Közmunkásbérre vágyik? Legyen kistelepülési polgármester!

2016.06.21. 11:57

Hiába emelnék jövőre másfélszeresére a legkisebb, 500 fő alatti települések polgármestereinek fizetését, akkor is kevesebbet keresnének, mint a 2014-es jövedelemcsökkentés előtt. Egy falu társadalmi megbízatású, nem főállású vezetője az emelés után sem kapna sokkal többet, mint egy közmunkás. A legnagyobb települési szövetség elnöke - amúgy kormánypárti polgármester -, úgy látja, két év kudarc után a kormány jóvátenné korábbi "övön aluli ütését".

Akár 50 százalékkal is nőhet jövőre egy kistelepülési polgármester fizetése, ha a kormány támogatja egy fideszes képviselő - korábban már kétszer lesöpört - javaslatát a településvezetők bérrendezéséről. Ez az emelés azonban sokaknak nem is lenne növekmény: a legkisebb falvak vezetőinek visszalépés, hiszen így sem érnék el azt az összeget, amit a 2014-es fizetéscsökkentés előtt kerestek.

Harmadszorra talán?

Talán harmadik nekifutásra felismeri a Fidesz, hogy valamit kezdenie kell azzal a mintegy kétezer települési polgármesterrel, akik rosszabbul jártak anyagilag a kormánypártok javaslatára - "a kevesebb önkormányzati feladathoz kisebb fizetés jár" elvvel magyarázva - bevezetett általános jövedelemcsökkentéssel.

Boldog István javaslata harmadszor van a parlament előttFotó: Origo

Boldog István fideszes képviselő az elmúlt másfél évben már harmadszorra nyújtotta be idén tavasszal a legkisebb településeket vezető polgármesterek fizetésének emelését célzó indítványát. Boldog az elmúlt ciklusban a Tolna megyei, 700 lelkes Kétpó községet irányította, de mivel parlamenti mandátumot szerzett, nem indulhatott újra.

Most nem tükröződik

Májusi indítványának indoklásában Boldog azt írta, "az 1500 fő alatti kistelepülések polgármesterei a jelenleg hatályos szabályok szerint lényegesen kevesebb illetményre jogosultak", mint az ennél nagyobb települések vezetői. A kormánypárti képviselő megállapította azt is, hogy a polgármesterek által elvégzett munka nem tükröződik a jövedelmi viszonyokban."

Boldog javaslatának lényege, hogy a jelenlegi polgármesteri illetményekre vonatkozó első két jövedelemsávot 10 százalékkal emelné. Az 1500-10 000 fős települések esetén a jövedelmek további differenciálását javasolja. Ugyanis - magyarázta Boldog - most egy 9000 fős járási székhely vezetője ugyanannyit kap,mint egy 1600 fős kistelepülésé, miközben kettejük munkája "teljesen eltérő."

Harmada lesz, maradhat? 

A Boldog-javaslatban bírált jelenlegi szabályozást éppen az azt most bíráló politikus pártja vezette be, és a Fidesz korábbi terveihez képest még ez is pozitív irányba tett lépés volt. Eredetileg ugyanis, 2011 végén az új önkormányzati törvény tervezete alapján még jelentősebb fizetéscsökkenés várt volna a településvezetőkre.

Az akkori tervek szerint 2013 januárjától a kisebb községek vezetői fizetésük harmadát sem keresték volna meg, a kisvárosok esetében felezték volna a díjazást, sőt Budapest főpolgármesterének is be kellett volna érnie 100 ezer forinttal kevesebbel. A Belügyminisztérium azzal érvelt, hogy az állam több feladatot átvesz az önkormányzatoktól, így a polgármestereknek is kevesebb dolguk lesz.

Végül a kormány letett erről az eredeti tervről. Talán azért is, mert kemény kritikákat kapott az érintettektől. Rátosi Ferenc, Sümeg akkori polgármestere például azt mondta az Origónak: "A polgármesternek nagyobb a felelőssége, mint az Országgyűlésben a gombnyomogató képviselőknek."

Ugyanő hozzátette:Ha egy tiroli mosogatói állás is jobban fizet, akkor legfeljebb csak azok lesznek polgármesterek, akik a segélyhez szoktak."

Emeltek, főleg a nagyoknak

A jelentős, és majdnem minden településvezetőt érintő csökkentés helyett végül a kormánypárti többség jelentős emelést tartalmazó változatot szavazott meg, de ez is inkább a nagyobb városok vezetőinek kedvezett, a falvak, községek polgármesterei továbbra is rosszabbul jártak vele.

Korábbi számítás 2014. október 12-ig a köztisztviselői illetményalap szorzójával:

  • 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 7,0–9,0
  • 1000–2999 lakosú település esetén 8,5–11,0
  • 3000–10 000 lakosú település esetén 11,0–12,5
  • 10 000-nél több lakosú település önkormányzat esetén 12,5–13,5
  • a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 13,5–14,5
  • a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 14,0–15,0

Megváltoztatták a juttatás számításának módját is: a település lakosságszámától függő sávos rendszer maradt, de az alsó kategóriákat - 1000 főnél kisebb, 1001-2999 fős, valamint 3000-10000 fős település - tovább bontották. Lett 500 fő alatti, 501-1500 fős és 1501-10 000 fős kategória.

Hatályos számítás 2014. október 12-től a helyettes államtitkári illetmény %-ában:

  • 20% az 500 fő lakosságszám alatti település polgármestere esetében;
  • 40%-a az 501-1500 fő lakosságszámú település polgármestere esetében;
  • 60%-a az 1501-10 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében;
  • 70%-a a 10 001-30 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében;
  • 80%-a a 30 000 fő lakosságszám feletti település polgármestere esetében.

Az új szabály szerint ráadásul már nem a köztisztviselői illetményalap - jelenleg is 38 650 forint - 7-15-szeresét kaphatták a településvezetők, hanem a településnagyság szerinti új sávokban a mindenkori helyettes államtitkári illetményalap fix, 20-80 százalékában állapította meg a törvény a juttatásukat.

Tiszafüred: a 11 ezer fős település polgármestere nem keres rosszabbul, mint négy éveFotó: Origo

Ám a 2013. januári bevezetést elhalasztották, így a következő cikluskezdetkor, a 2014. őszi önkormányzati választás napjától léptették csak életbe a nagyobb városok vezetői számára emelést, a kistelepülések első embereinek viszont csökkenést jelentő változást. 

Egyedül Tarlós IStván főpolgármester jövedelme nőtt - csaknem duplájáraForrás: MTI/Bruzák Noémi

Kivétel azonban akadt. A halasztó hatályú rendelkezésbe szúrt félmondat alapján a polgármesterek közül egynek mégis nőtt a bére: Tarlós Istváné. Budapest főpolgármesterét azóta miniszteri juttatás illeti meg, ezzel addigi - költségtérítéssel együtt - bruttó 873 ezer forintos bére 1,49 millióra nőtt.

Kevesebbet visznek haza

A mostani önkormányzati ciklus kezdetén, 2014 őszén aztán mindenkinél életbe lépett az új bértábla, azóta a közel 3200 településvezető közül majdnem minden második kevesebbet vihet haza, mint korábban. Ezen változtatna tehát a Boldog-féle legújabb, a korábbiakhoz képest némileg módosított javaslat.

Változás, hogy Boldog ezúttal két kategóriára bontotta az 1501-10000 fő közötti településeket, létrehozva egy újabb határt 5000 főnél. A településnagyságtól függően 8, 20 vagy 50 százalékos emelésre tesz javaslatot a kormánypárti képviselő, ám ezzel is csak annyit érne el, hogy nem csökkenne jelentősen az elmúlt ciklushoz képest minden második polgármester fizetése.

Közmunkásbérért vezetni

A Boldog-féle javaslat a legkisebb, 500 fő alatti települések vezetőinél 50 százalékos béremelést jelentene, hiszen az eddigi mintegy bruttó 150 ezer forint helyett 224 ezer lenne a fizetés, amivel a nettó 100 ezer forint körüli összegről 150 ezerre nőne. Az 501-1500 fő közötti kategóriában a bruttó 299 ezerről 374 ezerre nőne, míg a nettó mintegy 200 ezerről közel 250 ezerre.

Az 1500 fő alatti, mintegy 1700 település többségének vezetője még mindig nem kapna annyi fizetést, mint az előző ciklusban, amikor a nettója 205-230 ezer forint körül volt. Rosszabb a helyzet azoknál az 1500 fő alatti településeknél, ahol a polgármester társadalmi megbízatású. Az ő fizetésük a "rendes" polgármesterének a fele, vagyis egy 500 főnél kisebb településen most nettó 75 ezer forint.

Egy nem főállású kistelepülési polgármester alig keresne jobban egy közmunkásnálForrás: Dudas Szabolcs

A nettó 75 ezer forint viszont alig több, mint az a jelenlegi legmagasabb közmunkás-minimálbér. Az idén ugyanis egy közfoglalkoztatott 8 órás minimálbére nettó 51 847 forint, szakképzettséggel már 65 ezer forint fölé kúszik az összeg, míg munkavezetőként több mint 70 ezer forintot is lehet keresni.

Orbán Viktor mindenhol emelneForrás: MTI/Máthé Zoltán
Orbán másnak is emelne

Boldog javaslatát egyelőre még nem tárgyalta az Országgyűlés, de elképzelhető, hogy változtatnak rajta. Legalábbis erre utalhat Orbán Viktor minapi, parlamenti kijelentése. A miniszterelnök a kistelepülési polgármesterek fizetésének korrekciójával kapcsolatban az MSZP-s Lukács Zoltán kérdésére válaszolt. Azt mondta: a polgármesteri fizetések hierarchikusak, így "ha az alját megemeljük, meg kell emelni a közepét meg a tetejét is". Erről szól most a vita - tette hozzá.

Nem lenne jelentős tétel

Az államháztartás szempontjából nem számít tételnek az a mintegy kétmilliárd forint, mibe éves szinten a települési polgármesterek bérkorrekciója kerülne - mondta az Origónak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek (TÖOSZ) elnöke. Az érdekképviselet vezetője maga ugyan egy fillért sem nyerne vele, hiszen az 1501-5000 fő közötti kategóriába eső, 4500 fős Somogy megyei Tab város kormánypárti polgármestere, mindenesetre üdvözli Boldog javaslatát.

Orbán Viktor néhány hónappal a 2014 őszi fizetéscsökkentés előtt - jobbra Schmidt JenőForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

A gond csak az, hogy Boldog harmadszorra nyújtja be az elmúlt másfél évben ezt a javaslatot, és eddig kétszer el sem jutott a szavazásig - ismerte el Schmidt, ám úgy érzi, már a kormány számára is tarthatatlan az a helyzet, hogy a 2014-es változtatás miatt a polgármesterek mintegy 80 százalékának csökkent a jövedelme.

Rájött a kormány, hogy ez övön aluli ütés volt" - fogalmazott a TÖOSZ-elnök, aki szerint ennek hatása ott is érezhető, hogy a politikusok nagy része "lepattan" a független polgármesterekről - márpedig a csaknem 3200 településvezető többsége - és főként a 2014-es illetmény-csökkentésben leginkább érintett kistelepülések vezetője - ilyen.

Ómassa mintegy 600 fős kistelepülés a Bükk belsejébenForrás: MTI/Manek Attila

A mostaniban a korábbi Boldog-javaslatokhoz képesti újítást, miszerint újabb bontással különbséget tennének az 1501-5000 fő, valamint az 5001-10000 fő közötti települések polgármestereinek illetménye között, és utóbbiak illetményét ugyancsak megemelnék, a TÖOSZ-elnök is azzal magyarázta, hogy ez az a településkategória, aminek többsége kisváros és járási székhely, így indokolt a súlyuknak megfelelően némi emelés.

Év elejétől jöhet emelés

Schmidt Jenő mlékeztetett, hogy a Boldog-javaslat kétharmados, sarkalatos törvényt érint, vagyis csak az összes képviselő kétharmadának akaratával változtatható meg: a Fidesz-KDNP kétharmados többségének elolvadása után már csak ellenzéki támogatással. Szerinte ezúttal lesz kormányzati szándék a helyzet rendezésére, ezért úgy számol, a döntést még az őszi ülésszakban meghozhatja a parlament, így 2017. januártól már visszaállhat a polgármesterek többségének fizetése.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor minapi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a Boldog-javaslatnak ellentmondóan nem csak a bizonyos nagyságú települések vezetőinek juttatását rendeznék, hanem egységesen mindenkinek, és most erről szól a vita Orbán szerint, a TÖOSZ-elnök úgy reagált: a vita szerinte nem erről szól, hanem arról, hogy a szükséges többletforrást ki fizesse: az állam vagy a települések.

Plusz emelés, de miből? 

Schmidt ennek kapcsán utalt a Boldog-javaslat azon pontjára, miszerint az önkormányzatok - képviselőtestületi döntéssel - akár havi bruttó 200 ezer forinttal is megemelhetik a polgármester fizetését, de csak az önkormányzat saját bevételei terhére. Erre mondta Schmidt Jenő azt, hogy 2700 településnek gyakorlatilag semmi saját jövedelme nincs, de ha mégis lenne, és azt a polgármesterre költenék, azért "helyben agyoncsapnák" a polgármestert.

A miniszterelnök szavaiból kiolvasható, hierarchikus, szintenként minden településtípusra vonatkozó emelés szándékát Schmidt Jenő egyébként "a nagyvárosi lobbinak" tudja be - éppúgy, mint a Modern Városok Programot, amivel jó ideje járja az országot a miniszterelnök és tízmilliárdos fejlesztéseket jelent be.

Orbán Viktor a Modern Városok program egyik állomásán, NagykanizsánFotó: Bielik István - Origo

Schmidt Jenő nem vitatja, hogy a programban érintett 23 nagyvárosban él a lakosság mintegy 60 százaléka, így biztos jó helye van az amúgy döntően uniós forrásból megvalósított fejlesztéseknek, de szerinte arra a másik több mint 3000 településre is gondolni kellene, ami az ország területének másik 85 százalékán van, saját bevételei, így fejlesztési lehetőségei pedig - méretéből adódóan - nincsenek vagy nagyon korlátozottak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK