Csepreghy: A kétsebességes Európa jó is lehet

Vágólapra másolva!
2020-ig el akarjuk érni, hogy a magyar gazdaság a belső fogyasztását maga elégítse ki – mondta Csepreghy Nándor a Hétfa kutatóintézet szerdai konferenciáján és könyvbemutatóján. A Miniszterelnökség vezetője szerint a kétsebességes Európa létrejötte nem biztos, hogy hátrányos lenne Magyarország számára. 
Vágólapra másolva!

Rövid távon sikeresek voltunk az uniós pénzek felhasználását illetően, míg hosszabb távon ennél jóval árnyaltabb a kép – mondta Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára szerint a források lehívásában a régiós országokat megelőztük, ami egy komoly eredmény. A magyar gazdaság stabilizálása szempontjából és a hosszú távú fejlődés tekintetében jóval okosabban fel lehetett volna használni a 2007-13-as időszak uniós pénzeit.

Sok ment tanácsadásra

Az államtitkár szerint, amikor 2006-ban megállapodást kötött az akkori kormány az uniós pénzekre, akkor teljesen más volt a makrogazdasági környezet, mint mondjuk 2010-ben. Úgy látja, a korábbi időszak egyik legfőbb hibája az volt, hogy túlságosan sok önerő kellett az uniós pénzek lehívásához, valamint meglehetősen magasra tette a belépési küszöböt. A 8600 milliárd forintos keretből legalább 1500-1600 milliárd ment el a tanácsadói szolgáltatásra – mondta a politikus.

Csepreghy szerint meg kell találni azt az egészséges szintet, hogy a pályázatírók is jól járjanak, de ezek a költségek nem szállhatnak el olyan mértékben, mint a 2007-13-as ciklusban. Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy uniós szinten egységes elvárásokat fogalmazzon meg, amiből természetesen konfliktusok származnak. Az EU pont azért tudott fejlődni, hogy nagyon komoly viták után olyan megoldások szülessenek, amik lehetővé teszik a közösség további fejlődését – mondta az államtitkár.

2020 után átalakulás jöhet

Az EU legnagyobb problémája, hogy egy rendkívül gazdag közösség, miközben nincsenek olyan védelmi eszközei, amik hatékonyak lehetnének a világgazdaságban. A fejlesztéspolitika területén sem lehet egységesen fellépni. 2020-ig el akarjuk érni, hogy a magyar gazdaság a belső fogyasztását maga elégítse ki – mondta Csepreghy. A másik cél, hogy legyenek olyan cégek, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. A kormány azzal is számol, hogy 2020 után átalakul a kohéziós politika – tette hozzá.

Az államtitkár szerint 2020-ra eljuthatunk arra szintre, hogy a magyar gazdaság növekedése akkor is fenntartható lesz, ha már nem érkezik ennyi uniós forrás. Csak úgy tudunk létrehozni 10 év alatt egymillió új munkahelyet, ha a turizmus és a mezőgazdaság szerepét tovább erősítjük. Ha nem sikerül lezárni a szabadkereskedelmi megállapodást, akkor létrejöhet a kétsebességes Európa. Az utóbbi egyébként nem biztos, hogy rossz lenne Magyarország számára – mondta Csepreghy.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Hétfa Kutatóintézet gondozásában megjelent az Európai uniós források rendszere 2014-2020 - gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak kiadvány, amely bemutatja a támogatás mechanizmusát.