2018-tól könnyebb óvadékkal szabadulni

2016.07.06. 11:06

Jelentősen megugrott a Kúrián a devizahitelekkel kapcsolatos beadványok száma a mögöttünk hagyott fél évben – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke. A háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy az új büntetőeljárási törvény várhatóan 2018-ban léphet hatályba.

Az elmúlt fél évben a Kúria kiemelten foglalkozott az európai legfelsőbb bíróságok rendelkezésére álló lehetőségekkel – mondta Darák Péter. A Kúria vezetője szerint a legfelsőbb bíróságok esetében egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogyan jelenik meg a nyilvánosság előtt, hogyan kommunikál, majd ezt követi a szervezeti kérdés. A média az elmúlt fél évben a devizahitelesekkel, a vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazással kapcsolatban, valamint a kvótareferendummal kapcsolatban érdeklődött a leginkább.

Sokkal több gazdasági ügy

Darák Péter elmondta, a Kúria feldolgozta a vörösiszap-tragédiát, valamint a West Balkánban történt tragédiát is. 900 ezren látogatták meg a Kúria honlapját az elmúlt hat hónapban. Az európai jogászok budapesti tanácskozása volt az egyik legfőbb esemény a mögöttünk hagyott fél évben. 2016 őszén az alkotmányjogi panasz kapcsán lesz egy nemzetközi konferencia – mondta a Kúria vezetője.

Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, hogy a legfelsőbb bíróságok esetében egyre nagyobb hangsúlyt kap a kommunikációFotó: Polyák Attila - Origo

445 gazdasági érdekeltségű felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, ez jelentős növekedés a korábbi időszakhoz képest, mivel 2015 első fél évében csupán 165 ilyen érkezett. Ezek főleg devizahiteles ügyek – mondta Darák Péter. A Kúrián megindult a jogegységi csoport munkája is, ami az új polgári törvénykönyv alkalmazását figyeli. 2016. június 5-én újabb jogegységi határozat született a devizahiteles ügyekben – mondta Darák Péter.

Új büntetőeljárási törvény

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, a közvéleményt érthető módon érdekli a büntetőeljárási ügyek változása. Elkészült egy új javaslat a büntetőeljárás reformjáról, ennek célja a hatékonyság és gyorsítás elérése. A Kúria részéről két bíró van ebben a kodifikációs folyamatban – mondta az elnökhelyettes. Az új büntetőeljárási törvény várhatóan 2018 elején léphet majd hatályba, ami a korábbi évtizedek tapasztalatára épül majd.

A kényszerintézkedések területén is figyelembe veszi majd az új szabályozás a strasbourgi észrevételeket – mondta Kónya István. Az óvadék alkalmazása is szélesedni fog az új jogszabályban, ez az előzetes letartóztatások esetében hozhat változást.

Várhatóan 2018-ban új büntetőeljárási törvény lép hatálybaForrás: MTI/Bruzák Noémi

2016. június 16-án hatályba lépett egy új törvény, ami a negyedik semmisségi törvényt érinti, így az '56-os megtorlások esetében több semmisségi ítélet megismerhetővé válik. Ki kell mondani, hogy olyan perek zajlottak le akkor, aminek nincs helyük az igazságszolgáltatás rendszerében, és ezeket semmissé kell tenni – mondta Kónya István.

Lehet-e szavazni?

Kalas Tibor a népszavazási ügyekről azt mondta, hogy azoknak a szabályozása sehol sem egyszerű. A népszavazási törvény a gyakorlatban mutatott olyan visszásságokat, ami a jogalkotó beavatkozását igényelte. A vasárnapi zárvatartásról szóló népszavazás mutatta meg, hogy a versengő kezdeményezések intézménye nem teljesíti a jogállam kritériumát – mondta a szakember.

A kúriai döntések nyomán is látható, hogy a törvény változása nyomán párhuzamosan is lehet aláírást gyűjteni. A törvényi változás a korábbi anomáliákat is kiküszöbölte. A népszavazások esetében továbbra is a legfőbb kérdés, hogy az adott kérdésről lehet-e szavazni. Továbbra is vannak népszavazási ügyek, amiben a Kúriának döntést kell majd hoznia – mondta Kalas Tibor.

Népszavazási ügyekben is döntenie kellett a KúriánakForrás: Marton Szilvia

Jogegység

Wellmann György, a polgári kollégium vezetője elmondta, 1719 ügy érkezett az első fél évben, ami négyszázzal több, mint a korábbi hasonló időszakban. A legnagyobb mértékben a devizahiteles ügyek száma ugrott meg. A harmadik devizahiteles jogegységi határozat azt mondta ki, hogy akkor is érvényes a devizahiteles szerződés, ha abban csak a forintösszeg szerepel, a devizaösszeg pedig külön dokumentumban áll. Ezzel egyébként semmi újat nem mondott ki a Kúria – tette hozzá.