Így nézne ki az ország, ha most választanánk

2016.07.18. 06:12

Ha most rendeznék a parlamenti választásokat, szinte biztosan abszolút többséget szerezne a Fidesz-KDNP – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből, amihez a júniusi felméréseket vettük alapul. A kormánypártokról egyébként 2006 júniusában jelent meg az utolsó olyan felmérés, amiben a második helyen álltak.

A júniusi felmérések alapján is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz öt intézet (a Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet, a Századvég és a Medián) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, ahol a második helyen álltak. 

Az összes felmérés szerint a Fidesz vezetFotó: Szabó Gábor - Origo

Sokkal vezet a Fidesz

Az öt intézetnél a biztos szavazók körében  a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 44,8 százalék volt. Második helyen a Jobbik állt 20 százalékkal, majd a harmadik helyen az MSZP végzett 16 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 8,2, az LMP 5, az Együtt 1,6, míg a Párbeszéd Magyarországért 0,2 százalékot ért volna el.

A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) eredményeit összeadtuk (26 százalék), mivel a jelenlegi támogatottságuk alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki. A külön indulás egyébként szinte biztos politikai öngyilkosság lenne a részükről.

Budapesti és szegedi körzetet nyerne a baloldal

Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 126, a közös baloldal 39, a Jobbik 28, míg az LMP hat mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal összesen hat egyéni körzetet nyerne meg: egy szegedi választókerületet, a III. kerületi, a IV. kerületi, a X. kerületi, a XIII. kerületi és egy XIV. kerületi választókerületet. A Jobbik nem nyerne egyéni körzetet.

Az egyéni körzetek várható nyertesei a 2016 júniusi közvélemény-kutatások alapjánForrás: Origo

Az eredmények ugyanakkor azért is csalókák, mert Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár tizedpontnyi különbség lenne a pártok között a becslés szerint. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel. Nagyon szoros verseny lenne például a pesterzsébeti, a csepeli-soroksári és a XVIII. kerületi választókerületben, de Pécsen is csak pár százalékpont a Fidesz előnye a becslés szerint.

Jobb- és baloldali fellegvárak

A kormánypártok a csornai választókörzetben érnék el a legnagyobb sikert, több mint 60 százalékos támogatottsággal. A baloldal a XIII. kerületben több mint 45 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét, de a III., IV. és X. kerületben is 37 százalék fölött szerepelne. A Jobbik a gyöngyösi és a hatvani választókerületben szerepelne a legjobban, több mint 31 százalékos eredménnyel, de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.

A budapesti lakótelepi körzetekben inkább a baloldalnak áll a zászlóFotó: Origo

Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Egyebek között azért is, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjuk. Szegeden például Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban,  mint az MSZP listája.

2012-ben sokkal jobban állt az ellenzék

A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani a korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és nagyjából ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában.

2012 júniusában az Ipsos, a Tárki, a Századvég és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 39,5, az MSZP 28,5, a Jobbik 18, az LMP 8,5, a DK pedig 3 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek és a DK-nak együttesen 31,5 százalékpontos támogatottsága volt, ami 5,5 százalékponttal több, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége.

Már nem tudott fordítani a Fidesz

Érdemes azt is megnézni, hogyan alakultak az erőviszonyok az első Orbán-kormány hasonló időszakában. 2000 júniusában a Tárki szerint a biztos szavazók körében az MSZP 47, a Fidesz 37, az SZDSZ pedig 5 százalékot szerzett volna. A Szonda Ipsosnál az MSZP 46, míg a Fidesz 31 százalékon állt. A jelentős baloldali vezetést akkor a Fidesznek nem sikerült eltüntetnie 2002 tavaszára,  de a két párt közötti különbség egy százalékpontra csökkent.

2002-ben a Fidesz már nem tudta ledolgozni az MSZP korábbi, több mint 15 százalékpontos előnyétForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint elődje. Bár az ellenzék 2012-ben sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint a mostani ciklus félidejében. Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő bő másfél évben sikerül-e változtatniuk a mostani trendeken.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK