Terrorveszélyhelyzet: még mindig nincs egyetértés

TEK rendőrök a Kossuth téren 2016 március 22-én

Jövő kedden szavaz az Országgyűlés a terrortörvénycsomagról és külön a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosításról. Előbbi, hónapokon át csiszolt módosító csomag jelentős arányú ellenzéki támogatással mehet át, ám utóbbi megszavazása kétséges.

Két órán át tárgyaltak zárt ajtók mögött a kormánypártok és az ellenzék képviselői azzal a céllal, hogy lezárják a terrorfenyegetettségre adandó jogszabályi válaszokról szóló, hónapok óta tartó egyeztetést, ám érdemi előrelépés nem történt.

A helyzet gyakorlatilag ugyanaz, mint amit az Origo egy hónappal ezelőtt vázolt: a változtatások két fontos eleme közül az egyik,

a Belügyminisztérium által előkészített és emiatt csak Pintér-csomagként emlegetett jogszabálycsomagra most már az ellenzék nagy része igent tud mondani,

miután számos változtatási javaslatukat befogadták, ám a másik elem, a terrorveszélyhelyzetet mint rendkívüli jogrendet bevezető alaptörvény-módosítást csak a Fidesz-KDNP támogatja, és legfeljebb a Jobbik szavazataira számíthat, így kétséges, hogy a voksoláskor meglesz-e a szükséges kétharmad.

MSZP: Egy igen, egy nem

A honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság összevont, zárt ülésen után az MSZP-s Molnár Zsolt arról beszélt: semmi olyan nem hangzott el, amiért megváltoztatnák eddigi álláspontjukat. Vagyis:

az MSZP a Pintér-csomagot igen, ám az alkotmánymódosítást várhatóan nem szavazza meg.

Szerinte ugyanis nincs szükség egy újabb, különleges jogrendre, enélkül is kezelhető a terrorfenyegetettség.

A TEK-eseket is bevetették Budapesten a brüsszeli terrortámadások után Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független Vadai Ágnes az egyeztetés után jelezte: hiába kérték, a kormánypártok nem tudták tisztázni a terrorveszélyhelyzet fogalmát, így mivel szerinte

a kormány maga sem tudja, mit akar”,

továbbá nem látják biztosítottnak az emberek alapvető jogainak védelmét terrorveszélyhelyzet idején, a DK mindkét témában nemmel szavaz.

LMP: Süketek párbeszéde

Az LMP társelnöke, Szél Bernadett arról beszélt: „süketek párbeszéde folyik a kormánypártok és az ellenzék között”. Szerinte ha az alaptörvény-módosítás valódi célja a honvédség bevethetőségének biztosítása, azt más eszközökkel is elérhetnék. Bírálta, hogy szerinte

gyakorlatilag bármikor bevethetők extrém jogosítványok a terrorveszélyre hivatkozva",

így biztos nemmel szavaz az LMP.

Kósa bízik a kétharmadban

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője mindennek ellenére bízik abban, hogy meglesz az alaptörvény-módosításhoz is a szükséges kétharmados támogatás. Mint mondta,

az ellenzékkel már minden kompromisszumot megkötöttünk, számos javaslatukat befogadtuk",

csak szerinte az MSZP például „bevándorláspárti, ezért mindent ellenez, ami ezzel szembemegy”. Frakciótársával, Németh Szilárddal mindketten hangsúlyozták, hogy a törvényi garanciák biztosítékként szolgálnak arra, hogy a kormány különleges jogrendre hivatkozva se terjeszkedhessen túl a hatáskörén.

Simicskó István honvédelmi miniszter is optimista Fotó: Polyák Attila - Origo

Optimista volt az egyeztetés után Simicskó István honvédelmi miniszter is, aki arról beszélt: „az ellenzéki módosító javaslatokat döntően integráltuk, így a mostani szövegjavaslatot szükségszerű és célszerű elfogadnia a Parlamentnek.” A miniszter az Origo kérdésére megjegyezte: ha csak a belügyi törvénycsomagot fogadná el az Országgyűlés, az alaptörvény-módosítást pedig nem, akkor az nem biztosítana kellően hatékony és egységes fellépést terrorveszély esetén.