Egyre több a túlsúlyos gyerek - így tehet ellene

Antal Emese, dietetikus
Antal Emese, dietetikus
Vágólapra másolva!
A betegségek 80%-ában mutatható ki közvetlen vagy közvetett kapcsolat a helytelen táplálkozással - ezt állítja most megjelent könyvében Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. A szakember szerint nem szitokszó a gyorsétterem, ő maga is viszi oda a gyerekeit. Szerinte a legfontosabb az, hogy a gyerek megszokja az egészséges ételeket, és azokat egye, általában.
Vágólapra másolva!

Nemrég megjelent könyvében a gyerekek helyes táplálkozásáról ír, de az egész, gondolom, már sokkal korábban kezdődik. Ezért először azt kérdezem, hogy mit ajánl a terhes anyáknak, mit egyenek?

Kezdjük még előrébb, a gyerektervezésnél. Amikor várandós a hölgy, az már késő. Tudatosan kell készülni a gyerekvállalásra.

A szakmai álláspont az, hogy az első trimeszterben kb. 150 kalóriával, míg a 2.-tól kb. 300 kalóriával kell többet enni, de ez függ a kismama testtömegétől. Egy nőnél a normál kalóriabevitel 2000 kalória, ami persze egyénenként változik. A 300 kalória egy banánnak felel meg kis dióval kiegészítve, vagyis nagyon kevés. Amire nagyon oda kell figyelni, hogy a fehérje-, az értékes zsírsavak, az élelmi rostok és a folyadék bevitele megfelelő legyen, és a túlzott sózást kerülni kell.

Fotó: M. Schmidt János - Origo

Mi a helyzet a vitaminokkal?

Igen, fontos tudni, hogy a D-vitaminra fokozottan kell figyelni, de ásványi anyagok közül a folsav-, a vas- a magnézium- és a jód bevitele is jelentősen nő.

Azt javaslom a kismamáknak, hogy kerüljék a puffasztó dolgokat, ha az problémát okoz. Ha nem, akkor persze ehetik.

Amivel óvatosnak kell lenni, azok a friss sajtok és a nyers dolgok, például a bifsztek és a szusi. A legfontosabb a változatosság. Lehet kívánós a kismama, ez nem baj, ha az nem nagyon túlzott. Ha eszik teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, halat, húst, tejterméket, és eleget is iszik, akkor nagy baj nem lehet. Három terminus van: a gyerekvállalás, a várandósság és azután a szoptatás időszaka.

Mind a hármat ugyanolyan súlyúnak gondolja?

Ez mindenkinél változó. Akinél nehezen jön össze a gyerek, annak a második periódusra kell jobban odafigyelnie, arra az időre, amikor jön a gyerek. Másoknál a szoptatás időszakára, ha az nehezen megy neki. Mindegyik nagyon fontos, és táplálkozás szempontjából mindegyiknek megvannak a sajátosságai.

Ha már megszületett a gyerek, mit javasol, mit adjanak a szülők neki enni?

A legjobb, ha féléves korig anyatejet kap. Viszont ezután az már nem elegendő, fokozatosan el kell kezdeni a hozzátáplálást. Ez is egyénenként változik, de a fokozatosság minden esetben nagyon fontos. Először mindig folyadékot kell adni, nem szilárdat, és nem óriási mennyiséget, hanem 1-2 kiskanálnyit. És oda kell figyelni arra, hogy mit hogyan fogad. Hogy a zöldséget vagy a gyümölcsöt szereti.

Az, hogy mit szeret, a szülőtől vagy a gyerektől függ?

Mindkettőtől. A gyerek reakcióját figyelni kell. Azt, hogy kiköpi, amit adunk neki, vagy nem. De ha kiköpi, akkor sem kell feladni, meg kell próbálni pár nap vagy mondjuk egy hét múlva ugyanazt adni. Egyébként ez később is így van. Ha egyszer azt mondja, hogy pfuj, brokkoli, azért azzal még lehet próbálkozni, és lehet vele próbálkozni máshogy is.

Például ha a halat nem eszi meg, akkor rá lehet tenni tésztára vagy pizzára, ezáltal megszeretheti, persze nem biztos, hogy ez megtörténik.

A terhesség utáni fogyókúráról mit gondol?

Oda lehet figyelni, és kell is, hogy ne hízzon tovább, és mozogni is lehet. Ez akarat kérdése, meg persze idő is. De a szoptatásnál a gyerek az első, hogy úgy fogalmazzak, hogy „szívjon ki az anyából mindent, ami szükséges számára”. Ha a szoptatásnak vége, akkor is a fokozatosság a legfontosabb. Hogy az anyuka ne egyik napról a másikra akarja visszanyerni az alakját.

Fotó: M. Schmidt János - Origo

Egyre többet hallani arról, hogy a gyerekeknél mekkora veszélyt jelent az elhízás, és hogy egyre több a túlsúlyos gyerek. Hogyan lehet ellene tenni?

Megelőzéssel, összefogással, számos szereplő együttműködésével, folyamatos oktatómunkával.

Minden negyedik, ötödik magyar gyerek pluszkilókkal küzd.

Világviszonylatban is rosszul állunk. A felnőtteknél északról délre haladva nő a túlsúlyosok, elhízottak száma. Nagyjából hasonló a helyzet a gyerekeknél is. Minél idősebbek a gyerekek, annál több közöttük a túlsúlyos.

Annál nehezebb is visszafordulni, minél idősebb?

Abszolút, ha egy rossz szokás kialakult – és itt nemcsak az evésről beszélek, hanem a mozgáshiányról is –, akkor az ellen már nagyon nehéz tenni, de persze akkor is mindenképpen megéri.

A gyorsétterem önnek szitokszó?

Nem, én is viszem oda a gyerekeimet néha. Kis korban a szülőnek hihetetlenül nagy a felelőssége. Az óvodában és az alsó tagozatban még a szülő dönti el, hogy a gyerek hol egyen, és hol nem. Aztán már nagyon erőteljesen befolyásolják egymást a gyerekek.

De a csokiból sem az egész táblát eheti meg, hanem mondjuk három kockát. És ha ez így alakul ki benne, akkor ez később is így marad. Visszatérve a gyorsétteremre, az sem mindegy, hogy oda hányszor megyünk, és ott mennyit és mit eszik a gyerek.

Mondana konkrét számokat?

De nem lehet! Ha azt mondom, hogy egy hónapban egyszer megy be gyorsétterembe, és ott rántott csirkét eszik meg krumplit, de otthon a többi napon sült krumplit és rántott húst kap, akkor olyan nagy különbség nincs. A változatosság a fontos. Mi is megyünk oda, de maximum egy-két havonta. Meg kell ismertetnem a gyerekemmel minél többfajta ételt.

Fotó: M. Schmidt János - Origo

Említette a mozgáshiányt. Ahogy az előbb, most is próbálkozok szitokszavakkal: számítógép, videojáték.

A legfontosabb a minta.

Ha a gyerek azt látja, hogy az anyja fut meg aerobikozik, meg rendszeresen sétál, akkor az természetes, hogy ő is ezt fogja tenni, és nem fog egész nap a számítógép előtt ülni.

A saját példámat tudom mondani: az én gyerekeim velem edzenek. Igaz, hogy nem tudnak minden feladatot megcsinálni, meg segíteni kell nekik, de csinálják. Ahogy az is természetes, hogy vasárnap elmegyünk kirándulni. Ez így fog bennük rögzülni.

A helyes táplálkozás pénz kérdése?

Az persze igaz, hogy a zöldség meg a gyümölcs drágább, de ha az ember szezonális dolgokat vesz, meg eltesz, meg télen savanyúságokat eszik, akkor azért lehet spórolni. Nagyon sokan a minőséget és a mennyiséget nem tudják összehozni. Lehet, hogy egy magos kenyér háromszor annyiba kerül, mint a fehér kenyér, előbbiből azonban egy szeletet eszem csak, mert az jobban laktat, utóbbiból kettőt. Árban majdnem ugyanott vagyok.

Fotó: M. Schmidt János - Origo

Nemrég könyvet írt a gyerekek helyes táplálkozásáról. Röviden mi lenne a könyv fő üzenete?

Az, hogy ne parázzon a szülő. És az, hogy az alapokkal tisztában kell lenni. Azt tudjuk, hogy a betegségek 80 %-ában mutatható ki közvetlen vagy közvetett kapcsolat a helytelen táplálkozással. Tehát hogyha jól táplálkozom, akkor sokat tehetek az egészségemért. De szó van a könyvben például a válogatós gyerekekről: ha egy gyerek harmadik nap is kakaós csigát akar enni, én meg szendvicset akarok neki adni, akkor inkább azt az étkezést ki kell hagyni. Mint a nevelésben: az se jó, ha nagyon korlátozom a gyereket, ahogy az se, ha nagyon szabadon hagyom. Amit én szerettem volna elmondani, hogy mik a praktikus dolgok, tippek. Korcsoportokra bontott mintaétrendek, receptek is találhatók a könyvben. Az nagyon fontos, hogy az étkezés öröm, de nem szabad, hogy az legyen a központ. Sok olyan szülő van, aki vendégségben fut a gyerek után, és mondja, hogy: „na még egy falat, na még egy feladat”. Akár két-három ilyennel el lehet rontani az egészet, amit addig épített. Az ilyen szokások nagyon hamar rögzülnek. Hogy helyesen egyen a gyerek, az egy állandó meló a szülőnek. Minden szokás – így a táplálkozás is – gyerekkorban rögzül, amelynek bizonyítottan betegségmegelőző, egészségmegőrző szerepe van.