Tovább okosodik Budapest

2016.06.06. 14:11

Kerekasztal beszélgetéssel indult a 2016-os #köszibudapest kampány. A szakmai beszélgetés témája a sokat használt smart city (okos város) kifejezés mögötti megoldások, szándékok, viszonyulások voltak, amikkel élhetőbbé tehetjük Budapestet. A tavaly életre hívott #köszibudapest kampány idén is arról szólt: hogyan lehet élhetőbb és okosabb város Budapest? A város jövőjéről Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel is beszélgettünk.

A kerekasztal beszélgetést a Budapest Essentials Városi Fesztivál nyitónapjára, csütörtökre időzítették. A helyszín Budapest Okos Pontja, az úgynevezett Város Asztala lett volna, de az eső miatt végül a Bálnában beszélgettek a résztvevők. A Fővárosi Önkormányzattól Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes volt ott a rendezvényen, hiszen

a Főváros és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. is támogatói a #köszibudapest kampánynak.

A kerekasztal beszélgetésen részt vettek különböző, a városfejlesztésben jártas szakemberek, de Szilágyi Áron olimpiai bajnok is. Ott volt Ongjerth Richárd, a BME – Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezetője, Rab Judit a Lechner Tudásközponttól, Major Attila a Senso Mediától és Szendrő Péter a 81font építésziroda tulajdonosa.

A kampánynyitó kerekasztal beszélgetés. Balról Till Attila, Major Attila, Szalay- Bobrovniczky Alexandra, Ongjerth Richárd, Rab Judit, Szilágyi Áron és Szendrő PéterFotó: Szabó Gábor - Origo

A beszélgetés alapvető témája, hogy Budapest hogyan válhatna még okosabb várossá, és ebben milyen szerepe van a kormányzatnak, a városvezetőknek, a városfejlesztőknek, építészeknek és természetesen az infokommunikációs technológiát fejlesztő szakembereknek. A kerekasztal beszélgetés után Szalay- Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel beszéltünk többek között arról, milyen fejlesztések várnak Budapestre.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes asszonyFotó: Szabó Gábor - Origo

A #köszibudapest kampány és tágabb értelemben a smart city fejlesztések kinek szólnak igazán? A helyieknek vagy a külföldieknek?

Én ezt nem választanám ketté. Ha már feltétlenül célcsoportot szeretnénk találni akár a Budapest Essentials fesztiválnak – amelynek keretében a #köszibudapest kampány megvalósul –, akkor a fiatalokat emelném ki. A célcsoportnál fontosabb maga a tény, hogy beszéljünk és gondolkodjunk a városról, annak jövőjéről. Például, hogy miként használjuk a tereinket, vagy hogyan lehetne jobban használnunk őket. A kampány tehát egy gondolkodásmódról szól, és arról a tudatosságról, amelynek lényege, hogy ebben a városban nem csak élünk, hanem folyamatosan fejlesztenünk is kell. A városról és a fejlesztésekről tehát érdemes, sőt, kell gondolkodni, beszélgetni és cselekedni.

A smart city tematika, és az ilyen irányú fejlesztések mennyire tudnak az idősebbeknek szólni.

Egy város összetett, így mindenkihez szólnia kell - a fejlesztéseknek is. Egy ekkora városban, mint Budapest, nem lehet hozzányúlni egy elemhez úgy, hogy az ne hasson legalább egy másikra. A legkisebb közlekedési beruházás is hathat a kerekes székesekre, a turistákra és minden itt lakó életére. Egy jó városvezetés megpróbál minden igényre odafigyelni és reagálni.

Ilyen módon az okos tematika nem az eszközökről szól, amelyek által okos lehet egy város, hanem sokkal inkább arról, hogy ezeket az eszközöket hogyan állítjuk annak a szolgálatába, hogy minél élhetőbb, fenntarthatóbb és minél kényelmesebb várost hozzunk létre.

Nem számít, hogy ki honnan jött, ki mennyi idős, a fő cél az, hogy közelebb hozzuk hozzá a várost, minél kényelmesebb eszközökkel tudja azt felfedezni magának. Úgy gondolom, akkor jó egy megoldás is – akár okos város témában – ha mindenkinek kínál valamit.

Az a hiteles arculat, amelyet az ott élők is magukénak tudnak érezniFotó: Szabó Gábor - Origo

Az okos városi fejlesztésekhez szükséges ötleteket és javaslatokat elsősorban a szakemberek irányából gyűjti be a Főváros?

A város nem tud – és nem is akar – egymaga mindent megoldani, inkább egyfajta keretet ad a benne élők számára. Ahhoz, hogy a város jó keret lehessen, megfelelő párbeszédet kell folytatnia a benne élőkkel. Fontos, hogy meglegyenek a csatornák, amiken keresztül eljutnak döntéshozókhoz: a budapestiek mit szeretnének, hogyan képzelik el a várost, tehát milyen Budapesten szeretnének élni.

A helyiek igényeit hogyan tudják felmérni?

A Fővárosnak komoly eredménye, hogy tavaly megalapította a városarculattal foglalkozó cégét, a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft-t. Ez a cég hatalmas segítség az ilyen információ gyűjtésében is.

A városarculatnak az én értelmezésem szerint mindenképpen a budapestiektől kell kiindulnia, róluk szól a város.

Mert az a hiteles arculat, amelyet az ott élők is magukénak tudnak érezni. A BVA-nak rengeteg olyan rendezvénye, akár pályázata van, ahol össze tudja gyűjteni az ilyen visszajelzéseket. A #köszibudapest kampány is alkalmas erre. A Bálna előtti Város Asztalát  amely egy okos bútor, ezt bárki ingyen használhatta. Ott lehetett akár dolgozni, beszélgetni, telefont, vagy kerekesszéket is tölteni, esetleg csak megnézni az e-mailjeinket és netezni, kihasználva az ingyenes wifi-t.

Milyen európai példákból tud táplálkozni a Főváros a fejlesztésekkel kapcsolatban?

Jó példákból van bőven. Többek között Párizs is ilyen. Ott működik egy úgynevezett participációs költségvetés. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés bizonyos hányadáról a párizsiak közvetlenül dönthetnek. El tudják dönteni, hogy például új utakat szeretnének, fürdőket, vagy inkább kerékpárutakat. Bécsnek pedig van egy olyan honlapja, amelyen az önkormányzat közvetlenül tudja szavaztatni bizonyos témákban a lakosságot. Ezek mind-mind különböző irányok a város és a lakosok közti együttműködésre, a lakosok közelebb hozására saját környezetünkhöz. Budapesten is ez a cél, még ha az eszközök mások is.

Az okos város fejlesztésénél nem lehet leválasztani egy-egy szegmensét a tematikának, hanem egészként kell a városhoz nyúlniFotó: Szabó Gábor - Origo

Az okos Budapest van az emberekért, vagy az emberek a városért?

Ezt nem lehet egyértelműen szétválasztani, mert a városnak szüksége van az emberekre és a segítő gondolataikra. Ezeken túl pedig szüksége van arra, hogy a közösség kitöltse azt az infrastrukturális keretet, amelyet a város megad számukra. A városnak pedig feladata, hogy az emberekért tegyen. Minden szinten és mindenkiért.

Milyen smart city fejlesztéseket emelne ki a múltból, és mikre lehet még számítani a közeljövőben?

Szerintem Budapest már most nagyon sok tekintetben okos város. Nagyon jó és okos megoldásoknak tartom például a BKK Futár-t, de ugyanilyen jó a Bubi is. Szerintem sokan nem is tudják, hogy az Állatkert a Széchenyi Fürdő használt vízével fűt. A jövő újításai közül az egyik kedvencem a nagyon izgalmas és látványos, a Duna intenzívebb városi életbe valóbekapcsolását célzó rakparti projekt. Főleg azért, mert ha okos városról beszélünk, azt én nem tudom elválasztani a fenntarthatóságtól.

A komplexitás nagyon fontos, tehát az okos város fejlesztésénél nem lehet leválasztani egy-egy szegmensét a tematikának, hanem egészként kell a városhoz nyúlni. Az okos város egyben fenntartható is, többek között az élhetősége révén.

Ezért örülök nagyon annak, hogy a rakpartok funkcióbővítése is a zöld felületeket, a gyalogos lehetőségeket növeli. A forgalmat meghagyjuk, ahol van, lefedjük, és így lehetne megközelíteni az új parkra emlékeztető úszóműveket. A Dunának ezeket a részeit ilyen módon tudnánk visszaadni a bicikliseknek, gyalogosoknak, családosoknak, turistáknak. Emellett nagy lehetőséget látok az elektronikus jegyrendszerben, jelenleg tesztüzem szakaszában vagyunk, de hamarosan új korszak kezdődik a közösségi közlekedésben. Az elektronikus jegyrendszerrel képesek leszünk majd még jobban kiszolgálni a közösségi közlekedési igényeket.