Egy csattanás, és mindenem odalett

2016.05.31. 15:16

Több házat is villám rongált meg hétfő hajnalban. A csapással járó tűz fél óra alatt emészti fel egy élet munkáját, van, akinek hetvenévesen kell új otthont keresnie – védekezni azonban lehet és érdemes is. A villámhárító csak az első lépés, mondják a biztosítók.

Óriási csattanásra ébredtem 

hétfőn hajnalban, úgy fél három körül. Teljes volt a sötétség, a lámpa nem működött, aztán megéreztem az égő kábelszagot, majd a csípős füstöt” - mesélte Dombrádi János.

A 70 éves gödöllői férfi ekkor menekülőre fogta, kirohant az égő házból, aminek a teteje már egészen lángba borult, a szomszédok szerint nappali világossággal árasztotta el a környéket.

Dombrádi János leégett, lakhatatlanná vált háza előttFotó: Polyák Attila - Origo

Rögtön hívták a helyi tűzoltókat, de azok éppen Csömörön oltottak – ekkor Pest megyében három, villámcsapás okozta háztűz is volt – a fél óra múlva kiérkező aszódi és fővárosi egységek pedig már csak a lángok továbbterjedését tudták megakadályozni.

Oda egy élet munkája

Ami maradt, azt csak bontani lehet: a tetőszint szénné égett, a szobákat az oltásnál használt víz áztatta szét, itt-ott már a falak is omlanak.

Huszonöt évig jelentett otthont a Dombrádi családnak, most bontani kell az épületetFotó: Polyák Attila - Origo

Dombrádi János fásultan mutatta a kárt – az Origónak elmondta, feleségével 25 éve éltek itt, kölcsönökből, egy élet munkájával építették a házat.

Az asszony tavaly meghalt, a mozgássérült férfi pedig most otthonát is elvesztette.A fiához költözik, és reméli, hogy a biztosító arányos összeget fizet a kár után.

Felkészülni a bajra

Mint kiderült, Dombrádiék nem szereltek fel villámhárítót az épületre – ez egyébként nem is kötelező, mivel házuk nem érte el a "középmagas", 13,65 méteres szintet – de úgy látják, a hárító sem segített volna, mivel

a villám nem a ház legmagasabb pontján csapott be,

elkerülte az ablakok előtt álló óriási fenyőt is.

A villám az épület jobb oldalán csapott be, a lakó szerint nem is a ház legmagasabb pontjánFotó: Polyák Attila - Origo

Teljes védelmet a villámhárító sem mindig garantál, de megóvhatja az épületet a kisüléssel járó nagyobb károktól - figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület.

A két szervezet tavaly részletes tájékoztatót készített a villámcsapás veszélyéről és a megelőzés lehetőségeiről.

Mint ebben írják, a villámcsapás több százezer amper erővel pusztít, és több ezer fokos hőt is termelhet.A becsapódáskor járó energia képes szétforgácsolni egy mestergerendát, megolvasztja a fémet, kirobbantja a falban vezetett kábeleket is.

Védelmi vonalak

A szakszerűen felszerelt hárító ezt az elemi erőt vezeti el, a házba telepített, többfokozatú túlfeszültség elleni aljzatok és csatlakozók pedig az elektromos készülékeket óvják meg a másodlagos villámhatástól – utóbbi akár kilométeres távolságról képes kisütni a plazmatévét, számítógépet, jelentős károkat okozva.

Segít, ha kihúzza

Ha valaki sajnálja pénzt a plusz biztonsági kütyükre, józan paraszti ésszel is tehet értékei védelmében, ha a vihar érkezésekor kihúzza készülékeit a hálózatból, vagy akár áramtalanítja az egész ingatlant.

Villám Budapesten, a XI. kerületi HosszúrétenForrás: Mudra László - Origo

Érdemes tudni, hogy a biztosítók akkor is fizetnek villámkár esetén, ha a biztosított háznak nincsenek védelmi eszközei, és rendezik a másodlagos villámhatás okozta kárt is – persze, előtte ellenőrzik, hogy tényleg volt-e vihar, mérhető villámlás az adott területen és időszakban.

Minél közelebb, annál durvább

A villám néha csak a másodperc milliomodrészéig tart, a viharfelhőkből kiszakadó energiaszál pedig másodpercenként 1600 kilométeres sebességgel csapódhat be. Ilyenkor többnyire a púposodó felhő aljához legközelebb álló felszíni tárgyat – fát, épületet, magasfeszültséget – találja meg, de sík terepen a magas víztartamú

emberi test is ideális vezető lehet számára.

Minél közelebb van egymáshoz a viharfelhő és a tereptárgy, annál nagyobb lesz köztük az elektromos feszültség, és annál nagyobb lesz az esélye az ívképződésnek is.

A katasztrófavédelem ajánlása szerint ezért vihar idején:

  • Húzódjunk be valahová, a legjobb egy ház vagy egy üzlet.
  • Ha autóban ülünk, az ablakokat zárjuk be, a fémrészeket ne érintsük meg.
  • Hagyjuk el a kimagasló helyeket.
  • Mélyedés akkor nyújthat védelmet, ha legalább 1,5 méter mély.
  • Kerüljük a nedves talajt, hagyjuk el a vízfelületeket.
  • Kerüljük a kőomlásveszélyes szakadékokat.
  • Védekezhetünk úgy is, ha 10-30 centi vastag szigetelőrétegre állunk (száraz kő, ruhanemű).
  • Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni.

Ha a haj is égnek áll

A villámcsapást előre jelezheti a haj és szőrzet statikus töltődése és az ívképződést kísérő sercegő elektromos hang, ilyenkor azonban már csak másodperceink maradnak fedezéket keresni.

Villámok a Parlament felettForrás: MTI/Kovács Tamás

Ha a csapás elkerülhetetlen, általában a fejen vagy a vállon éri az áldozatot, és a lábakon keresztül áramlik a földbe, eközben a ki- és belépési pontokon is égési sérülést okoz. Energiájának nagy részét a föld, esetleg a szigetelő felület nyeli el, de így is

izomgörcsöt, szívleállást idézhet elő,

az ereken és a perifériás idegrendszeren átáramolva pedig tönkreteheti a mozgást irányító és az érzeteket továbbító idegkötegeket.

Ha a villámsújtotta embernek szerencséje van, akkor az energia a bőr felületén áramlik tovább, csak kisebb sérüléseket okozva. Az áldozatot azonban akkor is kórházba kell szállítani, ha látszólag jól van, mivel a villámcsapás később jelentkező tünetekkel, például szívritmuszavarral járhat .A katasztrófavédelem adatai szerint Magyarországon évente 20–40 embert érhet villámcsapás,

Évi több tízezer káreset

Ennél sokkal több a lakóingatlanokat érő kár: Balla Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási bizottságának elnöke szerint évi 23 ezer esetben fizetnek a biztosítók elsődleges, míg 29 ezer esetben másodlagos villámkárok után, a tavalyi összegzés szerint közel 4 milliárdot fordítottak kárrendezésre ilyen esetekben.

A MABISZ Origónak küldött összegzése szerint egyébként 2010 és 2015 májusa között 265 ezer villámkárról szóló bejelentés érkezett szövetségük tagjaihoz, és ezeknek több mint fele másodlagos, indukciós kárnak számított. A biztosítók ezek után 20,4 milliárd forintot fizettek ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK