.

Azonban erre a parlamentnek semmilyen törvényes lehetősége nincsen, mivel az aláírásokat először az NVI-nek kell hitelesítenie, és a honatyák csak azután dönthetnek a kérdésekről. Tóbiás akciója egyfajta beismerése is volt annak, hogy a párt nem tud gyorsan, pár nap vagy hét alatt elegendő aláírást összegyűjteni egy népszavazási kezdeményezéshez. Mindezek után joggal merül föl a kérdés, miért nem megy az ellenzéknek az aláírásgyűjtés.

Tóbiás József beismerte, hogy nem lesz meg a 200 ezer érvényes aláírás? Forrás: MTI/Illyés Tibor

Régebben jobban ment az MSZP-nek

A legutolsó sikeres népszavazási aláírásgyűjtést ellenzékből a Fidesz tudta megcsinálni. A párt 2007 októberében három nap alatt több száz ezer aláírást gyűjtött össze, így nem volt kérdéses, hogy az Országgyűlésnek kötelező kiírnia a referendumot. A Fidesz 2004-ben szintén besegített a Magyarok Világszövetségének a kettős állampolgárságról szóló népszavazásába, valamint a Munkáspártnak a kórház-privatizációról szóló referendum aláírásgyűjtésébe. Mindkét kérdésben szavazhattunk 12 évvel ezelőtt.

Ez előtt 1989-ben és 1990-ben tudott az ellenzék sikeres aláírásgyűjtést lebonyolítani. 1989-ben ez viszonylag könnyű volt, mivel az SZDSZ, a Fidesz, az FKGP és a szociáldemokrata párt is gyűjtött. 1990-ben pedig

az MSZP egymaga is össze tudott gyűjteni

elegendő szignót a közvetlen elnökválasztás melletti népszavazásra. A szocialisták kérdése egyébként nem kapott többséget, mivel a referendum 1990 nyarán érdektelenségbe fulladt.

A legutóbbi országos népszavazás előtt a Fidesz nagyon gyorsan összegyűjtötte a szükséges aláírást Forrás: MTI/Czika László

135 ezer aláírás

A 2010-es kormányváltás óta a szocialisták mostani akcióját leszámítva az ellenzéki pártok közül csak az LMP, valamint egy civil szervezeteket tömörítő szövetség jutott el egy népszavazási eljárás aláírásgyűjtési fázisába. Az ökopárt 2012-ben azt szerette volna elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni, és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Az LMP-nek mintegy 160 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, pedig mind az MSZP, mind a szakszervezetek egyértelműen felsorakoztak a kezdeményezés mögött. A hitelesítés után

összesen 135 ezer érvényes szignó maradt

kérdésenként. Mindez azt mutatta, hogy sem a szocialisták, sem a szakszervezetek nem erőltették meg magukat a gyűjtés folyamán. A kezdeményezés tehát megbukott, az LMP pedig azóta nem próbálkozott újabb referendummal.

Az LMP 2012 óta nem próbálkozott népszavazással Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Még nagyobb kudarc

2015. március 15-én baloldali-liberális civil mozgalmak kezdeményezték a 19 kérdéses „rendszerbontó népszavazást". Az összes ellenzéki párt és a szakszervezetek szintén a támogatásukról biztosították a civileket. Végül négy kérdésben a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelésében, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetésében, a kötelező kamarai tagság eltörlésében, valamint az országgyűlési képviselők állami nyugdíjáról indulhatott meg az aláírásgyűjtés.

A rendszerbontók még az LMP-nél is nagyobb kudarcot könyvelhettek el, mivel csak 87 483 szignót gyűjtöttek össze. Az ökopárttal ellentétben ők ezeket nem hitelesítették, így 25 százalékos hibával számolva

nagyjából 65 ezer érvényes aláírást

sikerült gyűjteniük. A civilek ezután bejelentették, hogy az ellenzék szervezeti ereje, társadalmi beágyazottsága roppant gyenge, és az ellenzéki pártok csak túlélésre játszanak 2018 kapcsán.

Vajda Zoltán volt a rendszerbontó népszavazás egyik vezető arca Fotó: Bielik István - Origo

Ellenzéki belháború

Az akkori szervezők helyesen ismerték föl, hogy az ellenzéki pártok széttagoltsága és szervezeti gyengesége együttesen okozza, hogy nem tudnak olyan gyorsan összegyűjteni több száz ezer érvényes aláírást, mint azt a Fidesz tette 2002-2010 között. A szervezeti széttagoltság abból a szempontból sem kedvező, hogy a napjainkban zajló MSZP-s aláírásgyűjtésben vélhetően sem a Demokratikus Koalíció, sem az LMP, sem az Együtt, sem a Párbeszéd Magyarország, sem a Jobbik nem vesz részt.

Ennek oka, hogy mindegyikük számára jelentős versenyhátrányt okozna, ha a szocialistáknak sikerülne ezekkel a kérdésekkel a népszavazási fázisba eljutni. Egy ilyen esetben

hosszú hónapokig az MSZP-ről szólnának a hírek,

és az ellenzéki választók előtt is úgy tűnne, hogy ők a baloldal vezető ereje. Ezt mindenképpen szeretné elkerülni a többi szereplő, ahogyan azt korábban a rendszerbontók vagy az LMP kezdeményezése esetén tették.

Gyurcsány Ferenc nem örülne, ha az MSZP-nek összejönne a népszavazáshoz szükséges aláírás-mennyiség Fotó: Polyák Attila - Origo

Ebben reménykedhetnek is, mivel ahhoz, hogy egy népszavazási kezdeményezést hitelesítsenek, legalább 250-275 ezer aláírást kell összegyűjteni. A szocialistáknak saját bevallásuk szerint is csak 125 ezer szignójuk van, így a következő egy hónapban kéne minimum még ennyit összegyűjteniük. A várható aláírásgyűjtési kudarc a többi baloldali szereplő számára annyi előnnyel jár, hogy folytatódhat a verseny, ki lehet a vezető erő a 2018-as választás előtt kötendő megállapodáskor.

Nincs akkora elégedetlenség

A kudarc másik oka, hogy míg 1989-ben és 2008-ban a politikai rendszerrel szembeni kifejezés volt a fontos, addig most nincsen az akkoriakhoz mérhető proteszthangulat az országban. Bár a kormány egyes intézkedései nagyon sok embernek nem tetszenek,

ezek nem tudnak összeállni olyan nagyméretű tiltakozássá,

mint az előbb említett referendumok. Míg 2016 áprilisában a Medián szerint a megkérdezettek 57 százaléka volt elégedetlen az ország helyzetével, addig ez az érték 2008 elején 80 százalék volt. Ha nincs egy nagy elégedetlenség, akkor nagyon nehéz sikeres referendumot kezdeményezni és végigvinni – mondta Kiszelly Zoltán az Origónak.

Nagyfokú elégedetlenség kell ahhoz, hogy egy népszavazás végül sikeres legyen Fotó: Origo

Nagy fordulat lenne

Az, hogy az MSZP várhatóan nem tud annyi aláírást összegyűjteni a kérdéseihez, hogy az Országgyűlésnek kötelezően ki kelljen írnia a népszavazást, azt is mutatja, hogy a párt szervezeti ereje nagyon meggyengült még az 1990-es évek elejéhez képest is. Az ország 106 egyéni választókerületéből elég lenne körzetenként 2500 érvényes aláírást szállítaniuk a helyi szocialista sejteknek. Ez az átlagosan 75 ezer választóval bíró választókerületekben nem kellene, hogy problémát okozzon egy olyan pártnak, ami

2018-ban választásokat akar nyerni.

Ezzel szemben úgy tűnik, az MSZP-nek nincsen olyan méretű szervezeti hálója, hogy ezt a mennyiségű aláírást összegyűjtsék. Mivel már több mint két hónapja megy az akció, ezért valószínű, hogy akit akartak, és akit el tudtak érni a szocialisták, az már aláírta a kezdeményezést. Éppen emiatt is óriási meglepetés lenne, ha június elején az ellenzéki pártnak sikerülne a két kérdésben a megfelelő számú szignót leadnia a Nemzeti Választási Irodának.