Iskolaállamosítás: még sok a nyitott kérdés

2016.05.18. 16:50

Az összes iskolát az állam fogja működtetni a jövő évtől – derült ki a köznevelési kerekasztal tegnapi ülése után. A helyettes államtitkár szerint a változtatásra az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése érdekében van szükség. A Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint érthető az állami törekvés, de a több ezer intézmény működtetése az előzetesen vártnál nagyobb terhet fog jelenteni az állam számára. A Pedagógusok Szakszervezetének szakértője szerint nem világos, hogy a tervezett rendszerben ki fog felelni a fejlesztésekért. Bíró Gábor iskolaigazgató arról beszélt: a versenyképes oktatáshoz egységes rendszerre van szükség, és így a működés is takarékosabb lehet. 

Jövő év elejétől az állam lesz az összes közoktatási intézmény fenntartója és működtetője is – jelentette be tegnap Sipos Imre helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal ülése után.  Az államtitkár szerint az eddigi vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket,ezért az egyértelmű felelősségi viszonyok kialakítása érdekében van szükség a változtatásokra.

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Sipos Imre, az Oktatásért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára és Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának elnökeForrás: MTI/Marjai János

Tizenkilencre húztak lapot – mondta az Origónak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Szerinte a kettős fenntartás a legtöbb településen tényleg nem volt szerencsés, de a kormány nincs tisztában azzal, hogy mekkora terhet vállal magára. Sok önkormányzat ugyanis nem csak a hivatalosan erre szánt forrásokból áldozott az iskola működtetésére. Ezekkel az összegekkel azonban a kormány nem tud számolni az átvett intézmények működésének tervezésénél, így valószínűleg a valósnál kevesebb forrást fog ezekre a célokra szánni.

Több ezer iskola kerül az államhoz

Az új oktatási rendszer kialakításakor a 3000 főnél kevesebb lakosú települések iskoláinak a működtetése (vagyis az épület és az eszközök biztosítása, fejlesztése) és fenntartása (azaz az oktatás szakmai irányítása, a tanárok és a nevelő-oktató munkát segítők fizetése) az államhoz került. A 3000 főnél nagyobb települések önkormányzatai azonban dönthettek úgy, hogy ők működtetik iskoláikat, amivel nagyon sok helyen éltek is. Jelenleg az iskolák 55 százalékát, 2851 intézményt az önkormányzatok működtetnek, 45 százalékukat, 2303 intézményt pedig a Klik.

Sipos Imre államtitkár szerint az állami működtetés kiterjesztésére a kiegyensúlyozott működés biztosítása érdekében van szükség. Ezzel megelőzhetőek lesznek az olyan technikai problémák, hogy a fenntartónak vagy a működtetőnek kell-e krétát vagy szivacsot vásárolnia – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke tegnap azt is közölte: a jövőben háromszintű rendszerben fog működni a Klik: lesz egy központ, lesz 56 tankerületi központ és harmadik szintként az intézmények. A megyei szint kikerül a rendszerből, ami az elnök szerint felgyorsíthatja a döntéshozatalt. Pölöskei Gáborné arról is beszélt: a jövőben az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodhatnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd.

Az átalakítással kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük az Oktatási Államtitkárságot, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Kérdés, ki fog fejleszteni

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az összes intézmény átvétele akár 100 milliárdos, előre nem tervezhető pluszterhet is jelenthet az állam számára. Schmidt azt mondta az Origónak: a működtetést – a megfelelő pluszfinanszírozással – inkább az önkormányzatok kezébe kéne adni minden településen. Szerinte ez lenne az olcsóbb megoldás, hiszen az önkormányzatok számos erőforrással helyben rendelkeznek. Példaként a fűnyírást említette: az iskolák számára ezt a feladatot a működtető önkormányzatok végzik, az erre fordított kiadások nem minden esetben jelennek meg az oktatási kiadások között. A TÖOSZ elnöke szerint az állam az átvétellel ilyen feladatokat is magára fog vállalni, és előreláthatóan nem fogja tudni olcsóbban ellátni, mint eddig a települések.

Forrás: Dreamstime

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője szerint a működtetés eddigi problémáit nem az osztott felelősség okozta, hanem az, hogy nem volt megfelelően meghatározva, hogy mely feladatokkal kell foglalkoznia a fenntartónak, és melyekkel a működtetőnek. Szüdi szerint a problémák hátterében emellett az oktatás nem megfelelő finanszírozása áll, amit az is alátámaszt, hogy a legsúlyosabb finanszírozási problémák épp a Klik által működtetett iskolákban voltak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A PSZ szakértője arról is beszélt: a jelenlegi tervezet alapján nem világos, hogy az épületek karbantartása és fejlesztése a tulajdonos önkormányzatok vagy a működtető állam feladata lesz-e a jövőben. Ez szerinte azért is fontos kérdés, mert mint az említett finanszírozási nehézségek is jelzik: az elmúlt években az állam nem tudott megfelelő forrásokat biztosítani az intézmények fejlesztésére. Ráadásul a tervezetben nincs utalás arra, hogy azok a települések, amiknek erre van kapacitásuk, a továbbiakban milyen formában támogathatják településük iskoláit.

A változtatás lehet a nagyobb önállóság kulcsa

Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium igazgatója – aki ebben a minőségében a köznevelési kerekasztal működésében is részt vesz – azt mondta az Origónak: az egységes állami működtetés elengedhetetlen az intézményvezetők nagyobb önállóságának megteremtéséhez. A jelenlegi osztott rendszerben ugyanis az iskolák működését segítő személyzet munkáltatója az önkormányzat, így őket nem utasíthatja az igazgató. Ha minden intézmény állami működtetésben lesz, ez többé nem lesz akadály – mondja Bíró Gábor.

Szerinte az iskolák gazdasági önállóságának részleges visszaállítása az oktatási rendszer takarékosabb működéséhez is hozzájárul, hiszen így az igazgatók is érdekeltek lesznek a takarékoskodásban. A nagyobb bevételek elérését is segítheti az új rendszer, hiszen a saját bevételek fele az intézményeknél maradhat a jövőben.

Forrás: Dreamstime

Bíró Gábor nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a településeknek kéne visszavenniük az üzemeltetést. Szerinte sok, főleg kisebb településnek, „megváltás” volt az iskolák állami működtetése, ráadásul a legtöbb önkormányzatban az ilyen feladatok ellátására képes oktatási osztályok is megszűntek. Az igazgató arról is beszélt: a versenyképes tudást biztosító oktatási rendszer kialakításához is szükséges az egységes fenntartás és működtetés, a felmerülő kihívásokra csak így lehet egységes, rendszerszintű válaszokat adni, amire a korábbi struktúrában nem lett volna lehetőség.  

Az alternatívok is bizonytalanok
A Magyar Waldorf Szövetség és az Alapítványi és Magániskolák Országos Egyesülete (AME) múlt héten levélben kérte a költségvetési törvénytervezetet megalapozó javaslat bizonyos pontjainak megváltoztatását. Szerintük a tervezet a többletszolgáltatás – eddig nem ismert és használt – fogalmának bevezetésével és a fogalom pontos meghatározásának elmulasztásával akár működésüket is jelentősen megnehezítheti. Ezzel a nem pontosított fogalommal ugyanis akár az alternatív oktatást nyújtó iskolák más intézményektől való bármely eltérését többletszolgáltatásnak minősíthetnék, így azok elesnének a nekik amúgy eddig járó állami normatívától. Horn György az Origónak azt is elmondta: aggodalmukat az is erősíti, hogy a kormány részéről felmerült: az alapítványi iskolák csatlakozzanak a szakképzési centrumokhoz. Horn szerint ez az alapítványi iskolák önállóságának megszűnését jelentené, ezért ők inkább azt támogatnák, ha társulási szerződést kötnének a szakképzési centrumokkal, vagy ha lehetővé válna magánalapítású szakképző centrumok létrehozása. A kérdésről döntés eddig nem született. A minisztérium múlt héten igyekezett megnyugtatni az intézményeket: a többletszolgáltatás fogalmának bevezetése csupán technikai pontosítás, nem az alternatív kerettantervek megszüntetését célozza.

KAPCSOLÓDÓ CIKK