Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Akár 50 százalékkal is nőhet jövőre egy kistelepülési polgármester fizetése, ha a kormány támogatja egy fideszes képviselő - korábban már kétszer lesöpört - javaslatát a településvezetők bérrendezéséről.
Ez az emelés azonban sokaknak nem is lenne növekmény: a legkisebb falvak vezetőinek visszalépés,
hiszen így sem érnék el azt az összeget, amit a 2014-es fizetéscsökkentés előtt kerestek.
Talán harmadik nekifutásra felismeri a Fidesz, hogy valamit kezdenie kell azzal a mintegy kétezer települési polgármesterrel, akik rosszabbul jártak anyagilag a kormánypártok javaslatára - "a kevesebb önkormányzati feladathoz kisebb fizetés jár" elvvel magyarázva - bevezetett általános jövedelemcsökkentéssel.
Boldog István fideszes képviselő az elmúlt másfél évben már harmadszorra nyújtotta be idén tavasszal a legkisebb településeket vezető polgármesterek fizetésének emelését célzó indítványát. Boldog az elmúlt ciklusban a Tolna megyei, 700 lelkes Kétpó községet irányította, de mivel parlamenti mandátumot szerzett, nem indulhatott újra.
Májusi indítványának indoklásában Boldog azt írta, "az 1500 fő alatti kistelepülések polgármesterei a jelenleg hatályos szabályok szerint lényegesen kevesebb illetményre jogosultak", mint az ennél nagyobb települések vezetői. A kormánypárti képviselő megállapította azt is, hogy
a polgármesterek által elvégzett munka nem tükröződik a jövedelmi viszonyokban."
Boldog javaslatának lényege, hogy a jelenlegi polgármesteri illetményekre vonatkozó első két jövedelemsávot 10 százalékkal emelné. Az 1500-10 000 fős települések esetén a jövedelmek további differenciálását javasolja. Ugyanis - magyarázta Boldog - most egy 9000 fős járási székhely vezetője ugyanannyit kap,mint egy 1600 fős kistelepülésé, miközben kettejük munkája "teljesen eltérő."
A Boldog-javaslatban bírált jelenlegi szabályozást éppen az azt most bíráló politikus pártja vezette be, és a Fidesz korábbi terveihez képest még ez is pozitív irányba tett lépés volt. Eredetileg ugyanis, 2011 végén az új önkormányzati törvény tervezete alapján még jelentősebb fizetéscsökkenés várt volna a településvezetőkre.
Az akkori tervek szerint 2013 januárjától a kisebb községek vezetői fizetésük harmadát sem keresték volna meg,
a kisvárosok esetében felezték volna a díjazást, sőt Budapest főpolgármesterének is be kellett volna érnie 100 ezer forinttal kevesebbel. A Belügyminisztérium azzal érvelt, hogy az állam több feladatot átvesz az önkormányzatoktól, így a polgármestereknek is kevesebb dolguk lesz.
Végül a kormány letett erről az eredeti tervről. Talán azért is, mert kemény kritikákat kapott az érintettektől. Rátosi Ferenc, Sümeg akkori polgármestere például azt mondta az Origónak: "A polgármesternek nagyobb a felelőssége, mint az Országgyűlésben a gombnyomogató képviselőknek."
Ugyanő hozzátette:
Ha egy tiroli mosogatói állás is jobban fizet, akkor legfeljebb csak azok lesznek polgármesterek, akik a segélyhez szoktak."
A jelentős, és majdnem minden településvezetőt érintő csökkentés helyett végül a kormánypárti többség jelentős emelést tartalmazó változatot szavazott meg, de ez is inkább a nagyobb városok vezetőinek kedvezett, a falvak, községek polgármesterei továbbra is rosszabbul jártak vele.
Korábbi számítás 2014. október 12-ig a köztisztviselői illetményalap szorzójával:
Megváltoztatták a juttatás számításának módját is: a település lakosságszámától függő sávos rendszer maradt, de az alsó kategóriákat - 1000 főnél kisebb, 1001-2999 fős, valamint 3000-10000 fős település - tovább bontották. Lett 500 fő alatti, 501-1500 fős és 1501-10 000 fős kategória.
Hatályos számítás 2014. október 12-től a helyettes államtitkári illetmény %-ában:
Az új szabály szerint ráadásul már nem a köztisztviselői illetményalap - jelenleg is 38 650 forint - 7-15-szeresét kaphatták a településvezetők, hanem a településnagyság szerinti új sávokban a mindenkori helyettes államtitkári illetményalap fix, 20-80 százalékában állapította meg a törvény a juttatásukat.
Ám a 2013. januári bevezetést elhalasztották, így a következő cikluskezdetkor, a 2014. őszi önkormányzati választás napjától léptették csak életbe a nagyobb városok vezetői számára emelést, a kistelepülések első embereinek viszont csökkenést jelentő változást.
Kivétel azonban akadt. A halasztó hatályú rendelkezésbe szúrt félmondat alapján a polgármesterek közül egynek mégis nőtt a bére: Tarlós Istváné. Budapest főpolgármesterét azóta miniszteri juttatás illeti meg, ezzel addigi - költségtérítéssel együtt - bruttó 873 ezer forintos bére 1,49 millióra nőtt.
A mostani önkormányzati ciklus kezdetén, 2014 őszén aztán mindenkinél életbe lépett az új bértábla,
azóta a közel 3200 településvezető közül majdnem minden második kevesebbet vihet haza, mint korábban.
Ezen változtatna tehát a Boldog-féle legújabb, a korábbiakhoz képest némileg módosított javaslat.
Változás, hogy Boldog ezúttal két kategóriára bontotta az 1501-10000 fő közötti településeket, létrehozva egy újabb határt 5000 főnél.
A településnagyságtól függően 8, 20 vagy 50 százalékos emelésre tesz javaslatot a kormánypárti képviselő,
ám e
A Boldog-féle javaslat a legkisebb, 500 fő alatti települések vezetőinél 50 százalékos béremelést jelentene, hiszen az eddigi mintegy bruttó 150 ezer forint helyett 224 ezer lenne a fizetés, amivel a nettó 100 ezer forint körüli összegről 150 ezerre nőne. Az 501-1500 fő közötti kategóriában a bruttó 299 ezerről 374 ezerre nőne, míg a nettó mintegy 200 ezerről közel 250 ezerre.
Az 1500 fő alatti, mintegy 1700 település többségének vezetője még mindig nem kapna annyi fizetést, mint az előző ciklusban,
amikor a nettója 205-230 ezer forint körül volt. Rosszabb a helyzet azoknál az 1500 fő alatti településeknél, ahol a polgármester társadalmi megbízatású. Az ő fizetésük a "rendes" polgármesterének a fele, vagyis egy 500 főnél kisebb településen most nettó 75 ezer forint.
A nettó 75 ezer forint viszont alig több, mint az a jelenlegi legmagasabb közmunkás-minimálbér. Az idén ugyanis egy közfoglalkoztatott 8 órás minimálbére nettó 51 847 forint, szakképzettséggel már 65 ezer forint fölé kúszik az összeg, míg munkavezetőként több mint 70 ezer forintot is lehet keresni.
Orbán másnak is emelne
Boldog javaslatát egyelőre még nem tárgyalta az Országgyűlés, de elképzelhető, hogy változtatnak rajta. Legalábbis erre utalhat Orbán Viktor minapi, parlamenti kijelentése. A miniszterelnök a kistelepülési polgármesterek fizetésének korrekciójával kapcsolatban az MSZP-s Lukács Zoltán kérdésére válaszolt. Azt mondta: a polgármesteri fizetések hierarchikusak, így "ha az alját megemeljük, meg kell emelni a közepét meg a tetejét is". Erről szól most a vita - tette hozzá.
Az államháztartás szempontjából
nem számít tételnek az a mintegy kétmilliárd forint, mibe éves szinten a települési polgármesterek bérkorrekciója kerülne
- mondta az Origónak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek (TÖOSZ) elnöke. Az érdekképviselet vezetője maga ugyan egy fillért sem nyerne vele, hiszen az 1501-5000 fő közötti kategóriába eső, 4500 fős Somogy megyei Tab város kormánypárti polgármestere, mindenesetre üdvözli Boldog javaslatát.
A gond csak az, hogy Boldog harmadszorra nyújtja be az elmúlt másfél évben ezt a javaslatot, és eddig kétszer el sem jutott a szavazásig - ismerte el Schmidt, ám úgy érzi, már a kormány számára is tarthatatlan az a helyzet, hogy a 2014-es változtatás miatt a polgármesterek mintegy 80 százalékának csökkent a jövedelme.
Rájött a kormány, hogy ez övön aluli ütés volt"
- fogalmazott a TÖOSZ-elnök, aki szerint ennek hatása ott is érezhető, hogy a politikusok nagy része "lepattan" a független polgármesterekről - márpedig a csaknem 3200 településvezető többsége - és főként a 2014-es illetmény-csökkentésben leginkább érintett kistelepülések vezetője - ilyen.
A mostaniban a korábbi Boldog-javaslatokhoz képesti újítást, miszerint újabb bontással különbséget tennének az 1501-5000 fő, valamint az 5001-10000 fő közötti települések polgármestereinek illetménye között, és utóbbiak illetményét ugyancsak megemelnék, a TÖOSZ-elnök is azzal magyarázta, hogy ez az a településkategória, aminek többsége kisváros és járási székhely, így indokolt a súlyuknak megfelelően némi emelés.
Schmidt Jenő mlékeztetett, hogy a Boldog-javaslat kétharmados, sarkalatos törvényt érint, vagyis csak az összes képviselő kétharmadának akaratával változtatható meg: a Fidesz-KDNP kétharmados többségének elolvadása után már csak ellenzéki támogatással. Szerinte ezúttal lesz kormányzati szándék a helyzet rendezésére, ezért úgy számol,
a döntést még az őszi ülésszakban meghozhatja a parlament, így 2017. januártól már visszaállhat a polgármesterek többségének fizetése.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor minapi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a Boldog-javaslatnak ellentmondóan nem csak a bizonyos nagyságú települések vezetőinek juttatását rendeznék, hanem egységesen mindenkinek, és most erről szól a vita Orbán szerint, a TÖOSZ-elnök úgy reagált: a vita szerinte nem erről szól, hanem arról, hogy a szükséges többletforrást ki fizesse: az állam vagy a települések.
Schmidt ennek kapcsán utalt a Boldog-javaslat azon pontjára, miszerint az önkormányzatok - képviselőtestületi döntéssel - akár havi bruttó 200 ezer forinttal is megemelhetik a polgármester fizetését, de csak az önkormányzat saját bevételei terhére. Erre mondta Schmidt Jenő azt, hogy
2700 településnek gyakorlatilag semmi saját jövedelme nincs, de ha mégis lenne, és azt a polgármesterre költenék, azért "helyben agyoncsapnák" a polgármestert.
A miniszterelnök szavaiból kiolvasható, hierarchikus, szintenként minden településtípusra vonatkozó emelés szándékát Schmidt Jenő egyébként "a nagyvárosi lobbinak" tudja be - éppúgy, mint a Modern Városok Programot, amivel jó ideje járja az országot a miniszterelnök és tízmilliárdos fejlesztéseket jelent be.
Schmidt Jenő nem vitatja, hogy a programban érintett 23 nagyvárosban él a lakosság mintegy 60 százaléka, így biztos jó helye van az amúgy döntően uniós forrásból megvalósított fejlesztéseknek, de szerinte arra a másik több mint 3000 településre is gondolni kellene, ami az ország területének másik 85 százalékán van, saját bevételei, így fejlesztési lehetőségei pedig - méretéből adódóan - nincsenek vagy nagyon korlátozottak.
