Tóbiás József bukásával zárult az MSZP 2016-os első fél éve, míg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egyre közelebb lopózik a szocialistákhoz. A két baloldali párt az elmúlt fél évben inkább egymással volt elfoglalva a 2018-as választásokhoz közeledve. A kettejük közötti dominanciaharcban az év első hónapjaiban az MSZP tett szert előnyre, köszönhetően a vasárnapi boltzár elleni küzdelmüknek, azonban a dunaújvárosi időközi választáson a DK nagyon megverte a szocialistákat.
Az MSZP elmúlt fél éve, hasonlóan Tóbiás József kétéves elnökségéhez, egyáltalán nem nevezhető sikertörténetnek. A párt próbálkozásai, célkitűzései (béremelési követelések, aláírásgyűjtések) sorra elbuktak, elnökségének egyetlen sikeresnek nevezhető időszaka idén tavasszal volt, amikor a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezéssel hosszú idő után
pár hétre visszanyerte az MSZP a politikai napirend irányítását
– erről már Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az Origónak.
Molnár Gyula eddigi, kéthetes tevékenysége sem jelentett fordulatot. Annak ellenére, hogy az általuk is indított népszavazási kezdeményezéssel igyekeznek majd befolyásolni az idei ősz politikai napirendjét, csökkenti a népszavazási kezdeményezés politikai erejét, hogy a főként az MSZP és az LMP által támogatott kezdeményezés iránti társadalmi érdeklődés meglehetősen alacsony.
Az országos szintű ellenzéki kampány ellenére is
csupán 240-255 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük
ezeknek a pártoknak, míg a kormánypártok korábban a kényszerbetelepítés kapcsán – ugyan nem a választási irodának, hanem pártakció keretében – lényegesen rövidebb idő alatt, milliós nagyságrendű támogató aláírást kaptak – mondta Deák Dániel.
A Demokratikus Koalíció az MSZP-vel szemben, belső konfliktusok hiányában, elég energiát tudott fordítani a párt szavazótáborának aktivizálására és növelésére. Gyurcsány Ferenc a rá jellemző radikális stílusával az elmúlt fél év során is képes volt a balliberális tábor megszólítására, és további szavazókat tudott átcsalogatni pártjához a szocialistáktól.
Míg a szocialistáknak jelenleg sincsen egyértelmű javaslata és álláspontja a bevándorlás és a kötelező betelepítési kvóta ügyében – amely a tavalyi és idei év egyik legfontosabb ügye –, addig a Demokratikus Koalíció
végig világosan bevándorláspárti álláspontot képviselt,
amely ugyan csak a társadalom szűk csoportjainak szimpatikus, de ahhoz elegendő, hogy ezzel erősítse a DK rétegpárti jellegét, és jóval a parlamenti bejutási küszöb fölé tornázza a párt támogatottságát.
Deák Dániel szerint ennek következtében azonban borítékolható, hogy belátható időn belül nem lesz baloldali kormánya Magyarországnak, hiszen míg a baloldali szavazótábor valamelyest megengedőbb a volt miniszterelnök személyével kapcsolatosan, addig a teljes népesség körében már igen magas Gyurcsány Ferenc elutasítottsága, így vele a bizonytalan szavazókat nem lehet majd megszólítani.
Többek között a fentieknek köszönhető, hogy az MSZP és a Demokratikus Koalíció közötti olló folyamatosan szűkült az utóbbi években, a 2010 utáni támogatottsági trend egyértelmű:
az MSZP tábora folyamatosan szűkül,
míg a Gyurcsány Ferenc vezette DK trendvonala – a szocialista szavazók átcsábításának köszönhetően – egyértelműen felfelé ível. Az öt nagy közvélemény-kutató cég mérései azt mutatják, hogy míg 2014 előtt egyértelműen az MSZP volt a baloldal vezető ereje, addig 2014 után a Demokratikus Koalíció már egyre erősebb kihívója lett a szocialista pártnak.
Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor rövid időn belül végleg beérheti Gyurcsány Ferenc pártja az MSZP-t. Ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szocialista párt dominanciája egyre inkább csökken, így Gyurcsány Ferenc évről évre nagyobb zsarolási potenciállal rendelkezik az MSZP-vel szemben. Ez a kérdés azért is fontos, mert a baloldali összefogás valamilyen formában biztosan létrejön 2018 előtt, így az egyetlen igazi kérdés, hogy az MSZP mennyire tudja érvényesíteni érdekeit majd a tárgyalóasztalnál – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció Tóbiás József elnöksége során távolodott egymástól, a volt pártelnök többször világosan elzárkózott vagy legalábbis erőteljesen ellenállt a szövetségkötési próbálkozásoknak. A tisztújítás előtt is többször kijelentette, hogy egy
önálló és erős MSZP megteremtését szeretné,
mint 2014-ben fogalmazott: „nem szivárványkoalícióra, hanem egy erős, valóban baloldali MSZP-re van szükség”. Tóbiás József a múlt emberének tartja Gyurcsány Ferencet, és azt szerette volna, hogy a baloldalt ismét kizárólag az MSZP-vel azonosítsák.
Ugyan elnökké választása után Molnár Gyula igyekezett cáfolni, hogy a gyors és érdekérvényesítés nélküli megállapodás képviselője lenne, de ennek ellenére a volt miniszterelnökkel régóta szoros kapcsolatot ápol. Jól mutatja, hogy még 2011-ben is – amikor már a Demokratikus Koalíció párttá szervezését készítették elő – ott volt Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédén.
A két politikus emellett többször kölcsönösen kiállt egymás mellett: a volt polgármester az őszödi beszéd után, míg a DK-vezér a korrupciós vádak kapcsán támogatta politikustársát. Az elnökjelölt a 2014-es baloldali összefogás problémáját is csupán abban látta, hogy „azokban rengeteg” volt „a személyes indulat”, de mint mondta, „benne ilyen nincs”.
Tehát úgy tűnik, hogy Molnár Gyula pártelnökségével
a korábbi akadályok elhárultak az MSZP és Gyurcsány Ferenc együttműködése között.
2016 végére, de legkésőbb 2017 közepére már biztosan kialakítanak egy együttműködési szövetséget a választási kampányra készülve – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.