Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Spéder Zoltán vezette FHB hitelprofilja már néhány éve nyomás alatt áll, elsősorban
a bank által jelentett nagy veszteségek miatt,
amelyeket mindenekelőtt a bevételek zsugorodása, és a jelentős nem teljesítő kinnlevőségi rátára képzett magas tartalékolás okozott – áll a Moody's elemzésében. A nemzetközi hitelminősítő részben ezen okok miatt leminősítési felülvizsgálat alá vette az FHB-t.
A leminősítés lehetősége azért is érdekes fejlemény, mivel Spéder a takarékszövetkezetek pénzével a saját bankját is megpróbálja megtámogatni, és ez meg is történt: tavaly kétszer is úgy hajtottak végre tőkeemelést az FHB Jelzálogbankban, hogy az állam tulajdonrésze 40 százalékkal csökkent.
A feltőkésítés összege 30.5 milliárd forint volt.
Erre reagált úgy Orbán Viktor kormányfő idén januárban, hogy ez egy „barátságtalan, sőt ellenséges lépés. Egy hiba, amit ennek a banknak ki kell javítania.”
A banknak az alábbi kérdéseket tettünk föl a leminősítés lehetőségével kapcsolatban:
Kérdéseinkre a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat a pénzintézettől.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank azt fontolgatja, hogy feljelentést tesz a Spéder Zoltán vezette FHB ellen. A 168 óra írása szerint a 2012-es és 2013 eleji eurókötvény-kibocsátással kapcsolatban merülhetett fel a tőkebefektetési csalás gyanúja. Az összesen 112 millió eurós kötvények miatt egyébként az MNB a hetekben már kiszabott egy 105 millió forintos piacfelügyeleti bírságot az FHB Jelzálogbankra, mondván, a kibocsátó félrevezető információt tett közzé a jegyzéskor azzal, hogy azt állította:
a kötvények kibocsátása nem magyarországi befektetők számára történt.
És bár az ügylet már annak idején is komoly bírálatokat kapott, a lap úgy tudja, hogy a jegybank idén év elején fogott bele egy átfogó vizsgálatba az FHB csoportnál, s eközben juthatott hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek álláspontjuk szerint megalapozzák a gyanút.
Tőkebefektetési csalás alatt egyébként nem csak valótlan adat közlését vagy adat elhallgatását érti a jog, de ide tartozik a színlelt ügyletkötés, illetve a másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, valamint tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábírás is. Mindezek ugyanis alkalmasak a piac befolyásolására, hiszen nem a reális folyamatokat tükrözik.
Szintén beszámoltunk arról is, több cégnél is vizsgálódnak a hatóságok Spéder Zoltánhoz kapcsolódó ügyek miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai például az FHB-csoportnál tartottak házkutatást. A NAV május elején minden adónemre kiterjedő vizsgálatot indított az Index.hu-t is kiadó CEMP Zrt.-nél.
Az FHB-csoport közleményben reagált a nyomozás hírére. Azt írják, a csalás miatt folyó eljárásban együttműködnek a rendőrséggel, azonban
a korábban kiszabott felügyeleti bírsággal (105 millió forint) nem értenek egyet,
ezért felülvizsgálatért fordulnak a bírósághoz.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint érdemben még nem lehet a nyomozásról semmit kijelenteni. Szerinte a nyomozó hatóságok dolga, hogy felmérjék a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos döntéseket.
Több százezer ember kisemmizésére készül Spéder Zoltán, az FHB elnöke, írta korábban Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek. Demján szerint Spéder Zoltán az FHB 30 milliárdos hiányát a szövetkezetekkel fizettette meg, és most arra akarja kényszeríteni őket, hogy felvásárolják az FHB részvényeit. Demján Sándor azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy vizsgálja ki, hogyan érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok. Azt írta, meggyőződése, hogy
a kormányt és a miniszterelnököt is félretájékoztatták a szektor számairól és pénzügyi adatairól.
A kormányfő válaszolt Demján levelére, ebben azt írta: a teljes takarékszövetkezeti rendszert a bankfelügyelet ellenőrzése alá rendeli az a törvényjavaslat, amelyet június 6-án, hétfőn terjesztett a parlament elé a kabinet, és június 7-én el is fogadott.
