Egy-két pofon azért még belefér

2016.05.13. 11:52

Apa ma sem hagyhatja ki a fürdésemet. Este megint volt verekedés otthon. Érzem, hogy nem szeretnek, ha tehetem, haza sem megyek. Több tízezer gyerek mondhatná ki ezt nyíltan Magyarországon, a bántalmazás azonban többnyire családi ügy marad – erre figyelmeztet az Ökumenikus Segélyszervezet. 


Zavar, amikor benyit a fürdőszobába, 

amikor zuhanyozom, és néz. Ez egyre gyakrabban történik meg. Megpróbáltam kulcsra zárni a fürdőszobát, leordibálta a fejemet, és elvette a kulcsot” – mesélte nevelőapjáról egy kamaszlány az Ökumenikus Segélyszervezet egyik foglalkozásán. 

Néma tízezrek

Esete csak csepp a tengerben. A gyerekjóléti szolgálatok évente hat-hétezer bántalmazott gyereket is gondozhatnak – a legfrissebb, 2014-es bűnügyi statisztika szerint pedig 4163 „gyerek érdekeit sértő vagy család elleni bűncselekményt” tart nyilván. 

A szégyellt vagy magánügynek gondolt bántalmazás latenciája ugyanakkor óriási.  Ha az uniós statisztikákat nézzük, a bejelentett esetek mögött akár tízszer annyi elhallgatott is lehet - mondja az Origónak Senkár Éva, a segélyszervezet pszichológusa.  Ez alapján 

több tízezer kiskorú élhet itthon bántalmazó környezetben .

Nem csak az ütés fáj

A sérelem nem csak fizikai lehet. Bár a hatóságok és a környezet ingerküszöbét többnyire csak az alultápláltság és a kék-zöld foltok érik el – és ezek sem mindig elegendőek a beavatkozáshoz.

Nagyon magas a latencia, a hivatalos adatokhoz képest akár 100-150 ezer kiskorú is bántalmazó környezetben élhet – mondja Senkár ÉvaFotó: Polyak Attila - Origo

A fizikai és szexuális visszaélésen túl bántalmazásnak számít az elhanyagolás, a szeretetmegvonás a szidalom, sőt, a gyerekek előtt zajló párkapcsolati erőszak is. 

Haza se mennek

A nehéz sorsú gyerekeket rendszeresen segítő segélyszervezet tavaly egy iskolai felmérést végzett a kapcsolati erőszak témájában. 1100 középiskolás diákot kérdeztek. Válaszaik szerint 

  • a tanulók 8 százaléka látta már a szüleit verekedni, 
  • 14 százalékuk úgy érzi, hogy nem figyelnek rá,
  • 20 százalékuk szerint rendszeresen gúnyolják, szidják otthon,
  • 8 százalékuk érzi úgy, hogy nem szeretik a szülei. 

Megdöbbentő adatok érkeztek a szakiskolákból és szakközépiskolákból is, volt olyan intézmény, ahol a tanulók 50 százaléka csak aludni járt haza, mert utálta az otthoni légkört. 

Az otthon kapott sebek egy életre megmaradhatnakForrás: ANP/AFP/Roos Koole

Ennyi belefér

A bántalmazás felismerését nehezíti, hogy meg- és elítélése sem egyértelmű. A Kutatópont Kft. kétezer felnőttet kérdezett meg a témában: bár 70 százalékuk úgy gondolja, hogy sok magyar családban mindennapos a gyerekbántalmazás, arról megoszlanak a vélemények, hogy mi tartozik a körbe. A verést például 93 százalékuk erőszaknak látja, de 

az atyai pofont több mint a felük, a szidalmazást 47 százalékuk, a szeretetmegvonást pedig 21 százalékuk tartotta elfogadhatónak. 

Az atyai pofon, fenekelés még nem bántalmazás a többség szerintForrás: Kutatópont Kft.

Nem az én dolgom

A válaszadók közel negyede nem is avatkozna közbe, ha gyerekbántalmazásra utaló esetet lát, mert magánügynek tartják, vagy úgy érzik, nem tudnak segíteni. A struccpolitika eredménye tragikus is lehet: Kislétán fél évig tartottak a kamrába zárva egy kislányt a szülei.  A csontra soványodott gyereket a szomszédok itatták az ablakon keresztül, de ők sem azonnal szóltak a hatóságoknak, csak amikor látták, hogy helyettük senki sem fog lépni. Az Agárdon halálra koplaltatott másfél éves fiúra pedig a szomszédok sem figyeltek, szüleinek visszahúzódó életmódja miatt. Hónapokon át szenvedett, mert a családja azt hitte, hogy elég lesz őt fénnyel táplálni. 

Nem csak a monokli árulkodik a bántalmazásrólForrás: ANP/AFP/Roos Koole

Sokakat visszatarthat az, hogy nem biztosak abban, amit látnak vagy sejtenek – pedig a lelki erőszak jelei a pszichológus szerint éppolyan árulkodóak, mint a hiányos, szakadt öltözet vagy a monokli: 

  • a gyerek viselkedése megváltozik, visszahúzódó, társaságkerülő lesz,
  • tanulmányi átlaga hirtelen leromlik,
  • önbizalom-hiányos, depressziós tüneteket mutat,
  • magát hibáztatja, amiért büntetik,
  • alvászavarai lehetnek,
  • hajlamos az önsanyargatásra, néha az indokolatlan agresszióra is. 

A segélyszervezet prevenciós előadásokkal segít az érintett fiatal korosztálynak, hogy megértsék: nem természetes a családon belüli kiszolgáltatottság – titkos menedékházukban, krízisközpontjaikban pedig évente száznál is több, családon belüli erőszak elől menekülő anyát és gyereket fogadnak be.

Néha sikerül feloldani

„Jó látni, amikor az érkezésekor némának tűnő hároméves gyerek pár hónap után a leghangosabb lakónk lesz. De a sebek akár életre szólóan megmaradnak. Találkoztunk olyan fiúval, aki álmában öklözte a levegőt, harcolt, mint egész addigi életében” – mesélte Rácsok Balázs, a szervezet fejlesztési igazgatója. 

A hallgatás falát is át lehet törni. Rácsok Balázs, a segélyszervezet egyik vezetőjeFotó: Polyak Attila - Origo

Azt is mondta, az ökumenikusok az idén nekik küldött 1 százaléknyi adót és az 1353-as számon érkező adományhívások bevételét is a bántalmazott gyerekek megsegítésére szánják. 

Ütök, mert ütöttek

A családon belüli erőszak láncát nem csak az elhallgatás miatt nehéz megtörni. „Az esetek nagy részében a bántalmazó szülők maguk is áldozatok voltak, konfliktushelyzetben pedig elvesztik a kontrollt, és a régi beidegződések jönnek elő. 

Ütök, hogy igazam legyen, 

mert engem is ütöttek” – mondja Senkár Éva.

Újabb szem a láncban

A minta pedig öröklődhet, ahogy a sérelmek és a lelki sebek is, ha nem érkezik időben segítség – és nem csak a sokszor bűnbakként beállított apa, hanem az anya adja tovább, aki egy személyben maga is lehet párkapcsolati erőszak áldozata. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK