A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem lesz változás az oktatásban

2016.06.14. 13:32

Központosított marad az oktatás irányítása – értékelte Galló Istvánné, a PSZ elnöke az oktatási rendszer átalakításáról szóló híreket. Szerinte a tavaszi tiltakozások sikeresen felhívták a figyelmet az oktatás problémáira, de az ennek hatására született módosításokban a legfontosabb követeléseik nem jelennek meg. A szakszervezetek jó ötletnek tartják a 30 perces tanórákat az első két évfolyamban, de csak akkor, ha ez 30 percnyi tananyagot is jelent.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke keddi „tanévzáró” sajtótájékoztatóján elmondta: 25 pontos követeléseikből 19 pont esetében megállapodás közelébe jutottak a több mint tucat kormánnyal folytatott tárgyalás során, azonban több kérdésben továbbra is távol vannak az álláspontok.

Galló Istvánné április 20-ánFotó: Szabó Gábor - Origo

Galló Istvánné a problémák között említette, hogy a köznevelési törvényben nem rendezték a miniszter egyeztetési kötelezettségét, és nincs olyan kijelölt középiskola, amely felveszi a tanulót, ha annak felvételije bármilyen okból nem sikerül. Gallóné szerint a pedagógusok bérfejlesztésénél a köznevelési törvény módosítása alapján az utolsó béremelés összegét differenciáltan lehet majd odaadni, azaz lesz, aki kap, és lesz, aki nem kap emelést. Ez akár egy alkotmánybírósági beadványt is megér majd, ezt fontolóra veszik - jelezte, arra utalva, hogy a vonatkozó jogszabályon utólag változtattak. 

A Klik továbbra is probléma

Galló Istvánné arról a követelésükről is beszélt, hogy a Klik átszervezése ne járjon az intézményvezetők újrapályáztatásával, intézmények bezárásával, pedagóguselbocsátással, de ez sem került bele a jogszabályba. A lényeg nem változik, továbbra is központi lesz az irányítás, a finanszírozás, és a tankerületi központoknak lesz költségvetésük - mondta.

Pölöskei Gáborné, a Klik februárban kinevezett elnökeForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A pedagógusok azzal sem elégedettek, hogy új rendszerben az intézményeknek továbbra sincs költségvetésük, kapnak egy keretet, de ennek összegét nem lehet tudni, valamint a működtetést is elveszik az önkormányzatoktól. 2800 intézmény kerül át az államhoz, de azt, hogy ennek feltételeit miként biztosítják, nem tudni - jegyezte meg a PSZ elnöke.

Nem voltak eredményesek a tüntetések

Galló Istvánné felidézte az "esernyős tüntetést", azt a napot, amikor a gyerekeket számos helyen a szülők nem engedték iskolába, a kétórás figyelmeztető, majd az április 20-i egynapos országos sztrájkot, és azt mondta: ezek az akciók felrázták a társadalmat, a politikusok, a kormány figyelmét az oktatásra irányították, jelezve, hogy nagy a baj. Ugyanakkor eredményesnek nem tekinthetők, a sztrájkbizottság követelései nem jelentek meg a módosított köznevelési törvényben és csak szórványosan a kormányrendeletben.

A szakszervezeti vezető a köznevelési kerekasztal munkáját nem kívánta minősíteni, ugyanakkor megjegyezte: az meghívásos alapon jött létre, mögötte semmilyen jogszabályi alap nem áll, megállapodásra nincs felhatalmazva. Azt mondta: ők a régi Közoktatás-politikai Tanács mintájára szerettek volna egyeztető fórumot létrehozni, de ezt sem tették bele a törvénybe. 

"Normális országokban" a szakszervezetek általában együttműködnek a baloldali-szociáldemokrata pártokkal, ez csak Magyarországon "bűn", amit mindig elő lehet kapni a talonból, ha a szakmai érvek már elfogytak – mondta Galló Istvánné. Szerinte a kormánypártoknak talán az ellenzékkel kellene együttműködniük, az oktatás, egészségügy olyan terület, amelynek kérdései ciklusokon átívelőek, és normális esetben konszenzusra kellene jutni.

Üres osztályterem a pedagógustüntetés alatt a budaörsi Illyés Gyula GimnáziumbanFotó: Polyák Attila - Origo

A tananyag is legyen 30 percnyi

Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke a tervezett 30 perces tanórákról azt mondta: bízik abban, hogy nem 30 perces óráról van szó, hanem 30 perces tananyagról, ugyanis ilyen órákat nem lehet tartani. Nem lehet azt sem megcsinálni, hogy 30 percenként csöngetnek a kicsiknél, míg a nagyoknál 45 percenként - tette hozzá.

Szerinte az, hogy a tananyag 45 percen belül 30 percbe beleférjen, támogatható. Azt képviselte, hogy a kisebbek óraszámát maximálják, az heti 23-24-nél több ne lehessen, még szülői kérésre sem. Első-második osztályban az a feladat, hogy megtanuljanak írni, olvasni, számolni, és megszeressék az iskolát – mondta Hajnal Gabriella.  

Mozgalmas évet zárt a közoktatás

A kormány a köznevelési kerekasztal munkájára alapozva több jelentős változásról is döntött a tavaszi tiltakozások hatására. Így az eddigi önkormányzati működtetésű iskolák is állami fenntartásba kerülnek, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is megszüntetik jelenlegi formájában. Ezzel együtt az iskolák önállósága is nőni fog, kisebb beszerzésekről saját hatáskörben is dönthetnek majd az intézményvezetők. Mindezeken felül 2018 szeptemberétől a diákok terhelése is csökkenhet az új alaptanterv bevezetésével, amelytől a mostani 10 százalékkal szemben akár 30 százalékkal is eltérhetnének az intézmények.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A tanárok tiltakozási hulláma a miskolci Herman Ottó Gimnázium január eleji nyílt levelével indult. Ebben kritizálták a diákok túlterheltségét, a pedagógusok és az iskolák autonómiájának csökkentését, és azt írták: az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben!

A nyílt levélhez rövid idő alatt több száz iskola pedagógusai csatlakoztak, akik követeléseik nyomatékosítására első nagyobb szabású megmozdulásukat február elején tartották. A kormány válaszul a vitás a kérdések megvitatása érdekében összehívta a köznevelési kerekasztalt. Ennek legitimációját azonban többen – köztük a tiltakozó iskolák tanáraiból szerveződött Tanítanék Mozgalom – elutasították, mert szerintük a kerekasztal résztvevői között többségben voltak az olyan szereplők, akiknek nem érintettek oktatási ügyekben. 

A kormánnyal való párbeszéd formáját elutasító civilek ezért létrehozták az alternatív köznevelési kerekasztalt, amelynek körülbelül 45 szervezet volt a tagja. Ezt követően a tavasz folyamán a pedagógusok többször fejezték ki elégedetlenségüket tiltakozással és sztrájkkal. Nagyobb tömeg tüntetett február közepén és március 15-én, a velük egyetértő szülök pedig azzal adtak hangot szolidaritásuknak, hogy február 29-én megengedték gyerekeiknek: ne menjenek iskolába. A Tanítanék Mozgalom egyik vezetője, Pukli István mellett pedig kockás inget húzva álltak ki sokan.

Áprilisban sztrájkoltak is a tanárok: április 15-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Tanítanék Mozgalom támogatásával tartott kétórás munkabeszüntetést, április 20-án pedig minden ötödik pedagógus, 25 ezer tanár sztrájkolt a Pedagógus Sztrájkbizottság szervezésében. Legutóbb a Tanítanék Mozgalom vezetésével tüntettek tanárok: múlt szombaton egyest adtak a kormánynak.