Sok szocialista szomorú lesz szombat este

Sűrű napjuk lesz szombaton a szocialistáknak: választmányi ülésen vesznek részt, és közben első ülését tartja a június 25-i tisztújító kongresszusra alakult jelölőbizottság. Ez a testület az, amelyik meghallgatja és megrostálja a párt vezető tisztségeire aspiráló jelölteket. Az elnökjelöltekkel kezdik.

Elsőként a négy elnökjelöltet, az újrainduló Tóbiás Józsefet és három kihívóját, Harangozó Tamást, Molnár Gyulát és Szanyi Tibort hallgatja meg szombaton az MSZP jelölőbizottsága. Ez a testület komoly hatáskörrel bír a párt június 25-i tisztújító kongresszusa előtt. Az ő dolguk eldönteni, hogy a párt vezető tisztségeire jelentkezők közül kit „engednek tovább”, hogy a kongresszusi küldöttek szavazhassanak róluk.

Először az elnökjelöltek

A szombaton, elsőként sorra kerülő elnökjelölteknek azonban – egyelőre – nincs miért aggódniuk: a jelölőbizottság előtt nem kerülnek versenyhelyzetbe.

Az elnökjelöltek közül a testület nem rostál, vagyis senkit nem „ejt ki”.

Mind a négy jelöltet továbbengedik, mert ők a párt alapszabálya szerint azzal váltak jelöltté, hogy összegyűjtötték országszerte az induláshoz szükséges 1500 aláírást.

A négy elnökjelölt: Szanyi Tibor, Tóbiás József, Molnár Gyula és Harangozó Tamás Forrás: Origo / MTI

A meghallgatás tehát az elnökjelöltek számára protokolláris esemény lesz: külön-külön meghallgatja őket a jelölőbizottság, és kérdéseket tehetnek fel nekik. Bemutatkozójukban a jelöltek összefoglalják a már korábban, írásban leadott pályázatukat. Ez mindegyiküknél tartalmaz egy helyzetelemzést, szervezeti és politikai célokat, valamint a pályázó eddigi eredményeit és képességeit.

Elmaradt a tévévita

A jelölőbizottság egyenként hallgatja meg az elnökjelölteket, akik a már lezajlott megyei tisztújító kongresszusokon is – a legtöbb helyen megtartott szimpátiaszavazás előtt – egyenként mondták el céljaikat, terveiket. Vitahelyzetbe még nem kerültek sem a szélesebb párttagság, sem a nyilvánosság előtt. Utóbbira ugyan a napokban lett volna esély, de végül elmaradt a tervezett tévévita. A Bors írta meg, hogy nem mentek el Baló György RTL Klubon futó műsorába vitatkozni a szocialisták pártelnökjelöltjei, az okokra mindegyikük másként emlékszik.

Az elnökjelölteket újdonságként – ez eddig nem volt gyakorlat – az ugyancsak szombaton ülésező országos választmány is meghallgatja, de ez már tényleg tét nélküli, hiszen a választmánynak semmilyen jelölési jogosítványa nincs a kongresszusra.

Steiner Pál vezeti a 24 fős testületet

A jelölőbizottság elnöke Steiner Pál korábbi V. kerületi polgármester és egykori országgyűlési, illetve fővárosi közgyűlési képviselő. A testület rajta kívül 24 főből áll: mind a 19 megye, valamint Budapest 1-1 tagot delegált a testületbe, és az MSZP négy platformja is küldött 1-1 embert.

Van, ahol nem tolonganak

A szombaton délelőtt 10 órától egészen este 6-ig tartó jelölőbizottsági ülésen az elnökjelöltek után a fontos országos pártszervezetek vezetői tisztségére jelentkezőket hallgatják meg.

Itt a legtöbb esetben nincs nagy tolongás a posztokért, és több szervezet élén az eddigi vezető újraválasztása biztosra vehető – lévén, nem is jelentkezett más.

Ilyen a párt gazdálkodását felügyelő szervezet, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöki posztja, amire egyedül Szűcs Gábor jelenlegi elnök jelentkezett. Hasonló okból biztosra vehető a fegyelmi ügyek tanácsának elnöki posztjáért egyedüliként induló Legény Zsolt újraválasztása is. Ez a szervezet jár el első fokon fegyelmi ügyekben.

A párt alapszabályszerű működése felett őrködő etikai és egyeztető bizottság elnöki tisztségére már két jelentkező is akad: a jelenlegi elnök, Bárándy Gergely és a miskolci dr. Simon Gábor ügyvéd (Utóbbi csak névrokona a párt egykori, költségvetési csalással vádolt elnökhelyettesének.) Úgy tudjuk, itt mindkét jelöltet továbbengedi a jelölőbizottság a kongresszusi szavazásra.

Botka–Hiller-csata a választmányért

Szintén ketten mérkőznek meg az MSZP „parlamentjének” számító országos választmány elnöki posztjáért, ami a pártelnök után a második legfontosabb tisztség. Az Origo is beszámolt arról, hogy bejelentette indulását a tisztségért Hiller István, aki 2004–2007 között már volt a párt elnöke, jelenleg az Országgyűlés alelnöke.

Hiller István így kihívója lesz a tisztségért újrainduló szegedi polgármester Botka Lászlónak.

A jelölőbizottság információink szerint ebben az esetben is mindkét jelöltet továbbengedi, hogy a kongresszus válasszon közülük.

Hiller István jó esélyekkel indul, mert a tagság nyitott egy aktívabb választmányi elnökre Fotó: M.Schmidt János – Origo

Az Origo információi szerint – hasonlóan az elnöki tisztséghez – a párt tagsága szívesen látna egy új, markánsabb, aktívabb szereplőt a választmányi elnöki poszton, így elég jók lehetnek Hiller István esélyei. Ám mások arra figyelmeztetnek, hogy

ha Botka nem tudja megőrizni pozícióját a választmány élén, akkor „láthatatlanná”, súlytalanná válik

a következő években, ami nem segíti azt az esetleges forgatókönyvet, miszerint többen Botkát tudnák elképzelni 2018-ban az MSZP kormányfőjelöltjeként.

Botka László újrázna a poszton. Ha veszít, súlytalanná válhat Forrás: MTI/Kovács Attila

Ilyen az elnöki posztra pályázó Harangozó Tamás is, aki az Origónak azt mondta, szerinte Botka alkalmas lenne az új szavazók százezreinek megszólítására. Akkor is, ha eddig inkább úgy ismerték, mint akit már többször kértek fel elnökjelöltnek és miniszterelnök-jelöltnek is, de sosem vállalta.

Ketten akarnak helyettesek lenni

A választmányi elnöki poszthoz hasonlóan kétszereplős lesz, és a kongresszus előtt dől majd el az elnökhelyettesi posztért folyó verseny is. Indul a jelenlegi elnökhelyettes, Gőgös Zoltán, aki alighanem túlhajtotta magát a földprivatizáció leállításáért folyó aláírásgyűjtésben, ezért a hét elején a parlamentben rosszul lett, és szívkoszorúér-műtétet hajtottak végre rajta.

Gőgös Zoltán újraindul az elnökhelyettesi posztért – a kongresszus dönt majd Forrás: Origo

Gőgös kihívója pedig Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes, akinek a neve már tavaly nyáron felmerült az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltjeként, de ő akkor azzal hárította el a híreszteléseket, hogy senki nem kereste meg ezzel, ráadásul korai is a kérdés felvetése. Tóth onnan ismert, hogy az utóbbi egy-két évben aktívan igyekszik leleplezni kormányzati korrupciós ügyeket.

Alelnökjelöltek: csak a fele maradhat

Elsőként az alelnöki posztokra pályázó jelöltek közül fog rostálni szombaton a jelölőbizottság, mert itt az összesen három helyre nyolc jelentkező akad.

Újraindul mindhárom jelenlegi alelnök: Lukács Zoltán, Ujhelyi István és Márton Roland.

Továbbá jelentkezett a posztra az Origo információi szerint Gurmai Zita, Gúr Nándor, Korózs Lajos, Nemény András és Varga László is.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő ismét uniós ügyekért felelős alelnök lenne Forrás: MTI/Marjai János

Úgy tudjuk, a jelölőbizottság várhatóan minden második jelöltet kiejti majd a szombati meghallgatás után, mert nem akarja, hogy több indulóból kelljen választaniuk a kongresszusi küldötteknek, mint a legutóbbi tisztújításon. Akkor, 2014-ben az addigi kettő helyett immár három alelnöki posztra négy jelöltből választhatott a kongresszus.

„Túljelentkezés” van az elnökségi tagságra is: a 9 helyre információink szerint 20 jelölt van.

Az indulók között akadnak jelenlegi elnökségi tagok és új jelentkezők is, sőt van olyan jelölt is, aki alelnökként és elnökségi tagként is beadta pályázatát – a többes indulásra az alapszabály módot ad. Úgy tudjuk, a kört a jelölőbizottság 12–14 fősre szűkítené.

Nem elég a sima egyharmad

Amikor a jelölőbizottság minden jelölt meghallgatása – kivéve az elnökjelöltek – után szavaz a „továbbjutásról”, az adott jelöltnek meg kell kapnia legalább a tagok egyharmadának szavazatát. De egyrészt ez még önmagában nem elég, másrészt ez esetben nem is sima egyharmadról van szó. A jelölőbizottság tagjai ugyanis nem magukat, hanem a testületbe őket jelölő megyéket, pontosabban azok kongresszusi küldötteit képviselik. A jelölőbizottság fővárosi küldöttje például szavazatával Budapest mintegy 70 küldöttje nevében enged tovább, vagy „ejt ki"” valakit, ahogy Komárom-Esztergom megye bizottsági tagja hét küldöttet képvisel. A jelölőbizottság előtt az egyes tisztségekre jelentkezőknek tehát az összesen 360 kongresszusi küldött legalább egyharmadának támogatását kell ilyen áttételes módon megszerezniük, ráadásul – éppen a megyei küldöttek száma közötti nagy eltérések miatt – az is a „továbbjutás feltétele”, hogy a megfelelő számú támogatás legalább 5 különböző helyről adódjon össze: tehát legalább 5 eltérő megye vagy Budapest vagy pártplatform támogassa.